Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-09-14 / 1128. szám

1940 szeptember 14. \ BÉRMUNKÁS 3 oldal A statisztika szerint javultak az egészségügyi viszonyok ELVÍN YILATKOZAT Megállapítja még a kimuta­tás, hogy a kiválasztott 26 ame­rikai nagyvárosban minden ez rés csoportra 15—16 születés jutott. Rengeteg munka és adatgyűj­tés után készülhetett el ez a ki­mutatás, amelynek sok részlete csupán a szakembereket, orvo­sokat, társadalmi munkásokat érdekli. Tekintve azonban, hogy a 26 nagyváros úgy lett össze­válogatva, hogy az adatgyűjtés által az Egyesült Államok nagy­városai egészségügyi helyzeté­nek keresztmetszetét mutassa, mindenkit érdekel. A fenti ada­tokból ugyanis az derül ki, hogy az amerikai nagyvárosokban örvendetesen javulnak* az egész­ségügyi viszonyok. A vidéken eddig is jobb volt az egészségü­gyi helyzet; ott rosszabbodás nem állt be. így tehát az egész országban javulnak az egész­ségügyi viszonyok. NINCS MAGYARÁZATA A HÚSÁRAK ORSZÁGOS EMEL­KEDÉSÉNEK A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem leiiet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely ielietóve teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom «-/.erkezctét éritiük a régi társadalom keretein belül A múlt heti hűvösre fordult idő bevitte a new yorki gazda- asszonyokat a husüzletekbe, de onnan vásárlás nélkül távoztak, mert a húsárak tetemesen fel­emelkedtek. Hat-tói tiz centes emelkedésről beszélnek, de sem a husüzletben, sem a piacbizto­sok nem tudják okát adni az árak emelkedésének. Érdekes, hogy amikor a fo­gyasztás teljesen a belföldre szorul, akkor dobják be a piac­ba a magasabb árakat, hogy némileg kárpótolva érezzék az elmaradt külföldet. Bezzeg, ha nem a munkás- osztály lenne a husfogyasztási üzletben nagyobb százalékban a vevő, nemcsak az okát, de az 1 okozóját is ismernék és ott sze­repelne unalmasságig az ötödik Columna oszlopaként. RAVENNA, OHIO KÖRNYÉ­KE UJ KÉPET NYER A TŐKE NEM HAZAFIAS, jajdul fel a polgári újság. Mi régen megállapítottuk, hogy a zászlóért való lelkesedést a népnek hagyják, ők megelégsze­nek a kisebb alakú dollár for­mákkal. NYUGTÁZÁS AZ ÉPÍTŐ-GARDÁ­BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ........ 3.00 E. Szigeti, New York ...... 5.00 X231958 New York .........10.00 J. Bodnár, New York __ 4.00 Nagy Gábor, New York .... 4.00 M. Vlasits, New York ...... 5.00 Stefankó Márton, N.Y...... 6.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Németh, New York ..... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ,..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls.. 8.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ____ 5.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ............ 6.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 Bercsa Jánosné, Clev. ...... 3.00 J. Herceg, Cleveland ___ 4.00 J. Kollár, Cleveland ____ 3.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 A. Molnár, Cleveland ~ 4.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo .......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ...... 2.00 P. Pika, Chicago ............... 3.00 Steve Bukovszky, Cicero 5.00 L. Gáncs, Carolina ........... 6.00 A Bérmunkás támogatására szolgáló sorsolást, mint arról már jelentéssel voltunk más utón kellett lefolytatnunk. Munkás­társaink, akik személyesen vitték el a jegyeket és vették át azok értékét, nem adtak nyugtát a kapott összegekről, azt ígérve, hogy a Bérmunkáson keresztül nyugtázzuk azokat. Több helyről egy összegben hozták el a tételeket, ezekben az esetekben nem tudjuk azt részletezni. A Bérmunkás lapbizottsága a mozgalom nevében mond köszönetét mindazoknak, akik ebben az akcióban résztvettek. CHICAGO ÉS KÖRNYÉKÉ­RŐL: H. Burkert 1.50, MBSZ. 13 oszt. 1.50, J. Bacsa 1.50, A. Bukovszky 2.50, Mrs. L. Green- wald 1.25, E. Kohn 1.05, M. Tóth 1.00, S. Fábián 1.50, Mrs. A. Kohler 75c., Ch. Kotzan 1.50, J. Moravcsik 50c., J. Csö­mör 1.00, P. Pika 1.50, Ch. Sa­bo 1.25, J. Zára 2.10, M. Grexa 75c, G. Németh 1.0.0, S. Gaf- rick 45c, Mrs. J. Maar 1.25, J. Szimicz 1.25, A. Szedlak 1.25, S. Sütő 1.25, P. Tóth 1.25, J. Holper 1.25, J. Dojcsak 1.00, J. Horváth 1.00, A. Miklós 30c, K. Miller 60c, Jós, Dojcsak 75c, L. Mate 1.25, D. Varga 1.25, E. Gyuricza 1.50, M. Uhlean 1.25, J. Németh 1.25, H. Varjú 1.50, A. J. King 1.50, L. Földy 1.50, J. Bognár 60c, St. Spoyar 1.50, A. L. Szász 1.50, P. Turucz 1.50, J. Hosszú 30c, J. Pásztor 1.25, J. Kovács 1.25, L. Németh 1.25, St. Bukovszky 1.50. DETROITBÓL: J. Macsay 1.50, Mrs. Szilvágyi 1.50, Anna Kovács 7.00, V. Sike 6.00, J. Visi 3.00. PITTSBURGH ÉS KÖRNYÉ­KÉRŐL: 39.95 A Kucher utján. AKRON ÉS KÖRNYÉKÉ­RŐL: J. Vizi utján 27.50, J. Fo­dor 3.50, L. Decsi 1.00. BUFFALO: P. Hering utján 18.00. PHILADELPHIA: Mrs. P. Bé­csi utján 17.50. BÁNYAVIDÉKRŐL: J. Poli- csányi 8.30, J. Gyurcsek 2.75, G. Pallagi 1.25. CLEVELAND, EAST: F. Pe- károvics 1.25, A. Wassie 1.50, A. Székely 1.50, J. Kovács 1.25, L. Lefkovits 1.40, M. Danka 5.30, A. Buda 1.50, Bercsa Já­nosné 7.50, Ch. Kamenar 1.25, J. Kozsar 1.50, G. Scherhaufer 1.95, J. Fabian 1.25, J. Nehez 1.50, Mrs. Mihalyko 1.20, J. Munczi 75. CLEVELAND, WEST: J. Kollar 25.75, J. Szilágyi 2.50, J. Zajacz 1.25, A. Talas 1.25, Emil May 1.25, J. Lockner 1.25, M. Bakos 1.25, J. Mahl 1.25, J. Wondrak 1.50. NEW YORK: L. Fishbein 5.00, Mrs J. Nagy 1.50, J. Pa- taky 3.00, J. Zsákmány 1.50, Mrs Loczy 1.50, M. Stefankó 7.50, Nagy Gábor 3.00, J. Bod­nar 3.00, M. Vlasits 1.50, G. Vaszko 1.50, Mrs. Fazekas 1.50, J. Feczko 6.00, L. Fülöp 1.50, Nagy József 1.50, Nemeth Jó­zsef 3.00. NEWARK: L. Bauer 3.00, B. Spaal 7.50. BRIDGEPORT: J. Herold utján 15.00. A “Nemzet Védelem” beszer­vezésének az elosztásából nagy részt kapott Ravenna, O. kör­nyéke is, ahol 25 ezer aker föl­det vásároltak ki a farmerektől, amelyen munició gyárat fognak építeni. A terv mielőbbi végre­hajtása és az esetleges robba­nást számításba veszik az épít­kezésnél, hogy az minél egysze­rűbb legyen. A tervezet szerint 4-5 ezer munkás fog elhelyezést találni az építkezéseken kívül a löveg- vázák megtöltésénél, amely a telep főbb munkája lesz. Hogy béke időben átépíthető vagy használhatók lesznek-e az épületek, arról a híradás nem szól, holott a munkáscsaládok ezrei fognak most letelepedni, nem tudva, hogy meddig talál­nak itt munkaalkalmat. A VIÁGÉGÉS HATÁSA HOLLYWOODRA Egyik ismert film vezér azt az ajánlatot teszi a film tröszt­nek, hogy csökkentsék a jövő esztendőre a termelésüket. Ed­dig 650-700 egész műsort ki­töltő filmet gyártottak Holly­woodban. Az ajánlat szerint mindössze 300 nagy filmre lesz szükség, mert ennyi a szükség­lete a belföldi fogyasztásnak. Az európai helyzet miatt, a hollywoodi film piac sokat szen­vedett. A “Variety” film újság közöl egy térképet, amely sze­rint Európának csupán három államában nincs valuta rende­let. A hadviselő államok telje­sen elvesztek Hollywood szá­mára. Oroszország régen nem számit vevőnek. Közép-Európá- ban mindenütt tiltják a pénz kivitelét Hollywoodnak hát csak a dollár vásárlás marad, amit a belföldön kívül, Kanada és Dél-Amerika tud csak folyó­sítani. Ez a világ sokkal jobb volna,, ha az emberek nem ismételné^’ a hazugságot olyan sokszor, csak azért, hogy rajta ne fog­ják őket. St Paul, Minn, most fizette meg az utolsó részét azon köl­csönnek, melyet egy hídépíté­sére vettek fel, 72 évvel ezelőtt, mely hidat már 51 éve, hogy leromboltak, mivel már nem volt használható akkor sem. MMHMí Az Egészségügyi Hivatal ve­zetősége most tette közzé sta­tisztikai kimutatását, amely az amerikai egészségügyi hely­zet képét mutatja. A statiszti­kai adatok azokon a megfigye­léseken és számadatokon ala­pulnak, amelyeket országoshirü szakértők végeztek az elmúlt 12 évben. Mint az adatokból megtudjuk 26 amerikai nagyvárost tettek egészségügyi megfigyelés tár­gyává, még 1928-ban. Azóta ál­landóan folyt az adatgyűjtés, összehasonlítás és statisztika készítés a kiválasztott városok kb. 26 és félmillió lakosságának egészségügyi helyeztéről. A ki­választott városokban 1927-ben minden 1000 emberre átlagosan 12 halálozás esett. Ez a szám 1-re csökkent. A kiválasztott 26 nagyváros között 1929-ben még csak három olyan akadt, amely­ben a csecsemőhalálozás ezren- kint 50, vagy annál kevesebb volt. 1939-re már 21-re szapo­rodott ezeknek a száma s csu­pán 5 nagyvárosban volt 50-en felül az ezres csoportokra eső csecsemőhalandóság. A statisz­tikusok külön kiemelik, hogy a fentemlitett 21 nagyváros kö­zött 8 olyan volt, ahol a csecse­mőhalandóság ezernél 40 volt csupán, vagy annál is kevesebb. 1930-ban minden 1000 szü­lő nő közül 5—11 meghalt az amerikai nagyvárosokban. 1939- ben már annyira feljavult a helyzet, hogy 3—5 között van ez a szám. A new yorki Egész­ségügyi Hivatal kutatói szerint ezen a téren még további javu­lásra van kilátás, hála az orvo­si tudomány fejlődésének és az uj találmányoknak, módszerek­nek. A csecsemőhalálozások száma sajnos még mindig ma­gas. A kiválasztott városokban minden 1000 élveszületésre 40 halvaszületett gyermek esik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom