Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-08-03 / 1122. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 augusztus 3. / polgár számára, vagy törvényes lakó számára, aki az illetőnek házastársa, szülője, vagy kisko­rú gyermeke. A kormány most dolgozza ki a kérdéseket, amelyeket a re­gisztrálás alkalmával fel fognák tenni. A törvény szigorúan uta­sítja a hatóságokat, hogy a re­gisztrálásra vonatkozó könyve­ket, illetve jegyzékeket titok­ban kell tartaniok, tehát csak oly egyének nyerhetnek azokba betekintést, akiknek erre a Commissioner az Attorney Ge­neral jóváhagyásával engedélyt ad. “Gondoljunk arra, mondotta a Solicitor General, hogy az idegenek többsége lojális. A legtöbben hosszú évek óta él­nek Amerikában, itt családot alapítottak és hozzájárultak Amerika kifejlődéséhez. Igen sok esetben természetes okok miatt nem nyert az idegen ál­lampolgárságot. Sok esetben az irás-olvasás, vagy az angol nyelv ismeretének hiánya okoz­tak gondot, máskor talán az amerikai intézmények ismerete hiányzott, illetve a vizsgától va­ló rettegés. A szegény emberek akik az idegen negyedekben laknak húzódoznak attól, hogy a bíróságra menjenek, még ha állampolgárságuk felcserélésé­ről van is szó.” A regisztrálásra vonatkozó további részleteket a Depart­ment of Justice fogja közzéten­ni jóval szeptember elseje előtt. Julius ötödiki jelentés szerint Earl G. Hamison philadelphiai ügyvédet nevezték ki a regisz­trálási eljárások igazgatójává. Common Council Az események sodrában (Folytatás a 3-ik oldalról) bizony ők nem véreznek elnyo­móikért, akik — igy szól a fá­ma — csak azért rángatják be őket, hogy hátul nyugodtan el­lóghassanak az urak. Maga a tisztikar is tisztában van az egész fiatal hadnagyocs­kák kivételével, — és ezt bizal- más körökben beszélik is —• hogy a hadsereg nemcsak hiá­nyos fölszerelésü, de teljesen megbízhatatlan is. Komoly el- lentállásra a vörösökkel szem­ben rá számítani nem lehet. Ilyen körülmények között vi­lágos az, hogy a feudalizmus és lassanként államkapitalizmus­ba átcsúszott magyarországi kapitalista társadalmi közutá­latnak nevezett rendszer léte csak addig állhat fönn, amig a Szovjet azt számára engedi, az­zal mindenki tisztában van. Egészen bizonyos az, hogy Magyarország népe •semmitsem veszítene az impérium változás­sal és helyzetében valamelyes javulás következnék be. Ezt le­het úgy a fővárosban, mint a vidéken uton-utfélen most már nem titokban suttogni, hanem nyíltan hangoztatni, nemcsak a parasztok, munkások, de a ke­reskedők és kisebb tisztviselők szájából is. Hogy e vérzivatar ma Európa nyugati felében dühöng az er­refelé senkit sem érdekel, mert mindenki a délkeleteurópai át­rendezést sóvárogva várja. Sándor József EGY NAGY SZERVEZET (ONE BIG UNION) A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 15c. (Folytatás) tály s az egyházak parazitái még kétségbeesettebben kiálta­nak forradalomért, természete­sen olyan forradalomért, mely a középkori viszonyokat állíta­ná vissza. Sajnos, a munkások nagy tömegét meg tudják nyer­ni követőikül. Milliókkal hite­tik el, hogy a hatalmas vagyon elleni küzdelem visszaállíthat­ja a rég ^eltűnt viszonyokat, visszaállíthatja a régi jó időket, hogy megszorító intézkedések­kel képesek lesznek meggátolni az iparok további koncentráció- ! ját. A munkások nem vehetnek részt a társadalom egy pusztuló rétegének reménytelen küzdel­meiben. Történelmi hivatásuk van, amelyet be kell tölteniük azon ígéret ellenére is,' hogy a múlt viszonyainak visszaállítá­sa az ő javukat is szolgálja. Kezdik felismerni, hogy a jö­vőt alapozó munkában ama ta­nulságoknak kell útmutató gya­nánt szolgálniok, melyeket a múlt fejlődés folyamatai és forradalmai nyújtanak. Az ezek nyújtotta tényekben találják meg azt az elméleti irányt, me­lyet a föld s a saját maguk ál­tal termelt javak birtoklásáért folytatott küzdelmükben követ­niük kell. A munkásosztálynak e számban folyton növekvő ré­sze történelmi tények sziklaszi­lárd alapjára épit s az emelen­dő épület ama tervet követi, mely szerint: “A munkásosz­tály történelmi hivatása a kapi­talizmus eltörlése,” s erre “a termelő hadsereget kell szer­vezni. Iparilag szervezkedve a munkások az uj társadalom szerkezetét építik a réginek bü­rökjén belül.” Az elmondottakból bizonyos határozott következtetést kell levonnunk. A munkásosztályra vár a feladat: az előző és léte­ző termelő folyamat nagyszerű szerzeményeinek teljes mérték­ben való hasznosítása a társa­dalom minden hasznos tagja ja­vára. Hatalmára és felsőbségre ju­tásakor a mai uralkodó osztály egy másik osztályt követett, mely elpusztult a fejlődés fo­lyamatában. A gazdasági forrá­sok jelen tulajdonosai is utó­doknak adnak és nyitnak utat. A munkásoknak — történelmi hivatásuk tudatában — el kell ismerniük azt a tényt, hogy az iparok a tökéletesség legmaga­sabb fokáig fejlődnek és üzem­re készen fognak állni a dolgok uj rendje alatt, nevezetesen mi­kor már az azokat ma uraló osz­tály egy uj és magasabb civili­záció előre törtető erőinek nyo­mása által a pusztulás útjára szorittatott. Azonban a legfon­tosabb feladat a rengeteg ter­melő források és termelő esz­közök üzembe tartására, a ter­melés folytatására, a termelés emberi erőinek előkészítése ar­ra a rendszerre, melyben a ter­melés nem haszonra, hanem egyedül az emberi szükségletek kielégítésére fog folyni. A fej­lettebb és magsabb rendű gaz­dasági rendszer felépítéséhez feltétlenül szükséges, hogy az építők alaposan ismerjék az anyagot és a feladat teljesítésé­re hivatott szervezeteket, hogy helyesen, maradandó módon építhessenek. Az építőknek ismerni kell az ipari kombinációk összetételé­ben az alkotó részek helyes cso­portosítását úgy, hogy amikor a harmóniát az emberi nem ipari rokonságában helyreállr - ják, az vissza fog tükröződni az uj korszak társadalmi, politikai, jogi és ethikai intézményeiben. Ismételjük: Ipari és társadal­mi rendszerek nem kész termé­kek. Egyik fokról a másikra va­ló változásaikban előző korsza­kok szerzeményeiből és képződ­ményeiből nyerik lüktető erői­ket. Fejlettebb rendszer felé ha­ladásában a társadalom felhasz­nál mindent, amit a mai társa­dalom fejlesztett és alkotott. A munkásoknak ezt tudniok kell, s ha tudják, megismerhetik az egész ipari rendszer alkatrésze­inek bonyolult elrendezését is. E tudással felszerelve képesek lesznek saját ipari szervezetei­ket — az uj társadalom keretét — megfelelően felépíteni és ösz- szeállitani. A társadalmi viszo­nyok megértéséből s azok ere­detének megismeréséből tanul­hatnak és előkészülhetnek a társadalom ipari struktúrájá­nak megváltoztatására, mely maga után fogja vonni a rend­szer társadalmi s politikai ka­rakterének változásait is. És ez a probléma. A munkásosztály­nak, mint magasabb rendű tár­sadalmi viszonyokra való törek­vés képviselőjének tudással kell felszerelve lennie, hogy képes elgyen felépíteni azon szerveze­teket melyek, a társadalmi osz- tálykülömbségek okát meg­szüntetik. Gazdasági egyenlőt- I lenség a forrása az emberi tár­sadalomban létező minden más egyenlőtlenségnek. Az életszük­ségleteket termelő eszközök tú­ladjonában beálló változás auto­matikusan magával fogja hoz­ni az egymás közti viszony és a társulás változásait, valamint azon intézmények változásait is, melyek ezen dolgokat embe­rek között előmozdítják. Jóakarat, forradalmi akarat­erő, bátorság, értékes kellékei a változásért folyó küzdelem­nek. De olyanok ezek mint a viz a malom kerekén. Nincsenek tu­datában ama nagy szolgálatnak, melyet teljesítenek. A erőnek és akaratnak hasznos értékesí­tése értelmességet igényel. És ezen értelmességnek kell ben­nünket vezérelni, midőn az ösz- szegyüjtött erőt meghatározott célra használjuk fel. E cél pe­dig uj társadalmi, vagy inkább ipari struktúra formálása a ré­ginek keretén belül. Hogy ez megvalósítható legyen, az uj rend hirdetőinek tudniok kell, hogy az ipari fejlődés jelen té­nyezői mennyire szervezték és rendszeresítették az ipari ter­melést. Ha ezt teljesen megér­tik, ez meg fogja magyarázni egyúttal az ipari birtoklásból folyó uralmat a mai s előző tár­sadalmak politikai, társadalmi és más intézményei felett. A világ munkásai, történelmi hivatásuk tudatában elfogják kerülni azon tévedéseket, me­lyeket elkövetnének ha más erőkre s nem a saját erejökre támaszkodva akarnák megol­dani a világ problémáját. Azon ihtézményektől, melyeknek léte a mai uralkodó osztálytól ered, nem várhatunk támogatást. Ezek, szinleg, talán belegyez­nek radikális vátoztatásokba, mégis kétségbeesetten és erő­szakos módon ellenezni fognak minden oly kisérletet, mely az alap vagy az ok megdöntésére irányul. Egyedül a munkásosztály ér­deke a gazdasági egyenlőtlenség eltörlése, ez pedig csak is a gazdasági rendszer forradalmi megváltoztatása által érhető el. A munkásoknak — a maguk összességében — át kell venni­ük és üzemben kell tartaniok az összes lényeges ipari intézmé­nyeket, a termelésnek és szét­osztásnak eszközeit, mindazok javára, akik a vagyontermelők nemzetközi nemzetét alkotják. (Folytatjuk) A fasizmus a saját sírásója (Folytatás az 5-ik oldalról) ja a megmentőjét. A francia munkásosztály ellen jó a német náci segítség. Azonban ma már nem minden tőkés bízik a fasiz- ta “védelemben”. És nem csak a zsidó tőkések, mint Roth­schild, menekültek külföldre a náci “védelem” elől. Az élesebb szeműek világosan látják, hogy a fasizmus is megfosztja őket a vagyonuktól nagy részben és a hatalmuktól pedig teljes egészében. Tehát a fasizmus igy szapo­rítja saját ellenségeit, az ellen­ségeinek gyűlöletét növeli és amint egy néhány jellemző pél­dával bizonyítottuk, megterem­ti a megbuktatásának a lehető­ségét. Elkerülhetjük-e a fasizmust az Egyesült Államokban? Ráfo­gunk mutatni a jövő számban a külömböző tervekre, amelyek ezt a célt szolgálnák. AZ ÉPÍTŐ-GARDÁ­BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ....... 3.00 M. Vlasits, New York __ 4.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 J. Bodnár, New York ...... 3.00 X231958 New York .........10.00 Nagy Gábor, New York .... 3.00 Stefankó Márton, N.Y...... 3.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Duschek, Nutley ........... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 2.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 5.00 Alakszay Sándor, Akron .. 1.00 Farkas Imre, Akron ....... 3.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ........... 3.00 J. Herceg, Cleveland ....... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 Bercsa Jánosné, Clev.......... 1.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 A. Molnár, Cleveland .... 4.00 J. E. Takács, Cleveland .... 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 2.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 P. Pika, Chicago ............... 3.00 »

Next

/
Oldalképek
Tartalom