Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-07-06 / 1118. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 julius 6. Az események sodrában (AZ IWW BUDAPESTI HÍRSZOLGÁLATA) Budapest május hó — Szinte óráról-órára változnak európa eseményei. Ma már az ember szinte képtelen figyelemmel ki­sérni az ujabbnál-ujabb fejle­ményeket s mire ezt vagy azt megrögziteni bírná agyában, vagy papírra vetni, máris ósdi­vá válik a pillanatokkal előbb megtörtént esemény. Svédország a tegnap még egyedüli semleges és független kis északi állam elfogadta a Szovjet-Unió azon ajánlatát, hogy vele katonai szövetséget kössön. Szinte másodpercek alatt mérlegelte és fogadta el a svéd kormány az oroszok ezen ajánlatát és szentesítette azt a svéd király. Ezzel Finnország után Svédország is közeli, na­gyon közeli viszonyba került, hogy azt ne mondjuk protek­torátusa alá a Szovjet-Uniónak. Norvégia Narviki kikötőn át való svéd ércszállitás Germáni­ába az eddigi befagyott svéd tenger újra hajózhatóvá vált, miáltal Norvégia stratégiai har­cokat a germánok kevésbé tart­ják fontosnak, elhanyagolják. Persze ez nem azt jelenti, mint­ha úgy az angol-francia vala­mint a germán csapatok tovább­ra is ne sikeresen pusztítanák a norvég népet, otthonait stb. Dacára annak, hogy Narvik ki­kötője és városa már kevésbé fontos hadászati pont mint még 14-20 nappal ezelőtt is volt. Az angol-francia hadihajók szinte porrá lőtték úgy a várost mint annak kikötőjét. A magán és államkapitaliz­mus harcában, amely borzal­maiban minden eddigi háborút felülmúló vehemenciával folyik, példátlanul áll és újszerűségé­nél fogva meglepetésként hat­nak a Hollandiában történtek. Mint rendesen történni szokott a királyok és hatalmon lévők, ha meleg kezd lenni a talpuk alatt a föld, sietve hagyják el a 'hazát”, hogy saját bőrüket, lévén abból mindenkinek csak egy, megmentsék. Fene egye az addigi “szent hazát” a bőr, az irha a fontos. így történt Hol­landiában is, amig a holland proletárokat, parasztokat a “haza” megvédésére harcba pa­rancsoltak, addig az uralkodó család és kormány, átladikázott Angliába. A holland hadsereg megkísérelte megvédeni az ad­digi parancsolók “hazáját”. Szembeszállott a germán állam­kapitalista invázióval. És most jött az igazi meglepetés. A pol­gári lakosok, akik nem akartak “hősi” halottak lenni, sem azt nem akarták, hogy otthonaik a földel egyenlővé legyenek téve fegyvert kaparintottak kezükbe és hátbatámadták saját harcoló hadseregüket, amely meglepetés arra késztette a hollandi királyi hadsereg főparancsnokát, hogy a további ellentállás megszünte­tésére parancsot adjon ki. így Hollandia szinte órák alatt ke­rült a germán államkapitaliz­mus kezére, de aránylag kevés áldozat árán. Belgiumban jelenleg napok óta folyik a két kapitalizmus élet-halál harca. Nézzünk a tér­képre és ha azt látva tudjuk, hogy a pokoli ágyudörgés föld­rengésszerűén áthangzik egé­szen Angliába, akkor fogalmat alkothatunk arról, milyen pre­cizitással folyik ott a belgák pusztítása is. A harc kimenete­le e pillanatban bizonytalan. Csak egy biztos a halálgyár Belgiumban teljes üzemmel dol­gozik . . . Svájc mint hivatalosan jelen­tik általános mozgósítást ren­delt el és ezek szerint nem két­séges az, hogy megkísérli ma­gánkapitalista szigetét az ál­lamkapitalizmus tengerárada­tában megvédeni. Hogy ezen terve sikerül-e?, arra nemmel felelhetünk az eddigi tapaszta­latok alapján. Franciaország magánkapita­lizmusa a francia haza megvé­dése jelszavával küldi csapata­it belga területre. A “haza” ve­szélyben segélykiáltással. A lát­szat szerint egyenlőre ez sike­rül is. A közeli jövő majd el­dönti, ha a harc francia terü­letre tolódik majd át, ahol e pil­lanatban még minden csöndes miként alakul a hazafias lelke­sedés. Angliában hasonló a helyzet. Hollandia elfoglalásával az ál­lamkapitalizmus