Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-05-31 / 1165. szám

1941 május 31. BÉRMUNKÁS 5 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI AMERIKA FEJLŐDÉSE Csodálatosan hatalmas az a fejlődés, amit ez az ország az elmúlt évtizedekben befutott. Az ipari fejlődésben a technikai találmányok olyan változást hoztak itt, mint sehol a földke­rekségén. Egy pár ilyen adatot sorolunk fel, hogy olvasóink fo­galmat alkothassanak arról, hogy mekkora lett volna ez a fejlődés, ha a termelés nem profitra, hanem a szükségletre ment1 volna, mert még mindig millió és millió munkás nélkü­lözi a modern technika nagy­szerű újításait. Hány lakásba nincs még telefon, villany jég­szekrény, rádió és más konyhai villanygépek ? Hány munkás­nak volna szüksége autóra? Mennyinek kellene kicserélni az öreg junkot jó és biztonságos kocsira, hány millió modern la­kásra volna szükség, hogy min­denki egészséges lakásban lak­hasson? Ha ebből a szempont­ból vesszük a század fejlődését, akkor látjuk az árnyoldalait is és ez az árnyoldal nem fog el­múlni, amig a profitrendszer el nem múlik és meg nem való­sul az ipari demokrácia, ahol minden ember kielégítheti a szükségletét. Az akkor kiadott statisztikára az akkori emberi­ség büszkébb lesz, mint mi az alábbira: 1900-ban 8000 automobil volt használatban az or szágban, 1941-ben 25 millió; 1900-ban 1 millió telefon volt, mig ma 20,400,000; 1920 egy millió rá­diója helyett, ma 43 millió haso­gatja a füleinket; 1920-ban 10 ezer villany jégszekrény volt használatban, 1941-ben 14 mil­lió; 1920. nem egészen 2 millió villany konyhaeszközök helyett, ma 117 millió segit könnyebbé tenni a háztartást. Ha 10 millió munkanélkülit és a sok millió inproduktiv mun­kát végző munkást a szükséglet termelésére állítanák be, akkor az emberiség halálhörgése he­lyett, a boldogság, az öröm him­nusza töltené be a levegőt. MAGYAR SZABADSÁG A Hitler gyarmatává sülyedt Magyarországon , mind réme­sebb lesz az elnyomás. A spicli rendszert, a gestapo mintájára építették ki, ugyannyira, hogy az emberek még a családtag­jaik, a legjobb barátaik előtt sem mernek a kormányzattal szemben nyilatkozatot tenni. De a legjobb esetben is az internálás veszélyének teszi ki magát az, aki nem esküszik Hitlerre. Ezrével tartóztatják le azokat a polgárokat, akik an­gol rádió leadásokat hallgatnak, de a koncentrációs táborba ke­rülnek azok is, akik meghallgat­nak valakit, akinek ellenzéki vé­leménye van és az illetőt nem jelentik fel. / Emellett a szolgaság mellett a nyomorúság is nap-nap után nő, most világgá kürtöli a ma­gyar kormánypropaganda, hogy elrendelte a munkabérek 7 szá­zalékos emelését, de nem hozza nyilvánosságra, hogy az élelmi­szer árak a háború kitörése óta 100 százalékkal e m elkedtek, mert a kormány minden élelmet a náciknak szállít ki. Most ké­szítik elő a harmadik zsidótör­vényt, amely még a meglévő falatot is kiveszi az ott élő kis- zsidó kezéből, akiknek sem pén­ze, sem összeköttetése nincs ar­ra, hogy Horthy börtönországá­ból elmenekülhessenek. Ugyan­csak most előkészítik az uj álat védelmi törvényt is, amely fo­kozott mértékben védi meg az álatokat. A magyarországi sze­gény zsidó és munkás örülne, ha olyan védelemben lenne ré­sze, mint az álatoknak. TÖMEG SZUGGESSZIó A NÁCI PROPAGANDA SZOLGÁLATÁBAN A mai időkben gyakran olva­sunk érdekes tudósításokat ar­ról az igazán mesteri propagan­dáról, amellyel a nácizmus dol­gozik. Hihetetlen az a szinte tu­dományos metódus, amellyel a nácik a propagandájukat az egész világon végzik, amelynek a fő irányvonala az, hogy a meghódításra kiszemelt orszá­got ezer módon preparálják