Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-03-29 / 1156. szám
I ö oicai BÉRMUNKÁS 1941 március 29. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ____CS. . Ő MEGJEGYZÉSEI FORD SZISZTEM Arról az idegölő munka rendszerről, amelyet az amerikai iparban Ford vezetett be, már köteteket írtak össze. A Ford féle szervezet ellenes aktióról is rengeteget írtak össze és már vagy egy tucatszor a legfelsőbb bíróságok is megállapították a bűnösséget. Most egy másik nem kevésbbé ismert Ford szisztemről lesz szó abból az alkalomból, hogy a bíróság előtt állapították meg, hogy a Ford gyárakban meg kell venni a munkát. Régen tudott dolog az, hogy aki a Ford üzemekben dolgozni akar, annak nem csak meg kell venni a job-ot, hanem állandó adófizetőjévé kell lennie a vezetőségnek, hogy a meg vett munkát meg is tarthassa. Egy proli asz- szony, megunta a folytonos zsarolást és amikor már negyedszer követelték tőle a 75 dollárt, akkor feljelentette a zsarolóját, kit a rendőrség akkor fogott el, amikor felvette a negyedik 75 dollárt. A tárgyaláson kitűnt, hogy a feljelentőn kívül még 13 embernek “szerzett” munkát a zsaroló, kik azonban szónélkül adóztak, hogy a munkájukat megtarthassák. A zsarolót két és fél évtől tiz évig terjedő börtönre ítélték, de a főbünöst, a szisztem megteremtőjét és fen- tartóját, Henry Fordot, nem állították a biró elé, pedig igazság szerint neki kellene legalább tiz évig börtönben ülni, a munkásság rabszolgasorba való tartásáért. Az ítélet dacára is, most is csak az kap munkát Fordnál, aki fizet. A' magyarság szégyene, hogy ebben az ügyben a feljelentő és a zsaroló magyarok. HAMIS A “TÖRTÉNELEM” Az “öreg napilap” a márciusi eseményekkel kapcsolatban történelmet is ir az olvasók részére és ebben megállapítja, hogy “hajszálon múlott, hogy március 15-ike, nem április 11-re esik.” Ugyanis, 1897-ben egy javaslat volt az “Öreg napilap” szerint, a parlament előtt, hogy április 1,1-ike legyen a nemzeti ünnep, mert ezen a napon szentesítette a király a 48-as törvényeket. Kossuth Lajos fia, Ferenc, aki akkor képviselő volt és más 48-as képviselők heves tiltakozása után maradt ünnep március 15-ike. Itt tudva, vagy tudatlanul “Öreg napilapunk” nagyott tetszett tévedni, mert tény és való, hogy a magyar parlament nem március 15-ikét, hanem április 11-et iktatta törvénybe és ez fenn is állt az októberi forradalom kitöréséig. Vagy 20 éyen keresztül április 11-ike hivatalos ünnep volt, amikor minden állami intézmény, hivatalok, iskolák, parlament, stb. zárva volt. Sőt, mikor a koalíció volt uralmon, amelyben Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter volt, az akkori 48-as ellenzék vezére Juszt Gyula terjesztette elő újra a március 15-ike nemzeti ünnepé való avatást és az idézett Kossuth Ferenc beszedet mondotta el indokolásul. A javaslat ellen két miniszter beszélt, Kossuth Ferenc és Polo- nyi Géza, amelyet a koalíciós parlament el is vetett. Ellenben tény az, hogy a Károlyi kormány 1919 márciusában nemzeti ünnepé tette március 15-ikét és semmi más törvény azóta nem intézkedett erről. Még csak annyit, hogy a magyar parlament is ülésezett mindig március 15-én, még a koalic.ó alatt is. “SZÉP VAGY, GYÖNYÖRŰ VAGY MAGYARORSZÁG”, mondja egy nagyon sokat dalolt magyar nóta. Hát tagadhatatlan, hogy szép és gyönyörű. Csak az a nagy kár, hogy végtelenül elcsúfítja egy borzalmas var, amelyet úgy hívnak, hogy Horthy rendszer. Ennek a csúnya varnak egy uj kis pör- senésérőf jelentenek most a magyar lapok, amely ha kicsi is, de jellemző: Dénes Oszkár és Bársony Rózsi, két kiváló magyar színész, kik Európa összes színpadjain szerepeltek sikerrel. A háború haza kergette őket, de egy év óta nem léphettek fel,, mert a szinészka- mara nem vette fel tagjaiul. Most nagykegyesen megengedték, hogy felléphetnek az egyik színházba, azzal a kikötéssel, hogy csak egymás közt beszélhetnek, egyetlen más színészhez, vagy a személyzet tagjához egyetlen szót nem szólhatnak. Kell ehez kommentár? Nem! Csak önkéntelenül is énekelni kezdjük: szép vagy, gyönyörű vagy .... “AHOL PAP EMEL SZÓT” Lezajlottak a Magyar Szövetség által inspirált március 15- iki szabadság ünnepélyek, amelyek valóságban a márciusi ifjak szégyenteljes meggyalázása volt, eltekintve a Horthy kép leleplezésétől, Ottó diszszónok- latától. Jellemző arra, hogy ezek az ünnepélyek, mennyire voltak forradalmiak és mennyire egyeztek a márciusi hagyományokkal az, hogy szerte magyar amerikában 47 pap szónokolt az ünnepélyeken. Még a kommunisták is ragaszkodtak a hagyományaikhoz, ők is két papot szerepeltettek a new yor- ki ünnepélyükön. Már pedig, amikor márciusról van szó, erre a nagy csuhásfelvonulásra nem lehet mást idézni, mint Petőfit, a március 15-ike lelkét a világ szabadság apostolát, ki megírta: “Ahol pap emel szót, ott az igazság megfeszittetik.” Bizony ezeken az ünnepélyeken, a márciusi szellem igazsága annyiszor feszittetett meg, ahányszor pap szóhoz juthatott. Csak ilyen felvonultatásnál tűnik ki az, hogy mennyi pap él itt a magyarság nyakán, pedig a szónokló 47 csak egy kis része, a magyar istengyárosok nagy tömegének. Sok, nagyon sok, pedig azt is mondotta a nagy Petőfi: A pokolnak fele, sőt felénél több, pappal van tele. Mi jön Hitler után? Akik megegyeznek velem abban, hogy Hitler nem győzhet, .azok fogják legjobban megérten., hogy mi lesz Hitler után, vagyis mit várhatunk és fognak rákészülni, hogy az legyen amit mi akarunk1 és nem Churchillék akarnak. Akik még nem látják meg, hogy Hitler nem győzhet, azok csak tartsák meg ezt a Bérmunkás lapszámot és majd vegyék elő 10 hónap múlva. Úgy az amerikai, mint Angolország urai, politikusai ha- iszakértői, számtalanszor adtak kifejezést annak a meg- yőződésnek, hogy Hitlert csal egy belső forradalom seperhet el a hatalomról. Arra nincs ne kik semmi kilásásuk, hogy kívülről törjék meg Hitler hátai mát. De azt sem tudják més elhinni, hogy Hitler képes le gyen Angliát lefoglalni, méh nélkül a háborút Hitler nem fe jezheti be. Most már a helyze oda fejlődött, hogy az egész há ború Hitler ellen folyik, nen köthetnek békét Hitlerrel. Churchillék nemcsak akarnak forradalmat, hanem teljes erővel azon dolgoznak, hogy legyen egy forradalom Németországban, melyet legnagyobb mértékben kívülről, Angol segítség és irányzat alatt készítenek elő. Most az a kérdés,, milyen forradalomra lehet kilátás Németországban ? Milyet akarna! Churchillék és milyet akarha tunk mi? Mi vörös forradalmat kivá nunk, remélünk. A demokraták, egy demokra tikus forradalmat. A fasizták, egy fasizta forradalmat. Hitler egyikben sem szerepelhetne, inkább minden forradalmi megmozdulásnál csak célpontja lenne és amig Hitlernek hatalma lesz, addig egyik forradalom sem jöhet létre. Először is foglalkozunk a vörös forradalommal, melyet mi óhajtunk, melyre legnagyobb kilátás van, melyre nekünk is nagyban kell készülni, amint a reakció készül a fasizta forradalomra. Németország munkásságának külön munkás mozgalma nincs, ami vörös szocialista érzelem, úgy nevezett balszárnyi megmozdulás, szervezett erő létezik, az a Názi párton belül van. A német munkás tömegeket Hitler elvakitotta, megmételyezte, elkábitotta, mely ká- bultságból csak Hitler veresége vagy óriási belső nyomor, láza-1 dások sorozata képes őket felébreszteni. De a nagy tömeg, j ha már forradalmi tevékenységbe kényszerül, akkor inkább j vörös, mint fekete fasizta forradalom mellé áll. A demokratikus forradalomra, nagyon kevés a kilátás, nagyon kevés erő van Németországon. belül. Részben a legjobb demokraták elszaladtak Németországból, részben meggyőzték őket a názik, vagy a kommunisták, hogy diktatúra nélkül nem tudnak rendet csinálni Németországban. A német proletariátusnak nagyon kis része támogatna egy demokratikus forradalmat. A német komunázi nevelés egyformasága a diktatúra szükségességét illetőleg, sokakat meggyőzött a diktatúra szükségességéről, valamint a hitleri diktatúrának sikeressége egy benső polgárháború, mind a diktatúra hívei melletti érveket erősitik. így csak az a kérdés merül fel, hogy vörös vagy fekete diktatúra legyen-e? Az angol uralkodó osztály, ezt nagyon jól tudja és nem hiszem, hogy akadna egyetlen Bérmunkás olvasó is, aki azt hinné, hogy az angol lordok egy vörös forradalmat remélnek, vagy megtűrnének Németországban. így megérthetjük azt a törekvésüket, hogy a fekete frontot, a Keresztény Fasizmust sietnek kiépíteni, mely mozgalomnak sok hive van Németországban is a befolyásos názik között. Tehát sokkal nagyobb kilátás van Németországban a fasizmus jobbszárnyának, a fekete frontnak a győzelmére, mint a demokráciának, igy biztosak lehetünk, hogy anglia urai ezt építik, ezt támogatják, erre készülnek. Egy német benső forradalom csak is a názi párt felbomlásával, darabokra való szakadásával jöhet létre. Mindenki tudja, hogy a názi párt, mint minden párt központból és szárnyakból áll. Hitler van a központon, igyekszik — éá eddig elég sikeresen — a két szárnyat összmüködésre bírni, hogy magát hatalmon tarthassa. De mihelyt ez a két — a bal és jobb —szárny megtagadja az együtt működést, Hitler leesik arról a szédületes ma/gasságról ahová ez a két szárny felvitte. A jobbszárny vezére Németországban Goehring, akit a papság és az iparbárók és katonatisztek támogatnak. De van sok kimenekült tagja, akik már régebben megtagadták Hitler magasra vivését, igy kimenekültek. Ezek között vannak Thyssen és a Strasser testvérek és sok kisebb fekete frontista, akiket most Anglia szervez, segít, hogy a fasizta frontot megbontsák és Hitler ellen fordítsák. A vörös frontnak hívei leginkább a régi szocialistákból kerül ki, akik jobbnak látták Hitler melletti hűség esküt letenni, mint a koncentrációs táborokba bemarsolni. Es mivel a munkásság Hitler részére való megnyerésénél nagy szerepet játszottak, igy a názi pártnál is kaptak a szerep osztásból. | Ezek rettegnek a fekete frontistáktól, mert a Hitler-Orosz paktum létrehozásáért is őket teszik felelőssé, ha a feketefront képes lesz újabb vérfürdőt rendezni a názi párton belül. Ez a balszárny' joggal remélheti, hogy egy belső forradalom esetén szábithatnak nagyobb orosz segítségre, amint a fekete front számit és számíthat Angol segítségre a vörösfront ellen. Forradalmat csinálni nem lehet, de az arra való előkészülettől függ minden sikere. A feketefront tudja, hogy ha egy esetleges vörös forradalom indulna meg Németországban, ők nagyon is egy megértő és segítő testvérre találnának Churc- hillben, meg a többi angol tori
