Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-07-06 / 1118. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 julius 6. Az események sodrában (AZ IWW BUDAPESTI HÍRSZOLGÁLATA) Budapest május hó — Szinte óráról-órára változnak európa eseményei. Ma már az ember szinte képtelen figyelemmel kisérni az ujabbnál-ujabb fejleményeket s mire ezt vagy azt megrögziteni bírná agyában, vagy papírra vetni, máris ósdivá válik a pillanatokkal előbb megtörtént esemény. Svédország a tegnap még egyedüli semleges és független kis északi állam elfogadta a Szovjet-Unió azon ajánlatát, hogy vele katonai szövetséget kössön. Szinte másodpercek alatt mérlegelte és fogadta el a svéd kormány az oroszok ezen ajánlatát és szentesítette azt a svéd király. Ezzel Finnország után Svédország is közeli, nagyon közeli viszonyba került, hogy azt ne mondjuk protektorátusa alá a Szovjet-Uniónak. Norvégia Narviki kikötőn át való svéd ércszállitás Germániába az eddigi befagyott svéd tenger újra hajózhatóvá vált, miáltal Norvégia stratégiai harcokat a germánok kevésbé tartják fontosnak, elhanyagolják. Persze ez nem azt jelenti, mintha úgy az angol-francia valamint a germán csapatok továbbra is ne sikeresen pusztítanák a norvég népet, otthonait stb. Dacára annak, hogy Narvik kikötője és városa már kevésbé fontos hadászati pont mint még 14-20 nappal ezelőtt is volt. Az angol-francia hadihajók szinte porrá lőtték úgy a várost mint annak kikötőjét. A magán és államkapitalizmus harcában, amely borzalmaiban minden eddigi háborút felülmúló vehemenciával folyik, példátlanul áll és újszerűségénél fogva meglepetésként hatnak a Hollandiában történtek. Mint rendesen történni szokott a királyok és hatalmon lévők, ha meleg kezd lenni a talpuk alatt a föld, sietve hagyják el a 'hazát”, hogy saját bőrüket, lévén abból mindenkinek csak egy, megmentsék. Fene egye az addigi “szent hazát” a bőr, az irha a fontos. így történt Hollandiában is, amig a holland proletárokat, parasztokat a “haza” megvédésére harcba parancsoltak, addig az uralkodó család és kormány, átladikázott Angliába. A holland hadsereg megkísérelte megvédeni az addigi parancsolók “hazáját”. Szembeszállott a germán államkapitalista invázióval. És most jött az igazi meglepetés. A polgári lakosok, akik nem akartak “hősi” halottak lenni, sem azt nem akarták, hogy otthonaik a földel egyenlővé legyenek téve fegyvert kaparintottak kezükbe és hátbatámadták saját harcoló hadseregüket, amely meglepetés arra késztette a hollandi királyi hadsereg főparancsnokát, hogy a további ellentállás megszüntetésére parancsot adjon ki. így Hollandia szinte órák alatt került a germán államkapitalizmus kezére, de aránylag kevés áldozat árán. Belgiumban jelenleg napok óta folyik a két kapitalizmus élet-halál harca. Nézzünk a térképre és ha azt látva tudjuk, hogy a pokoli ágyudörgés földrengésszerűén áthangzik egészen Angliába, akkor fogalmat alkothatunk arról, milyen precizitással folyik ott a belgák pusztítása is. A harc kimenetele e pillanatban bizonytalan. Csak egy biztos a halálgyár Belgiumban teljes üzemmel dolgozik . . . Svájc mint hivatalosan jelentik általános mozgósítást rendelt el és ezek szerint nem kétséges az, hogy megkísérli magánkapitalista szigetét az államkapitalizmus tengeráradatában megvédeni. Hogy ezen terve sikerül-e?, arra nemmel felelhetünk az eddigi tapasztalatok alapján. Franciaország magánkapitalizmusa a francia haza megvédése jelszavával küldi csapatait belga területre. A “haza” veszélyben segélykiáltással. A látszat szerint egyenlőre ez sikerül is. A közeli jövő majd eldönti, ha a harc francia területre tolódik majd át, ahol e pillanatban még minden csöndes miként alakul a hazafias lelkesedés. Angliában hasonló a helyzet. Hollandia elfoglalásával az államkapitalizmus nemcsak Anglia közvetlen közelébe férkőzött, de az utóbbi hegemóniája alá vont területekről való élelmiszer utánpótlást is teljesen elvágta Anglia felé. Most már a szigetország Angliának csupán a tengeren túlról való, tehát jóval távolabbi helyekről való utánpótlásról, ami nehézkesebb, lehet szó. E változás hatásai rövidesen éreztetik majd hatásaikat Angliában, az élelmezés terén annyi bizonyos. Olaszországban a kormányozható “közvélemény” és sajtó éles tüntetése alábbhagyott, az angol és franciákkal szemben. Ez is azt bizonyítja, hogy Mussoliniék még nem látják elérkezettnek az időt a nyílt színvallásra, alkalmi állásfoglalásuk csupán apró zsarolási célt szolgál. A magánkapitalizmus ezt Olaszországnak bünül róva föl fölkészült minden eshetőségre ami abban nyilvánul meg, hogy kereskedelmi hajóit nem engedi az olasz vizekre. Olaszok a pápa elleni tüntetése megszűnt mivel a pápaság Osservatore Romana c. hivatalos lapja megjelenését beszüntették a papok. Mindamellett jellemző tünet az, hogy a pápaság fellegvárában a katholikusság került élesen szembe a pápával és intézményével. Hiába furcsa szelek fuj- dogálnak. Görögország elrendelte a mozgósítást és jellemző, hogy csapatait a görög-albán határra, azaz Albánia annektálása után az olasz területté válva az olasz határra vonultatta föl. Jugoszláviában változatlanul örömujjongás van még mindég a Szovjet-Unió és Jugoszlávia között létrejött paktum fölött. A jugoszláv hadsereg — a világ legvitézebb katonái ezt elkeli ismerni — mozgósított állapotban van és talán ennek tudható be az, hogy az olasz-ju- goszláv határt az olaszok lázasan kezdik megerősiteni. Magyarország intervenciós tervezete Szlovákiával kapcsolatban, egyik napról a másikra befagyott. Már rámutattunk a katonai behívások nagy tömé gére és a csapatok fölvonultatá- sára a szlovák-orosz-román határra. Már már úgy volt, hogy Szlovákia ellen akcióba léptetik a magyar csapatokat, amikor szinte a 24-ik órában a SzovjetUniónak az angol-francia es germán kormányokhoz benyújtott jegyzéke a magyar kormány tudomására jutott. Ali volt ebben a jegyzékben vájjon, ami egyszerre lefagyasztotta az intervenciós szándékot azt persze nem tudhatjuk. De ha csak annyit tudunk, hogy a Szovjet- Unió ezen jegyzékben az angolfrancia és germán kormánynál bejelentette volt, hogy nem tekinti magát érdektelen félnek ha bármi olyasmi történnék amely e terület békéjét megzavarni próbálná, akkor mindent tudunk. Bár a magyar kormányhoz ily jegyzék eljuttatását a Szovjet-Unió fölöslegesnek tartotta a magyar kormány mégis megértette belőle azt, hogy ha hepciáskodása eseten a Szvojet-Unió csapatai rendcsinálásnak veszélyét zúdítja a nyakába. így az intervenciós készülődések nemcsak egyik óráról a másikra megszűntek, de a magyar-szlovák határt amellett, hogy újra megnyitották elhallgatott a sajtó és rádió uszítás is. Az intervenciós készülődést holmi katonai gyakor- latozási szándéknak igyekszenek lefokozni kifelé, amelyben hivatalosan — mint mondják - mindössze 2 hadtestet vontak be. Hogy 2 hadtest nem 350.000 főnyi — mert ennyit hívtak be az egész országban — azt minden laikus tudja. Na de fontos a visszatáncoláshoz ez jó ürügy és beválik. Szlovákiában ahol pedig a magyar fasizta propaganda szerint az ott élő magyarokat üldözték, minden csendes továbbra is. Germánia, mint az államkapitalizmus egyik fellegvára, kíméletlen eszközökkel töri öss'.e a közbeeső kis államok határait, hogy riválisához a magánkapitalizmus fellegvárához Angliához férkőzhessen. Sürgős is ez számára, hisz a Szovjet-Unióval katonai szövetséget eddig nem sikerült kötnie. U.S.A. magánkapitalizmusa lázasan készülődik, hogy népét belehajszolja a “demokrácia” megvédésébe. Magyarul a mészárszékre vihesse mint barmokat szokás. Azt azonban igen kevesen tudják és akik tudják azok elhallgatják, hogy e demokrácia jelszó mögött semmi más nem húzódik meg, mint az, hogy az angol piacokon, iparban, kereskedelemben több mint 48 százalékig USA tőkések vannak bent akik tőkéiket, profitjaikat féltik és akarják külöm- böző ürügyekkel és jelszavakkal az USA-i proletáriátussal megvédetni, persze “gyönyörű” kapitalista rendszerükkel egyetemben. Roosevelt tehát tömi a gyárosokat hadianyag megrendelésekkel, az USA-i proletár pedig inaszakadtáig robotol, hogy minél több és tökéletesebb gyilkolószerszámot állítson elő proletártestvérei, tehát saját osztályának legyilkolására esetleg a fölszabadulási harcának vérbefojtására. Amig ő ezt teszi, addig Európában, Ázsiában millió és millió proletár tépi, marcangolja, gyilkolja és pusztítja egymást, óh nem saját osztályának fölszabadításáért, hanem azért, hogy zsírját, vérét a magán vagy államkapitalizmus szívhassa ki és nyomhassa el. Szomorú, szomorú állapotok ezek és borzalmas árat kell a proletáriátusnak fizetnie még azért, hogy saját osztályának fölszabadításáért való harcától gyáván megfutamodott, mig akár az állam, akár a magánkapitalizmusért hajlandó életét is föláldozni és egymást testvér a testvért legyilkolni . . . Földváry Mihály Beszámoló a New York kerületi piknikről Junius 16-án tartottuk meg a nagy kerületi megmozdulást a New Jerseyben levő Jótékonysági Asztaltársaság üdülő telepén. Mondhatjuk szebb napot elképzelni sem tudtunk volna ami nagyon hozzájárult ahhoz, hogy a megjelent szépszámú közönség kellően élvezni tudta a gyönyörű helyet. A pikniken 75 privát kocsi és 3 autóbusz közönsége vett részt és ilyen közönséget már nagyon régen nem láttunk együtt a Modern Színkör mulatságán. Hogy milyen nagy munkába került ennek a pikniknek az elő- készitése azt elképzelhetjük ha tudjuk azt, hogy több mint 350 dollár kiadásunk volt. Hát elég munka volt csak a kiadásokat behozni, de volt kilátás arra is, hogy nagyobb összegű anyagi haszon is marad részünkre. Ez azonban nem történt meg, egyrészt a mi hibánkból, másrészt a közönség hibája miatt. így történt az meg, hogy azok akrK lefoglalták az autóbusz helyeiket csak későn jöttek, mig akik nem tettek előjegyzést korábban ott voltak és helyet követeltek. Ennek a hibának tudható be, hogy a 3-ik autóbusz csak félig telt meg. De mindennek dacára a tiszta anyagi haszon 75 dollárt tesz ki, azonkívül az erkölcsi eredmény a jövőt illetőleg felbecsülhetetlen. A piknik munkáját a legnagyobb odaadással végezték el, elsősorban Fülöpék, akik már péntek este kimentek a helyre és vasárnap estig talpon voltak a munkán. Úgyszintén szombaton már ott voltak Greenfeldék és Fishbein munkástársnő, mig vasárnap sok munkát végeztek, Fazekasék, Feckó, Dushek, Vaszkóék és még többen a munkástársak közül, akiknek ezúton is hálás kö- szönetünket nyilvánitjuk. Úgyszintén külön köszönetünket fejezzük ki, Zsákmány Gyula munkástársnak, aki több ízben a saját költségén szállította ki a bizottságot az előkészítő munkák elvégzésére. Köszönet Goldstein munkástársnak a 3 dollár felülfizetésért. Itt kell megemlítenünk azt a sajnálatos balesetet, ami a 130- as Highway-n történt. Vissza- jövet Nagy József munkástársunk kocsiját elütötték, melyben öt munkástársunk volt és mind az öten kissebb-nagyobb sérülésekkel a kórházba kerültek. A baleset okozója aki elszökött a helyszinről de később megfogták, nagyobb büntetést kapott s a hajtó engedélyt megvonták. Megsérült munkástársainknak kívánunk gyors fel- gyógyulást. Tudósitó. POLICSÁNYI JÁNOS munkástárs West Virginia bánya vidékein a közeli napokban meglátogatja a Bérmunkás olvasóit. Policsányi Jánosnak meghatalmazása van előfizetési összegek felvételére is. a Bérmunkás Lapbizottsága