nemcsak Ang­lia közvetlen közelébe férkőzött, de az utóbbi hegemóniája alá vont területekről való élelmi­szer utánpótlást is teljesen el­vágta Anglia felé. Most már a szigetország Angliának csupán a tengeren túlról való, tehát jó­val távolabbi helyekről való utánpótlásról, ami nehézkesebb, lehet szó. E változás hatásai rö­videsen éreztetik majd hatásai­kat Angliában, az élelmezés te­rén annyi bizonyos. Olaszországban a kormányoz­ható “közvélemény” és sajtó éles tüntetése alábbhagyott, az angol és franciákkal szem­ben. Ez is azt bizonyítja, hogy Mussoliniék még nem látják el­érkezettnek az időt a nyílt szín­vallásra, alkalmi állásfoglalásuk csupán apró zsarolási célt szol­gál. A magánkapitalizmus ezt Olaszországnak bünül róva föl fölkészült minden eshetőségre ami abban nyilvánul meg, hogy kereskedelmi hajóit nem engedi az olasz vizekre. Olaszok a pá­pa elleni tüntetése megszűnt mivel a pápaság Osservatore Romana c. hivatalos lapja meg­jelenését beszüntették a papok. Mindamellett jellemző tünet az, hogy a pápaság fellegvárában a katholikusság került élesen szembe a pápával és intézmé­nyével. Hiába furcsa szelek fuj- dogálnak. Görögország elrendelte a mozgósítást és jellemző, hogy csapatait a görög-albán határ­ra, azaz Albánia annektálása után az olasz területté válva az olasz határra vonultatta föl. Jugoszláviában változatlanul örömujjongás van még mindég a Szovjet-Unió és Jugoszlávia között létrejött paktum fölött. A jugoszláv hadsereg — a vi­lág legvitézebb katonái ezt el­keli ismerni — mozgósított ál­lapotban van és talán ennek tudható be az, hogy az olasz-ju- goszláv határt az olaszok láza­san kezdik megerősiteni. Magyarország intervenciós tervezete Szlovákiával kapcso­latban, egyik napról a másikra befagyott. Már rámutattunk a katonai behívások nagy tömé gére és a csapatok fölvonultatá- sára a szlovák-orosz-román ha­tárra. Már már úgy volt, hogy Szlovákia ellen akcióba léptetik a magyar csapatokat, amikor szinte a 24-ik órában a Szovjet­Uniónak az angol-francia es germán kormányokhoz benyúj­tott jegyzéke a magyar kor­mány tudomására jutott. Ali volt ebben a jegyzékben vájjon, ami egyszerre lefagyasztotta az intervenciós szándékot azt per­sze nem tudhatjuk. De ha csak annyit tudunk, hogy a Szovjet- Unió ezen jegyzékben az angol­francia és germán kormánynál bejelentette volt, hogy nem te­kinti magát érdektelen félnek ha bármi olyasmi történnék amely e terület békéjét megza­varni próbálná, akkor mindent tudunk. Bár a magyar kor­mányhoz ily jegyzék eljuttatá­sát a Szovjet-Unió fölösleges­nek tartotta a magyar kormány mégis megértette belőle azt, hogy ha hepciáskodása eseten a Szvojet-Unió csapatai rend­csinálásnak veszélyét zúdítja a nyakába. így az intervenciós készülődések nemcsak egyik óráról a másikra megszűntek, de a magyar-szlovák határt amellett, hogy újra megnyitot­ták elhallgatott a sajtó és rádió uszítás is. Az intervenciós ké­szülődést holmi katonai gyakor- latozási szándéknak igyeksze­nek lefokozni kifelé, amelyben hivatalosan — mint mondják - mindössze 2 hadtestet von­tak be. Hogy 2 hadtest nem 350.000 főnyi — mert ennyit hívtak be az egész országban — azt minden laikus tudja. Na de fontos a visszatáncoláshoz ez jó ürügy és beválik. Szlovákiában ahol pedig a magyar fasizta propaganda sze­rint az ott élő magyarokat ül­dözték, minden csendes tovább­ra is. Germánia, mint az államka­pitalizmus egyik fellegvára, kí­méletlen eszközökkel töri öss'.e a közbeeső kis államok határa­it, hogy riválisához a magánka­pitalizmus fellegvárához Angli­ához férkőzhessen. Sürgős is ez számára, hisz a Szovjet-Unió­val katonai szövetséget eddig nem sikerült kötnie. U.S.A. magánkapitalizmusa lázasan készülődik, hogy népét belehajszolja a “demokrácia” megvédésébe. Magyarul a mé­szárszékre vihesse mint barmo­kat szokás. Azt azonban igen kevesen tudják és akik tudják azok elhallgatják, hogy e de­mokrácia jelszó mögött semmi más nem húzódik meg, mint az, hogy az angol piacokon, ipar­ban, kereskedelemben több mint 48 százalékig USA tőkések van­nak bent akik tőkéiket, profit­jaikat féltik és akarják külöm- böző ürügyekkel és jelszavak­kal az USA-i proletáriátussal megvédetni, persze “gyönyörű” kapitalista rendszerükkel egye­temben. Roosevelt tehát tömi a gyárosokat hadianyag megren­delésekkel, az USA-i proletár pedig inaszakadtáig robotol, hogy minél több és tökéletesebb gyilkolószerszámot állítson elő proletártestvérei, tehát saját osztályának legyilkolására eset­leg a fölszabadulási harcának vérbefojtására. Amig ő ezt te­szi, addig Európában, Ázsiában millió és millió proletár tépi, marcangolja, gyilkolja és pusz­títja egymást, óh nem saját osztályának fölszabadításáért, hanem azért, hogy zsírját, vé­rét a magán vagy államkapi­talizmus szívhassa ki és nyom­hassa el. Szomorú, szomorú állapotok ezek és borzalmas árat kell a proletáriátusnak fizetnie még azért, hogy saját osztályának fölszabadításáért való harcától gyáván megfutamodott, mig akár az állam, akár a magán­kapitalizmusért hajlandó életét is föláldozni és egymást test­vér a testvért legyilkolni . . . Földváry Mihály Beszámoló a New York kerületi piknikről Junius 16-án tartottuk meg a nagy kerületi megmozdulást a New Jerseyben levő Jóté­konysági Asztaltársaság üdülő telepén. Mondhatjuk szebb na­pot elképzelni sem tudtunk vol­na ami nagyon hozzájárult ah­hoz, hogy a megjelent szépszá­mú közönség kellően élvezni tudta a gyönyörű helyet. A pikniken 75 privát kocsi és 3 autóbusz közönsége vett részt és ilyen közönséget már nagyon régen nem láttunk együtt a Modern Színkör mulatságán. Hogy milyen nagy munkába került ennek a pikniknek az elő- készitése azt elképzelhetjük ha tudjuk azt, hogy több mint 350 dollár kiadásunk volt. Hát elég munka volt csak a kiadásokat behozni, de volt kilátás arra is, hogy nagyobb összegű anyagi haszon is marad részünkre. Ez azonban nem történt meg, egy­részt a mi hibánkból, másrészt a közönség hibája miatt. így történt az meg, hogy azok akrK lefoglalták az autóbusz helyei­ket csak későn jöttek, mig akik nem tettek előjegyzést koráb­ban ott voltak és helyet köve­teltek. Ennek a hibának tudha­tó be, hogy a 3-ik autóbusz csak félig telt meg. De mindennek dacára a tisz­ta anyagi haszon 75 dollárt tesz ki, azonkívül az erkölcsi ered­mény a jövőt illetőleg felbecsül­hetetlen. A piknik munkáját a legnagyobb odaadással végez­ték el, elsősorban Fülöpék, akik már péntek este kimentek a helyre és vasárnap estig talpon voltak a munkán. Úgyszintén szombaton már ott voltak Greenfeldék és Fishbein mun­kástársnő, mig vasárnap sok munkát végeztek, Fazekasék, Feckó, Dushek, Vaszkóék és még többen a munkástársak kö­zül, akiknek ezúton is hálás kö- szönetünket nyilvánitjuk. Úgy­szintén külön köszönetünket fejezzük ki, Zsákmány Gyula munkástársnak, aki több ízben a saját költségén szállította ki a bizottságot az előkészítő mun­kák elvégzésére. Köszönet Gold­stein munkástársnak a 3 dollár felülfizetésért. Itt kell megemlítenünk azt a sajnálatos balesetet, ami a 130- as Highway-n történt. Vissza- jövet Nagy József munkástár­sunk kocsiját elütötték, mely­ben öt munkástársunk volt és mind az öten kissebb-nagyobb sérülésekkel a kórházba kerül­tek. A baleset okozója aki elszö­kött a helyszinről de később megfogták, nagyobb büntetést kapott s a hajtó engedélyt meg­vonták. Megsérült munkástár­sainknak kívánunk gyors fel- gyógyulást. Tudósitó. POLICSÁNYI JÁNOS mun­kástárs West Virginia bánya vidékein a közeli napokban meglátogatja a Bérmunkás olvasóit. Policsányi Jánosnak meghatalmazása van előfize­tési összegek felvételére is. a Bérmunkás Lapbizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom