Bérmunkás, 1941. január-június (29. évfolyam, 1144-1169. szám)
1941-01-04 / 1144. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1941 január 4. Az események sodrában Budapest okt. 10. — Már rávilágítottunk legutóbb e lap hasábjain a Berlin-Róma-Tokio, az úgynevezett fasizta tengely katonai szövetségének gyakorlati értékére s azokra a kényszerű okokra, amelyek a nagy reklámmal kisért szerződés megkötését előidézték. Talán Anglia volt az egyetlen állam, amely fölismerte s akként fogadta is e szerződés megkötését, mint ahogy azt értékelni is kell, mint blöfföt. Az angol-japán s a Burma ut elzárását kimondó szerződést, mely okt. 18-án jár le, Anglia nem prolongálja tovább. S ezt az utat megnyitja az időközben ott fölhalmozott rengetek hadianyag átszállítása céljából Kínába. Ennek tetejébe 1 millió font értékű hadianyaggal még Anglia is szaporította a kínaiaknak elszállításra váró készletét. Anglia tehát Ázsia germánjainak, a japán fasizmusnak megrendsza- bályozási problémáját a kínaiakra bízta, jól tudva azt, hogy Kina egymagában is képes erre, ha kellő mennyiségben kap hadianyag utánpótlást. Ezenfelül 25 millió dollár értékű hadianyaggal U.S.A. is segítségére ment Kínának, mig a Szovjet hadianyag szállításai összegszerűségét, ami nem ismeretes, egészíti ki a hadianyagutánpótlást Kina számára. Kina azonban, dacára annak, hogy 3 hónapon át elvolt zárva a hadianyagok utánpótlásának nagyobb részétől a japán fasizmus várakozása ellenére* nem kapitulált s éppen elég gondot okozott a japán fasizta milita- rizmusnak, mely mellesleg megjegyezve egyetlen lépéssel sem volt képes előrehaladni ezen idő . alatt. Japán fasizta militarizmusa a germánok közvetítésével megegyezést kötött a Petain féle fasizta francia kormánnyal, melynek értelmében a japán csapatok számára mint felvonulási terep Kinának hátbatámadásához indo-kinai francia gyarmatterületét átengedte. A japán csapatok — amin mi csöppet sem lepődünk meg — nem csak a szerződésben kijelölt területsávon átvonulva azt vették teljesen birtokukba a fővárossal együtt, de napról-napra újabb területeket okkupáinak. Petain féle fasizta kormány, melynek egy célja van, ha csak egy sze- métdombnyi terület is marad meg Franciaországból amelyen ő lehet a kakas, aki kukorékolhat, ez is elegendő számára és ezért szolgálja a fasizta tengelyt. Franciaország népét Petain- ék most a germánok szuronyaival tartják sakkban. A második és szerintük legfontosabb kérdés elintézéseként megszüntette a világhírű francia modern pedagógiát. Visszaállította a papság tanítási jogát az iskolákban. Megszüntették az egyház és állam szétválasztását kimondó régi törvényt, a nem francia állampolgársággal rendelkezőkre munkakényszert vezettek be, amiért díjazás nem jár. Tetejébe USA-tól buzaszál- litásért könyörög a Petain rezsim, mely elősegítette azt, hogy a germánok a dús francia élelmiszer raktárakat teljesen kiszivattyúzva a készleteket, sőt az idei termést is Germániába vihessék. Csak a vak nem látja azt, hogy amikor Petain- ék élelmiszer szállítmányokat s gyógyszert reklamálnak USA- tól, akkor Hitleréknek akarnak közrejátszani, mert ezek lényegében Germániának lennének továbbítva Petainék által. Mivel pedig úgy látszik Petainék fasizmusát a franciák még sem akarják sehogysem lenyelni, Petainék bejelentették, hogy az “ellenzéket” minden rendelkezésére álló — értsd germán szuronyokkal — letöri. Hogy teljes legyen a kép a germán zsidótörvény mintáját is átplántálták Franciaországba Petainék. Na de ennyi elég is arról a nagy hazafiságrol, amely a hazafiakat egyébként nem csak Franciaországban, de mindenütt