ar­ra, hogy könnyű zsákmányként hulljon a náci hadigépezet alá. Kétségtelen az, hogy Hitler felépítette a világ történelem legnagyobb hadigépezetét, hogy éveken keresztül mindent a hadsereg érdekei alá rendelt, de ha a náci propaganda nem dol­gozott volna megfelelő módon, akkor ez magában elégtelen lett volna, mert más, hasonlóan erős ipari országok éppen úgy fel­tudtak volna készülni, mint Né­metország. A náci propaganda elhitette az angol-francia kapi­talistákkal, hogy a felkészülése nem ellenük, hanem a szovjetek ellen folyik és Chamberlainéit szívesen látták volna a szovje­tek letörését, de Hitler jól tudta azt, hogy egyrészt magát a né­met munkásokat nehéz lett vol­na 2—-3 éve felvonultatni. a szovjetek ellen, másrészt szá­molnia kellett az akkor még erős nemzetközi munkásmozga­lommal. így azután 1939 őszén hirtelen megegyezett Sztálin­nál, amely meg egyezésnek egyik titkos pontja volt az, hogy az európai országok antifasizta munkásmozgalmát megbontja a IH-ik internationálé és amikor Hitler a háborút megindította, akkor először a francia, később a belga, holland és norvég kom­munista pártok, amelyek a há­ború kitöréséig a fasizmus el­leni fegyveres harcot prokla- málták, az internacionálé, illet­ve a szovjet kormány utasítá­sára, hirtelen frontot változtat­va, az eddigi halálos ellenségnek hirdetett nácizmussal való bé­két követelték, együtt működve az illető országok fasiztáival, könnyű zsákmányul juttatták oda az illető országokat Hit­lernek. Az első megrohant or­szágok lehengerelése után, már tömegszüggesszióval dolgoztak a rendes propaganda mellett, j Amellett, hogy belső bomlást idéztek elő, elhitették a töme­gekkel és főleg a hadseregekkel, hogy a német hadsereggel szem­beni ellentállás eredménytelen, képtelenség és ezért legjobb a velük való megegyezés és az ujrendbe való beilleszkedés. Ezt a módszert használják az amerikai fifth columnisták is, Lindberghék, Wheelerék, akik nagy tömeggyüléseken hirdetik a fenti teóriát, amely gyűlések­nek a tömegeit, ma még főleg a kommunisták, náciérzelmü németek és a fasizta olaszok alkotják. Ez a propaganda Angliában eredménytelen volt, mert ide­jében lekapcsolták az angol ná­cikat, másrészt a kommunisták nem jelentettek komoly erőt és főleg mert a Labor Party és a szakszervezetek meglátták a veszélyt, amelyet rájuk nézve a fasizmus jelentett volna. Ma, amikor csak napok, vagy tán órák kérdése az, hogy Ame­rika is belekényszerül a nagyon alaposan és veszélyesen kibő­vült tengely elleni háborúba, amelynek ma már aktiv tagja franciaország is és aligha aktí­vabbá nem válik a szovjet is, nagy figyelemmel kell nézni azt a defetista propagandát, amely a nácizmus előtti meghódolást hirdeti. Figyelni kell a naiv-és álpacifizmust is, amelynek a hátterében Hitler propagandis­tái vannak. A hitleri tömeg- szuggesszióval szembe kell állí­tani a fasizmus ellenes tömeg­propagandát, mert a Hitlerrel szemben álló hatalmas ipari ál­lamok, Amerikával együtt, a modern gyáripar és korlátlan nyersanyag birtokában képesek olyan tömegű hadigépeket elő­állítani, amelyek felül fogják múlni a tengelyhatalmak pro­duktumát. Hitler győzelmét nem a né­met katona abszolút fölénye adta meg, hanem a szemben ál­ló hatalmak felkészületlensége és a hitleri propaganda mesteri volta. Anglia, Amerika segítsé­gével lassan behozza azt, amit elmulasztott, ha a fifth colum- na propagandája nem fog ered­ményeket elérni itt éppen úgy, mint Angliában, akkor csak idő kérdése a nácizmus legyőzése, mert azt le kell győzni, azzal megegyezni nem lehet. ' Ha ez a győzelem elérkezik, akkor nemcsak a legyőzött, de a győztes országokban is óriási változásnak kell bekövetkeznie. Ezzel ma már mindenki tisztá­ban van, csak a munkásosztály felkészültségétől függ az, hogy ez a változás mekkora léptekkel viszi közelebb a proletariátust a gazdasági szolgaságból való felszabaduláshoz. De tudnunk kell azt is, hogy ha bedülünk a hitleri ostyába pakolt propagandának és elő­készítsük a nácizmus végleges győzelmét, akkor a világra olyan erőszak uralom szakad, amely elhozza az ipari feudaliz­must, amely alól való felszaba­dulás talán évszázadokat vesz igénybe. SAJTÓDZSUNGEL Az amerikai magyar szer­kesztők közt feles számban van­nak költők is. A múlt nagy har­caiban a költők a szabadság harcosai voltak, a mai amerikai magyar versfaragók, bizony a szélső reakció énekesei. A Himler lapokban Szegedy László, a chicagói “Otthon” cí­mű szélső reakciós Horthyt szolgáló lap szerkesztője is ter­mészetesen a demokráciára es­küdött föl Washingtonban, ami azonban nem gátolja abban,1 hogy anglia ellen üvöltsön.Him­ler lapjaiban egy cikk jelent meg, ajnely nagyon helyesen foglalkozik az országosan le­folyt testvériességi nappal és ezzel kapcsolatban kérdi, miért csak egy napon szeretik egy­mást a különböző fajú és fele­kezetű vezetők és a többi napo­kon újra hangzik a “büdös zsi­dó” “büdös román” jelszó? A Himler lapoknak ugyanazon az oldalán, közvetlen a fenti cikk mellett jelent meg Szegedy ur heti zöngeménye, amelyben a demokrácia bajnoka ujong,hogy a szerbeket letiporták, a másik strófában a fajgyűlöletet elí­télő cikk mellett buldognak ne­vezi az angolokat és elitéli azt, hogy Amerika támogatja “bul­dog országot”, angliát, lejebb már a románokat mócoknak, tolvajoknak, cigány népnek ne­vezi. Igaza van abban is Him- lernek, hogy a faj és felekezeti gyülölséget hirdetők csak a maguk kis pecsenyéjüket akar­ják megsütni a gyülölség láng­jánál, Szegedy ur is, Himler is a Magyar Szövetségben való demokratikus fogadkozásaik el­lenére is. Tarnócy költőtárs tovább foly tatja defetista politikáját és éppen olyan náci barát hangon kommentálja az eseményeket, mint Csongrádi vagy Szegedy nácik lapjai, sőt veszedelme­sebben, mert amig azok nyílt nácik, addig Tarnócy ur demok­ratikus köpenyben szolgálja a Horthy-Hitler nácismust. A harmadik költő Szécskay György, azért vált meg az Ame­rikai Magyar Népszavától, mert a lap helytelenítette a magyar kormány politikáját. Neki még a Népszava is túlságosan radi­kális. A jobb sorsra érdemes Ke­mény György meg a komunáci zavaros vizein evezve közös célt szolgál a fent felsorolt köl­tő társaival. HA MEGHARAGSZANAK IS Tudom, hogy haragudni fog­nak, de még sem mulaszthatom el, hogy ne gratuláljak Z. J. és Gb. munkástársaknak a két utolsó lapban megjelent Írása­ikhoz. Büszke vagyok rá, hdgy min­den szerénytelenség nélkül le­írhatom, hogy a Bérmunkás a legjobban szerkesztett magyar lap, különösen büszke vagyok arra, hogy minden sorát mun­kások írják. De a new yorki értekezlet is megérdemel egy meleg kézszo- ritást. AZ ANGOL DEMOKRÁCIA? Az angol lordoknak Indiában nyolc száz billió font befekteté­sük van, mely után évente kö­zel egy billió font hasznot húz­nak. Kerek számban ez a befek­tetés 7 billió 8 száz ezer mülió font, erre a jövedelem 9 ezer millió font évente. Körülbelül 41 millió földnél­küli földmunkás van munkanél- kül indiában, mivel az angolok által hatalmon tartott Raják bírják az országnak legnagyobb részét és csak vadászterületek­nek tartják fenn. Az indiai törvények szerint, az adóst börtönbe lehet csukatni ahol munkája után évente ki­lenc centet kap, s fogsága 12 évig terjedhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom