Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)

1941-05-17 / 1163. szám

6 olcal BÉRMUNKÁS 1941, május 17. Birodalmak fejlődése és bukása Az 1914-ben megkezdett vi­lágháború a birodalmak terjesz­kedési lehetőségéért, másrész­ről a már felépített birodalom megtartásáért történt. A Fran­cia birodalom elbukott, de nem azért, mert a francia nép vagy katona kevésbbé volna hős vagy harcos, mint a német, ha­nem minden birodalomnak ez a sorsa. Mint a római birodal­mat is inkább a belső rodhatság, társadalmi ellentétek buktatták meg, nem pedig az, hogy nem lett volna elég hadikiképzésük, elég hadseregük vagy pénzük a harcot felvenni a barbár tör­zsek ellen. Úgy a francia, mint a római birodalom, mint minden más bi­rodalom bukását a néhány száz nagyon meggazdagodott család idézte elő, akik mivel a terjesz­kedési lehetőség, a gyarmatok szerzése és kizsákmányolási le­hetősége apadó félben volt, sa­ját nemzetük munkásait töre­kedtek mindnagyobb mértékben kizsákmányolni, hogy az össze­harácsolt vagyonukra jövedel­met, hasznot betudják hajtani. Amig terjeszkedhettek és szük­ségük volt a népre, katonákra, hogy a gyarmatokat meghódít­sák, a háborús prédákból a nép­nek is tudtak egy kicsit oda dobni, addig a benső zsákmá­nyolás nem volt olyan nagy­mértékű, mint' a terjeszkedési lehetőségek megszüntetésével. Ez nagymértékben áll Ang­liára is, amely országnak a népe cseppet sincs jobb helyzetben, mint a gyarmatok vagy más nem olyan sikeres országok munkássága, népe. Most már az országon belül, a gyengébb tár­saiktól igyekeznek elszedni azt mind, amit a hódítási években megosztottak velük. így a ró­mai birodalom története, mely szerint a gazdagok mindég gaz­dagabbak de kevesebben, addig a szegények mindig szegényeb­bek és többen lettek. A válasz­AKRON—CLEVELAND KERÜLETI PIKNIK lesz JUNIUS 15-én, vasárnap a bedfordi KALO FARMON a magyar ipariunionisták, a Bér­munkás olvasóinak a rendezé­sében. A Kalo Farm természetes szépségét növeli az az ujáalaki- tás, amit benne a közönség ké­nyelmére végeztek. JUNIUS 15-én, már a regge­li órákban szalonna sütés lesz a cigánytüzeknél. Akroni és Clevelandi munkástársnők a szabadtüzön készítik az ebédet. Ne bíbelődjön hát senki csoma- gokkal-kosarakkal. Nagy utánjárással sikerült a tánc zenéhez az országosan ismert STEíDL PISTÁT és ze­nekarát megszerezni, ami egy­maga is biztosíték a végnélküli szórakozásra. A pelépődij ezúttal is csak 25 cent. Útirány: Akronból és Cleve- landból a Rout 8-en a bedfordi Forbes Roadig, ott a jelzések mutatják majd a jobbra fekvő Kalo Farmot. Ingyen szállítás Clevelandból a Buckeye Road és 130-ik ut­cai villanyos végállomástól dé­lelőtt 11 órától déli egy óráig. fal mindég magasabb, áthidal- hatatlanabb lett, megkezdődött az osztályellentétből fakadó osz­tályharc, sok esetben polgárhá­ború. így a néhány dúsgazdag fran­cia-angol, segítőtársat keresett, nem a külellenség ellen, hanem a belső elégedetlenkedők az el­szegényedett, elnyomott, d e szervezkedő és lázadásra hajla­mos népeik ellen. Hajlandónak mutatkoztak hatalmukat, a bi­rodalmukat megosztani olyan szövetségessel, aki a benső el­lenség ellen védelmet ígért és adhatott. Az a néhány, aki ezt még nem látta olyan világosan, most a kényszer körülmények hatása alatt szintén örömmel egyezik bele, hogy vagyonuk megmentésének reménye alatt, szövetségi viszonyba lépjenek ezen hatalommal, tervezettel, mely még megtudja uralmukat kiváltságos helyzetüket védeni. Az a tény, hogy Angliában felülkerekedtek azok, akik nem voltak hajlandók a hatalmat megosztani a fasizta tervezők­kel, vezérekkel, most kirobban­totta az 1914-ben kimerülésben beszüntetett imperialista hábo­rút, újabb csoportosulások, fel- j készültségek, jelszók, de ugyan­csak azon néhány világbiroda­lomra vágyó nemzetek közötti harcot, hogy birodalmat sze­rezzenek, a meglévőt kibővitsék vagy megvédjék. Ezen imperialista háborúban természetes, hogy Amerika is részt vesz, hogy nem lehet kö­zömbös abban, hogy a világpia­cot kik fogják uralni, amikor a magántulajdon rendszere és haszna kérdése függ a birodal­mak újabb csoportosulásától. Mert nem volna elegendő piac arra, hogy a Német, Olasz Ja­pán terményeket elhelyezhes­sék és amellett Amerikának is maradjon elegendő piac a mun­kásoktól haszon fejében dra- bolt áruk elhelyezésére. Ezt világosan bizonyítja az amerikai imperialisták azon tö­rekvése, hogy legalább a dél­amerikai piacot megmenthessék saját maguk részére. Ezt az állammal kiutalt összegekkel, koncessziókkal igyekeznek vég­Szerelem, házasság, szocializmus A kapitalista társadalom szerkezetének bűne, hogy a leg­szebb emberi érzés és intéz­mény, a szerelem és a házasság is a pénz, a Mammon zord tör­vényének engedelmeskedik. Eb­ben a kérdésben is megállja a helyét az a marxi felismerés, hogy az élet minden ágát, a társadalmi tevékenység minden mozzanatát főképpen gazdasá­gi, anyagi tényezők határozzák meg, még a freudi elgondolás elfogadása mellett is. Van-e ma még szerelem 4— a szó valódi értelmezésében ?Hely- telen válasz, hogy fegyverek közt hallgatnak a múzsák, nin­csen szerelem. A szerelem ál­landó. Petrarca harcos korszak­ban irta a legbájosabb szerelmi szonetteket, Petőfi a nagy ma­gyar szabadságharc alatt sem feledkezett meg aranyos hitve­séről, Szendrey Júliáról. Ma? Pénzen vásárolt “szerelmet” gyorsan szállít a nagyváros. De érdek nélküli összedobbanása két szívnek létezik-e még? Ta­lán lírai lelkületi diákok, iskolás lányok, falusi kúriák birtokos­lányainak esetében, de náluk is inkább a romantikus, holdvilá­gos, ósdi szellem kisért. Érdek mellékzönge nélküli házasság ma a proletárok világán kívül nemigen akad. És ha érdeknél­küli, anyagi kérdéstől meg nem fertőzött szerelem mégis elő­fordul? Teljes valóraváltását meghiúsítja — legtöbb esetben — a szegénysorsu milliók ne­héz keresete, amelyből nagy családot eltartani alig lehet. S ha megkísérlik? A szerelem el­sikkad a nyomasztó gondok, a pénzszerzés kálváriája közben. Szerelem-házasság igaz jelen­tésében ma illúzió. Csak az ér­dek beszél. Az egyik partnernél nemi, a másiknál anyagi. Dol­gozó leány boldogan megy, ha mehet férjhez jómódú ember­hez, mig pénzes öregebb férfi, szívesen csap le a csinos áldo­zatra; s legtöbbször el sem ve­szi. A leányok lelkében szülői ösztökélésre ez ég: feltörekedni magasabb társadalmi régiókba. Az apróhirdetések világítanak élénken korunk ferde társadal­mi viszonyaira. “Urilány kész­pénzzel férjhez megy csak dip­lomáshoz”, vagyis nem szere­lemre van szüksége, hanem osz­tályhelyzetét óhajtja tartani. Továbbá: “Doktor, kereskedő­családba benősülne”, vagyis nem lelki érték és testi szépség érdeklik, hanem, hogy házas­ság árán vívjon ki olyan hely­zetet, amelyet a társadalom végzettsége és tehetsége ellené­re megtagadott tőle. A levelezés rovatot is érdekes megfigyelni. Egy jelige: “Csak autós urak írjanak”, vagyis nem a férfi egyénisége vezérli a hölgyet, hanem, hogy mutathassa a vi­lág előtt, milyen gazdag, autós udvarlói vannak. ...