jellemzi. Germánia egyébként kitünően érzi magát a birtokában levő francia területen s Párisban. Oly annyira, hogy a berendezkedését, a birodalmi törvényeknek átplántálását látva, véglegesnek tekinthető. Egyébként a “nagy győzelmek” dacára a gazdasági nehézségek fokozódnak. A már amúgy is minimálisnál is lejebb megállapitott^-élelmi- szer adagokat — melynek jó része pótanyagokból áll — újból redukálták. Emiatt Frankfurtban komoly zavargás tört ki, mit az S.S. legényekkel vertek le. Minden kevés amit Germánia kibír préselni az elfoglalt területekből és az u. n. “baráti” Magyarországból. Mint tudjuk Lengyelország leigázott népét ugyancsak befogták a germán járomba. Sok tízezer lengyel munkást vittek Germániába mezei és ipari munkára. Ezeket a szerencsétleneket mint a germán fajnál alacsonyabbrendü lényeket kezelik. Ruházatuk há- tulsó részén egy nagy P betűt kötelesek viselni állandóan. S amelyik germán férfi vagy nő egy lengyellel szóba áll, vagy pláne közelebbi viszonyba kerül, azt börtönnel sújtják. Képzeletünkben a magyar grófi fasizmus jóvoltából már szinte látjuk azon magyarok hátán a nagy U betűt, akiket sorsuk Germániába vetett vagy vet munkára. Mert világos, a fasizta germán felfogás és álláspont szerint minden más náció alacsonyabbrendü mint a germán csak azért, hogy a “fel- sőbbrendü” fasizta germánságot szolgálja. Groteszkül hat a germán fasizmus szájából az a megállapítás, hogy “Euráziá”-t pedig a Berlin-Róma-Tokio tengely fogja saját “élettere”-ként megvalósítani. Szépen nézne ki akkor ez az “Eurázia”. De mindezt csupán azért említjük meg, hogy ime amikor hónapokkal előbb rámutattunk, hogy nem kizárt az, hogy az államkapitalizmus az Európai Egyesült Államokon tulhaladólag Eurázia megvalósítását is maga elé fogja tűzni, ime már legalábbis germán szemmel, s elméletileg, de elhangzott. Sokszor rámutattunk arra, hogy a fasizta Germánia és Italia Európában, sőt egyebütt is a zsandár, a pribék szerepét tölti be. Mint minden pribék és zsandárnál természetszerűleg az előrehaladás, de főleg a proletáriátus szabadság- harcainál ott találjuk őket, persze azok leverésére készen. így van ez újabban Romániában is. A bécsi döntésbe a románok belenyugodtak és éppen ezért furcsa, de valóság az, hogy amikor az Erdélyből kizavart románság tömegei mégjelentek Romániában a román baloldali elemek, akik elégedetlenül vették tudomásul azt a tényt, hogy a fasizta vasgárda egyik óráról a másikra a nyakára telepedett, hatalmas tüntetésekben lépett föl a vasgárdisták és tábornokokból álló fasizta kormány ellen. Ez a tüntetés, mely már már forradal- J mi jelleget öltött, komolyan kezdte veszélyeztetni a vasgárdista kormány uralmát. A román hazafiságtól csöpögő vasgárdista kormány a germán fasizta kormányhoz fordult segítségért, amely kész örömmel küldte ki Romániába S.S. és S.A. különítményeit, továbbá regurális csapatait. Ezek a már tőlük ismert módszerrel “rendet” teremtettek és megerősítették ezzel a már bukófélben levő vasgárdista kormányt. A germán csapatok jelenléte, hogy külföldre is kiszivárgott hát, hogy nevet adjanak ennek, ami elleplezi a valóságot a vasgárdista kormány “hivatalos” magyarázkodása szerint a german katonaság csupán a román petróleum vidék biztonsága érdekében és a román hadsereg ujászervezése miatt jöttek be. A germán szuronyok segítségével az ingadozó vasgárdista rezsim igy rátelepedett a román nép nyakára, s mivel a tömegszenvedély ennek dacára sem akart lelohadni a vásgárdista rendszer kihasználva Horthy “kémelháritó tisztjeinek” a volt Brittaniás gangsztereknek a pacifikálásnál az erdélyi románokkal szemben és általunk 1919- 20-ból ismert módszereikkel való megkinzatásait a románság elkeseredését az ily cselekedetekre irányították, valószínűleg germán tanácsra a vasgárdisták át, s a tömegszenvedélyre apellálva a vasgárdista csőcselék megkezdte a román területekre jutott magyarok tömeges kiüldözését a magyar területre, miközben teljesen kifosztva löktek át eddig mintegy 50 ezret a határon. A Romániában dolgozó és alkalmazott magyaroknak kivétel nélkül fölmondták állását, akik majd még csak ezután kerülnek át Magyarországba. A zsidóság teljes kiirtása is a germán módszerrel folyik. A tárgyilagosság megköveteli tőlünk, hogy rámutassunk arra, hogy a vasgárdista csőcselék terrorjával szemben sok helyütt — mint a menekültek elbeszélik — maga a román parasztság és munkásság kelt a magyarok védelmére, s ha a kiutasítástól mit az államhatalom rendelt el nem is bírták őket megmenteni, de kifosztásukat, megveretésüket sikerült a vasgárdista csőcselékkel szemben megakadályozni. Iktassuk ide, hogy mindezek pontosan akkor kezdődtek meg a magyarokkal szemben, amikor a germán haderő bevonult — nőiként Berlin jelentette — a vasgárdista kormány fölkérésére Romániába. Ezeken túlmenően a román petróleumvidékről Itálián és Germánián kívül egyetlen csöpp olajat sem szállítanak sehová. így Germánia és Itália a román hazafiak jóvoltából Romániát “védnökségük” alá vonhatták még mielőtt a románok észrevehették volna ezt. S ma már germán tankok nyüzsögnek ; mindenfelé. Bulgáriában mint jelentettük volt, amig a király és udvara a , Hitleri fasizmusért lelkesedik, a nép maga a Szovjettel való szövetség mellett van. Most, hogy Germánia rátenyerelt a szomszédos Romániára, a király és udvara élerkezettnek látja áz időt arra, hogy megpróbálja megkontrázni az eddigi és számára csupán kényszerből elfogadott Szovjet felé való orientálódást. Azt remélve ezzel, hogy Bulgáriát is Románia mintájára észrevétlenül Germánia “védnöksége” alá sibolhatja. A germán fasizmus sajtója nem is titkolja efölötti örömét. Ugyanez a sajtó, élesen támadja Jugoszláviát és figyelmezteti, hogy Jugoszláviának is meg kell érteni a megváltozott viszonyok folytán az idők szavát és csatlakoznia kell a tengelyhez. Ám, de ezideig Jugoszlávia urai erre kísérletet sem tettek minek valószinüleges oka az, hogy az uralmon levők, kiket a már jelzett erős megmozdulása a népnek, mely a Szovjettel való megegyezésre szorította őket bizonyára meggondolásra készteti ezeket a köröket, kik aem kétséges, hogy örömmel fordítanának köpönyeget. Azonban ismerve a jugoszláv nép mentalitását egészen bizonyos az, hogy nem egykönnyen bírnák a “védnökségbe” betörni a jugoszláv népet. Törökország magatartása, amely bár napról-napra jobban közeledik a Szovjethez, illetőleg visszaállítani igyekszik a Kemal rezsim hagyományos Szovjet barátságát. Emellett természetszerűleg szintén nem ejtette el az angolokkal való kapcsolatokat sem, amit legutóbb kiépített. A Szovjet érdeke is, hogy a Dardanellák őre, ne oly hatalom legyen, amely ma barát, de — miként a tengely államai — holnap egészen bizonyosan kérlelhetetlen ellensége lészen. Spanyolország fasizmusa az olasz és germán nagy reklámmal kisért ölelgetés és vállvere- getés után, ugylátszik mégis csak habozik, s túl kockázatosnak tartja az idegen segítség- ' gél kivívott rendszerére, hogy hadba lépjen, amihez a levert s leigázott spanyolokra mégis csak szüksége lenne. Igen, tul- kockázatos most ezeket fölfegyverezni. Magyarország, mely a tengelynek gyarmata, a túlságos (Folytatás a 6-ik oldalon) Ne maradjon magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül
