Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-08-24 / 1125. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 aügusztus 24. sát az elvinyilatkozata és alap­szabálya alapján? Nézzük, hogy a Kom. Párt elve milyen gyakorlati politikai akcióra vitte a sztálinistákat? A magyar sztálinisták a ma­gyarok “Demokratikus Kong­resszusát” szervezték nagyban, Kiss József (fő-bölsevik leninis­ta??) vezérlete alatt. A magyar sztálinista lap 1939. jul. 27-iki számában, az első oldalon van Roosevelt levelének a fénykép­másolata, amelyben köszöni Kissnek és a Szövetségnek a belé (Rooseveltbe) helyezett bi­zalmát. Mennyiben külömbözött Kiss például Göndör Ferenctől? Csak annyiban, hogy Göndör követ­kezetesen és becsületesen támo­gatta és támogatja Rooseveltet és nem hívja magát leninistá­nak, vagyis nem vitorlázik ha­mis zászló alatt, ő volt és meg­maradt szociáldemokratának. A “Daily Worker” 1939 szept. 13-iki számában van Browder- nek a K. Párt titkárának egy beszéde. A beszéde folyamán felolvasott egy hivatalos levelet, amit a párt országos bizottsá­ga küldött Rooseveltnek. Ebből idézem a következőt: “ . . .Mi lekötjük a Pártot azokkal összedolgozni, akik a személyes, párti vagy osztályér­dekeiket alárendelik a nemzet érdekeinek . . '“ ... a Pártunk hő óhaja a többséggel és annak megválasz­tott képviselőjével harmóniá­ban együtt dolgozni a közös ér­dekekért és a közös jóért.” Ebből a hivatalos álláspontból természetesen következett az egyik polgári pártnak, a Demok­rata Pártnak a támogatása. Ahelyett, hogy tucatszámra idézném a Dem. Párt. támoga­tására való fölhívásokat, idézni fogom Browder vallomását, amit a Daily Worker 1940. jan. 24-iki számában közöl: “Az utolsó hónapokig, amely­ben e változások történtek, a kommunisták a “New Deal”-t támogatták a republikánusok­kal és a reakciós demokratákkal szemben . . .” “ . . i Az egész progresszív blokk fölbomlott. Mi kommun­isták egy része voltunk annak a blokknak. Hivatalosan persze nem ismertek el . . . bár Leh­man, a new yorki kormányzó a kommunista párt szavazatai­nak köszönheti, hogy nem T. E. Dewey tölti be az állását.” Miután bevallja, hogy még más demokrata politikusokat is támogattak, a következő szédí­tő bevallást teszi: “Azokban a napokban, amikor a tömegeket fölakarták hajszolni, az a kü­lönös tapasztalatunk volt velük, hogy nekünk kellett őket fé­kezni. ők voltak a szélső-bal elemek és nekünk kellett figyel­meztetni őket, hogy az olyan taktika nem jó és adják föl. Mi voltunk a józan és fékező befo­lyás rajtuk.” A sztálinisták együtt dolgoz­tak a burzsoázia egyik pártjá­val, a jelöltjeit támogatták és a “radikalizmusukat” fékezték! A más országok Kom. pártjai talán jobbak voltak? Ezekről a mai III. Interaniconale titkára G. Dimitroff mondja a követke­zőket a “Háború és a Munkás- osztály” cimü füzetében, amit az amerikai Kom. párt adott ki itten 1939. végén (19. oldalon). “Az előző időszakban a kom­munisták egységes népfrontra törekedtek a szociáldemokraták­kal és más kispolgári “demok­rata” és radikális pártokkal a fasizmus és a háború elleni kö­zös platformon.” Mit mondott Lenin az ilyen taktikákról húsz évvel ezelőtt, amikor a helyzet a két osztály között nem volt úgy kiélezve, mint ma, tehát megbocsátha- tóbb volt az osztályok közötti együttműködés. A Kom. Pártnak a Roosevelt körüli táncára vonatkozólag ha­sonlítsuk össze ezzel: “ ... az európai szocialisták Kautskyista remegéssel, vallá­sos vonaglások között úgy tán­colták körül Wilsont, mint va­lami uj Dávid frigyládáját.” Az osztályok együttműködé­séről vegyük a következőt: “A világháborúból kikerült burzsoa rendszernek a megvi­lágításában sötét tébolyként mutatkozik a belső ellentétek enyhítésének programja, az osztályok együttműködésre való törekvés, a fokról-fokra való szocializálás gondolata és a nemzeti egység.” A sztálinisták ezt a “sötét té­boly ”-t terjesztették és gyako­rolták a “New Deal” támogatá­sával. A fenti idézeteket a III. Internationale második kong­resszusának a kiáltványából idé­zem és csak még egyet idézek belőle: “A Kommunista Internatio­nale megköveteli, hogy a mun­kásmozgalom soraiból kiűzzék mindazokat, akik egyenes vagy közvetített munkára egyesül­tek a burzsoáziával, akik egye­nesen vagy kerülő utón a bur­zsoáziának bármiféle politikai támogatást nyújtanak.” (A moszkvai magyar kiadás 41. ol­dalán. A kiáltványt Lenin irta.) Nyilvánvaló, hogy a sztálinis­ta pártot kirúgták volna a le­nini mozgalomból a nyilvánosan bevallott politikai tevékenysé­gükért. Ma már kiábrándultak a “New Deal’ politikusokból. Va­lószínűnek látszik, hogy az el­nökválasztásban a Republiká­nus párti politikusokkal paktál- nak a tagok háta mögött Roo­sevelt megbuktatására. Nem tudni, hogy mikor fogja ezt is bevallani Browder. Talán Roosevelt változott ? Vagy a kom. párt nem ismerte őtet? Ha szabad emlékeztetnem a sztálinistákat, a “New Deal” legradikálisabb korában, 1933- 34 és 35-ben a Sztálin párt tá­madta Rooseveltet és a “New Deal”-t, mint a fasizmust. Te­gyük föl, hogy igazuk volt (bár a New Deal annyira nem fasiz­mus, mint a sztálinizmus nem leninizmus), de ha igazuk volt, hogy a “New Deal” fasizmus, miért támogatták azt éveken keresztül? Vagy miért támad­ták a “reakciós republikánusok­kal” szemben? Azért, mert a sztálinizmus nem más, mint opportunizmus. A politikáját, elvi fölfogását időről-időre változtatja. Azért képes egyszer szélső forradal­mi állást foglalni, máskor a pol­gári elemekkel paktálni, sőt a fasiztákkal együtt működni. Amennyiben más országok sztálinista pártjait ismerem, azokra is ráillik ez a leirás. Tehát a legmegbizhatatla- nabb eszköz az állítólagos vég- céluk — a szocializmus megvaló­sítására, hacsak a tagok, akik között sok őszinte és odaadó szocialista van, egyszer csak a kezükbe nem veszik a párt irá­nyítását. De ama tény, hogy a sztálinizmus a “marxizmust” használja lobogónak és csalé­A halálipar urainak haszna Most, hogy billiókat szavaz­tak meg és osztanak szét a mu­níció gyárosok között, Mr. Roo­sevelt azt a kijelentést tette, hogy nem lesznek uj hadimilli­omosok. Persze arról nem volt szó, hogy a régiek mennyit ra­bolhatnak. Igaz, 8 percent törvényes ha­szon lett megállapítva, de az el­lenőrzés csak a hadi ipar tulaj­donosaira van bízva. Most akadtak a képviselők között, akik visszaemlékezve a régi mil­liomosokra, ellenakarták őrizni a könyveket, hogy a 8 százalék hasznot meg is csinálják, de n ? megint 200-300 százalékos hasz­not zsebeljenek be, mint az előbbi demokrácia védelmi há­borúban. így törvényjavaslatot akartak, mely kötelezővé tenné a kormánynak, hogy a hadisze­reket gyártó üzemek könyveit ellenőrizhessék. Ez ellen kézzel- lábbal tiltakoztak a hadiszere­ket gyártó hazafiak. Az a 8 százalék, melyet a gyárosok nyíltan elzsebelhet­nek, még csak aprópénz, csak nagyon kis része a haszonnak. Legnagyobb haszon ott jön be, amikor a könyvezetést végzik, kormány ellenőrzés nélkül. Most ezt a lehetőséget akarta egy pár jóhiszemű képviselő elzárni, mely ellen felhördültek az urak a magánügyek és üzleti titkaik­ba való beavatkozással, vádol­ták a kormányt. Ez a felhorkanás, annyira ment, hogy mikor a kormány kész volt 4000 repülőgép meg­rendelését kibocsátani, a sok ilyen gyárak közül, egy sem fo­gadta el a megrendelést, amig a kormány meg nem ígérte, hogy nem fogja a könyveiket ellen­őrizni. Ezzel bizonyították be, hogy a haszon nem annyira a gyártásnál, mint a könyvveze­tésnél jön be, melyet alább ki­mutatunk hogyan. A múlt háború példája, me­lyet csak évek múltán, hoztak nyilvánosságra, a következő mó­dozatokat adta a gyárosoknak, hogy még akkor megsem sza­bott hasznot, a könyvezetés mó­dozataival fedjék be. A nyers­anyag, üzemköltség és munka­bér, adja meg a kulcsot az elő­állítási költség meghatározásá­hoz, melyen felül még 8 százalé­kot hozzá adhatnak mint hasz­not. E szerint mentői nagyobb árat számitanak az anyagért és üzemköltségre, vagy munkabér­re, annál nagyobb hasznot szá­míthatnak fel. így a múltban is megtör­tént, hogy még egyszer annyi anyagot vettek meg, mint amennyi a megrendeléshez szükséges volt, a kormány számlájára Írták, de másoknak adták el a kész árut. Ugyancsak megtörtént, hogy az ilyen áruk előállítási munkabért is a kor­mánnyal fizettették meg. Egy másik közismert módja még az is, hogy a nagyobb részvénye­teknek, hogy sikeresen toboroz­hasson munkásokat a soraiba, egy újabb bizonyítéka annak, hogy az osztálytudatos munká­sokat érdekli a marxizmus. Amennyiben rájönnek, hogy a marxizmust nem gyakorolják, olyan mértékben hagyják el a sztálinista pártot. A sztálinizmus, mint társa­dalmi rend Oroszországban, egy külön cikk tárgya lesz. sek, igazgatóság rokonságát, jólfizetett állásokba felveszik, olyan pozíciókra, ahol semmit sem kell csinálni. De most még egy nagyon al­kalmas ut és mód volna, nagy hasznot csinálni, ha a könyve­ket nem őrzik ellen egyáltalán. Ugyan is a kormány, határta­lan kölcsönt helyezett kilátásba, gyárak megnagyobbitására és újabb üzemek épitetésére és fel­szerelésére. Tehát ha egy ilyen üzem felépítése, beszerelése be­lekerül tegyük fel tízmillió dol­lárba és a könyvvezetés művé­szetével, úgy tudják feltüntet­ni, hogy tizenöt millióba került és a kormány annyit ad köl­csön, 4 százalékos kamat mel­lett, az 5 milliót máshelyre tud­ják befektetni és legalább is 8 százalék haszonra, amellett, hogy a kormánnyal tízmillió he­lyett, tizenötre fogják a 8 szá­zalék hasznot fizettettni, mely­hez még számtalan sok könyv- vezetési bűvészet, nagy össze­geket tud hozzá adni. Ezen néhány közismert csa­lás, csak csekély része azon mó­dozatoknak, melyet a leghíre­sebb korporáció ügyvédek tud­nak kieszelni és a könyvvezetés művészetével keresztül vinni, még akkor is ha a kormány ellenőrizné is azokat, de most még kevesebb veszély van, mi­vel a kormány megígérte, hogy nem fog heleavatkozni ezen sérthetetlen és szent magán­ügyekbe. Amíg a munkásságtól azt kí­vánják, hogy havi öt dollárért vérezzen el ezen kizsákmányoló rendszerért, addig ők a kizsák­mányolás haszon élvezői, csak megmérhetetlen haszon fejében hajlandók nevüket és évente egy pár órai jelenlétüket a ha­za oltárára tenni. Hiszen még a gyárakat is a kormánnyal épít­tetik fel és szereltetik be, ők csak vezetőséget jelölnek ki és a hasznot szedik be. Yi. Szerkesztői üzenetek: K. E. Cleveland, O. — Cikkét, amelynek kibontakozásán — mint írja — heteken keresztül gondolkozott figyelemmel olvas-' tűk és éppen fontosságára való tekintettel áttesszük a küszö­bön levő országos értekezlethez. R. G. Akron, O. — A regiszt­ráláshoz úgynevezett minta ivet beszerezheti a posta helyiségé­ben. Azt otthon kiállíthatja és a regisztrálásakor a posta hiva­talban dolgozó hivatalnok fogja átírni az eredeti ívre. NEW YORK FIGYELEM! Az IWW olasz nyelvű cso­portja rendes évi PICNICJÉT tartja az “II Proletario” olasz lap javára, agusztus 25-én a Feldman’s Dance Land, 53-83 54th St. Maspeth, L. I: Magánszámok és szórakoz­tató játékok. Kitűnő olasz konyha és hűsítő italok. Jó zene. Jegy ára 50 cent. A magyarok tömeges meg­jelenését kéri a rendezőség. OLVASD AZ IndustrtalWorkert

Next

/
Oldalképek
Tartalom