^Mindez nem akar erény- csőszerkölcsprédikáció lenni, ha­nem magasabb és szocialista szemszögből nézzük e kérdést a nép jövője szempontjából is. Nem lehet tagadni, hogy az em­berben mindig él a vágy, a tö­rekvés a napos oldal felé, hi­szen ha nem törekednénk több­re, szebbre, jobbra, nem sok cél­ja lenne életünknek. De a napos oldalra nem úgy jut az egyén, hogy megtagadja önmagát, el­vesse boldogságát, eladja tes- tét-lelkét. Igaz, - nem az egyén a hibás, hanem a pénzsóvár rend. De az átalakulások kije- gecesedésekor ez átadja a he­lyét a dolgozóknak, a tervsze­rű gazdálkodásnak, a jog, a ke­nyér, a szabadság világának — a szocializmusnak. A szocialista társadalomban eltűnnek las­sanként mindazok az inditó- okok, amelyek a kapitalizmus­ban lealjásítják az emberi ér­zéseket is. A szerelem és a há­zasság a boldog emberek ma­gánügye lesz, függetlenül min­den anyagi tényezőtől és min­den dolgozó embernek érdeke, hogy ezt a fejlődést elősegítse. Mert “az emberiség felszabadí­tása lehetetlen a nemek függet- lenitése és egyenlősége nélkül.” j (S) rehajtani, de ha majd szüksé­gét látják, a hadsereg és hadi tengerészettel is fogják azt se­gíteni. A tanulság, a példa meg van a régi birodalmak elmúlásában, melyeket minden esetben a ben­ső elnyomatás, osztályharc bom­lasztott szét. Ez vár úgy a fran­cia, angol, német, amerikai im­perializmusra, birodalomra is. Mindezt a fejlődés, a technika és a közlekedési eszközök ki- fejlettsége, most még gyorsab­ban előfogják idézni. Valamint ma már milliók vannak minden birodalomban, akik siettetik a birodalmak bukását, a magán- tulajdon rendszer elseprését, mely az egész helyzetnek a megteremtője. Vi. KERESNEK A HÁBORÚN Nem egyszer olvassuk politi­kusok és mások tollából, hogy a munkásoknak nincs okuk a védelmi felkészülődés ellen len­ni, mert általa nem remélt munkaalkalomhoz és igy kere­sethez jutnak. Azt természete­sen elhallgatják, hogy a mun­kások keresetéből milyen össze­geket vesznek vissza mindenfé­le címeken, úgyhogy ha becsü­letesen számot vetnének a meg­élhetés mai és ötesztendővel ez­előtti árain, azt hisszük, hogy a munkásnak egy centel sem marad több az úgynevezett raini napokra. Másképpen áll azonban a helyzet a munkáltatóknál. Azok olyan nagy tételekben könyvel­hetik el a hasznot, hogy a fel­emelt kiadásaik mellett is mil­liókkal zárják az esztendőt. Ezt a helyzetet fokozni fogja a va­sutaknál az az intézkedés, hogy a teherhajók nagy részét, me­lyek áruk szállításával voltak elfoglalva, a kormány egyébb szolgálatokba állítja, igy az or­szág területén minden szállítás a vasúttársaságok üzletének jut. AZ ÁRTATLAN KÍVÁNCSISKODÓ A “Magyar Bányászlap” a bá­nyászok helyzetének ismerője- ként szereti magát feltüntetni, most előtte mégis “érthetetlen, hogy négy heti sztrájk miatt, miért kellett márom megye bá­nyászainak koplalni.” A bányászok moctani har­cának egyik követelése az volt hogy biztosítsanak a részükre annyi munka napot egy eszten­dőben, hogy abból megtudjanak élni. Nem nyernek a bányászok a napi 15 dolláros bérrel sem, ha a 15 dollárokat nem tudják legalább annyi napon keresztül megkeresni, hogy a száraz szük­ségletüket fedezni tudják. Bizonyos, hogy a fenti köve­telés azért került szóba, mert idáig nem kerestek annyit, va­gyis akkor is adóságot csináltak amikor “munkában” voltak. A négy heti sztrájkolás sok he­lyen elzárta a hitelüket. Az unió tisztviselői meg nem mond­hatnak le a nagy fizetésükről, hogy a bányászoknak sztrájk segély is jusson. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája- Hány regrutát dalom Forradalmi Ipari hadse- verbuváltál, a társadalmi forra- regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom