Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-08-03 / 1122. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 augusztus 3. / polgár számára, vagy törvényes lakó számára, aki az illetőnek házastársa, szülője, vagy kiskorú gyermeke. A kormány most dolgozza ki a kérdéseket, amelyeket a regisztrálás alkalmával fel fognák tenni. A törvény szigorúan utasítja a hatóságokat, hogy a regisztrálásra vonatkozó könyveket, illetve jegyzékeket titokban kell tartaniok, tehát csak oly egyének nyerhetnek azokba betekintést, akiknek erre a Commissioner az Attorney General jóváhagyásával engedélyt ad. “Gondoljunk arra, mondotta a Solicitor General, hogy az idegenek többsége lojális. A legtöbben hosszú évek óta élnek Amerikában, itt családot alapítottak és hozzájárultak Amerika kifejlődéséhez. Igen sok esetben természetes okok miatt nem nyert az idegen állampolgárságot. Sok esetben az irás-olvasás, vagy az angol nyelv ismeretének hiánya okoztak gondot, máskor talán az amerikai intézmények ismerete hiányzott, illetve a vizsgától való rettegés. A szegény emberek akik az idegen negyedekben laknak húzódoznak attól, hogy a bíróságra menjenek, még ha állampolgárságuk felcseréléséről van is szó.” A regisztrálásra vonatkozó további részleteket a Department of Justice fogja közzétenni jóval szeptember elseje előtt. Julius ötödiki jelentés szerint Earl G. Hamison philadelphiai ügyvédet nevezték ki a regisztrálási eljárások igazgatójává. Common Council Az események sodrában (Folytatás a 3-ik oldalról) bizony ők nem véreznek elnyomóikért, akik — igy szól a fáma — csak azért rángatják be őket, hogy hátul nyugodtan ellóghassanak az urak. Maga a tisztikar is tisztában van az egész fiatal hadnagyocskák kivételével, — és ezt bizal- más körökben beszélik is —• hogy a hadsereg nemcsak hiányos fölszerelésü, de teljesen megbízhatatlan is. Komoly el- lentállásra a vörösökkel szemben rá számítani nem lehet. Ilyen körülmények között világos az, hogy a feudalizmus és lassanként államkapitalizmusba átcsúszott magyarországi kapitalista társadalmi közutálatnak nevezett rendszer léte csak addig állhat fönn, amig a Szovjet azt számára engedi, azzal mindenki tisztában van. Egészen bizonyos az, hogy Magyarország népe •semmitsem veszítene az impérium változással és helyzetében valamelyes javulás következnék be. Ezt lehet úgy a fővárosban, mint a vidéken uton-utfélen most már nem titokban suttogni, hanem nyíltan hangoztatni, nemcsak a parasztok, munkások, de a kereskedők és kisebb tisztviselők szájából is. Hogy e vérzivatar ma Európa nyugati felében dühöng az errefelé senkit sem érdekel, mert mindenki a délkeleteurópai átrendezést sóvárogva várja. Sándor József EGY NAGY SZERVEZET (ONE BIG UNION) A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 15c. (Folytatás) tály s az egyházak parazitái még kétségbeesettebben kiáltanak forradalomért, természetesen olyan forradalomért, mely a középkori viszonyokat állítaná vissza. Sajnos, a munkások nagy tömegét meg tudják nyerni követőikül. Milliókkal hitetik el, hogy a hatalmas vagyon elleni küzdelem visszaállíthatja a rég ^eltűnt viszonyokat, visszaállíthatja a régi jó időket, hogy megszorító intézkedésekkel képesek lesznek meggátolni az iparok további koncentráció- ! ját. A munkások nem vehetnek részt a társadalom egy pusztuló rétegének reménytelen küzdelmeiben. Történelmi hivatásuk van, amelyet be kell tölteniük azon ígéret ellenére is,' hogy a múlt viszonyainak visszaállítása az ő javukat is szolgálja. Kezdik felismerni, hogy a jövőt alapozó munkában ama tanulságoknak kell útmutató gyanánt szolgálniok, melyeket a múlt fejlődés folyamatai és forradalmai nyújtanak. Az ezek nyújtotta tényekben találják meg azt az elméleti irányt, melyet a föld s a saját maguk által termelt javak birtoklásáért folytatott küzdelmükben követniük kell. A munkásosztálynak e számban folyton növekvő része történelmi tények sziklaszilárd alapjára épit s az emelendő épület ama tervet követi, mely szerint: “A munkásosztály történelmi hivatása a kapitalizmus eltörlése,” s erre “a termelő hadsereget kell szervezni. Iparilag szervezkedve a munkások az uj társadalom szerkezetét építik a réginek bürökjén belül.” Az elmondottakból bizonyos határozott következtetést kell levonnunk. A munkásosztályra vár a feladat: az előző és létező termelő folyamat nagyszerű szerzeményeinek teljes mértékben való hasznosítása a társadalom minden hasznos tagja javára. Hatalmára és felsőbségre jutásakor a mai uralkodó osztály egy másik osztályt követett, mely elpusztult a fejlődés folyamatában. A gazdasági források jelen tulajdonosai is utódoknak adnak és nyitnak utat. A munkásoknak — történelmi hivatásuk tudatában — el kell ismerniük azt a tényt, hogy az iparok a tökéletesség legmagasabb fokáig fejlődnek és üzemre készen fognak állni a dolgok uj rendje alatt, nevezetesen mikor már az azokat ma uraló osztály egy uj és magasabb civilizáció előre törtető erőinek nyomása által a pusztulás útjára szorittatott. Azonban a legfontosabb feladat a rengeteg termelő források és termelő eszközök üzembe tartására, a termelés folytatására, a termelés emberi erőinek előkészítése arra a rendszerre, melyben a termelés nem haszonra, hanem egyedül az emberi szükségletek kielégítésére fog folyni. A fejlettebb és magsabb rendű gazdasági rendszer felépítéséhez feltétlenül szükséges, hogy az építők alaposan ismerjék az anyagot és a feladat teljesítésére hivatott szervezeteket, hogy helyesen, maradandó módon építhessenek. Az építőknek ismerni kell az ipari kombinációk összetételében az alkotó részek helyes csoportosítását úgy, hogy amikor a harmóniát az emberi nem ipari rokonságában helyreállr - ják, az vissza fog tükröződni az uj korszak társadalmi, politikai, jogi és ethikai intézményeiben. Ismételjük: Ipari és társadalmi rendszerek nem kész termékek. Egyik fokról a másikra való változásaikban előző korszakok szerzeményeiből és képződményeiből nyerik lüktető erőiket. Fejlettebb rendszer felé haladásában a társadalom felhasznál mindent, amit a mai társadalom fejlesztett és alkotott. A munkásoknak ezt tudniok kell, s ha tudják, megismerhetik az egész ipari rendszer alkatrészeinek bonyolult elrendezését is. E tudással felszerelve képesek lesznek saját ipari szervezeteiket — az uj társadalom keretét — megfelelően felépíteni és ösz- szeállitani. A társadalmi viszonyok megértéséből s azok eredetének megismeréséből tanulhatnak és előkészülhetnek a társadalom ipari struktúrájának megváltoztatására, mely maga után fogja vonni a rendszer társadalmi s politikai karakterének változásait is. És ez a probléma. A munkásosztálynak, mint magasabb rendű társadalmi viszonyokra való törekvés képviselőjének tudással kell felszerelve lennie, hogy képes elgyen felépíteni azon szervezeteket melyek, a társadalmi osz- tálykülömbségek okát megszüntetik. Gazdasági egyenlőt- I lenség a forrása az emberi társadalomban létező minden más egyenlőtlenségnek. Az életszükségleteket termelő eszközök túladjonában beálló változás automatikusan magával fogja hozni az egymás közti viszony és a társulás változásait, valamint azon intézmények változásait is, melyek ezen dolgokat emberek között előmozdítják. Jóakarat, forradalmi akaraterő, bátorság, értékes kellékei a változásért folyó küzdelemnek. De olyanok ezek mint a viz a malom kerekén. Nincsenek tudatában ama nagy szolgálatnak, melyet teljesítenek. A erőnek és akaratnak hasznos értékesítése értelmességet igényel. És ezen értelmességnek kell bennünket vezérelni, midőn az ösz- szegyüjtött erőt meghatározott célra használjuk fel. E cél pedig uj társadalmi, vagy inkább ipari struktúra formálása a réginek keretén belül. Hogy ez megvalósítható legyen, az uj rend hirdetőinek tudniok kell, hogy az ipari fejlődés jelen tényezői mennyire szervezték és rendszeresítették az ipari termelést. Ha ezt teljesen megértik, ez meg fogja magyarázni egyúttal az ipari birtoklásból folyó uralmat a mai s előző társadalmak politikai, társadalmi és más intézményei felett. A világ munkásai, történelmi hivatásuk tudatában elfogják kerülni azon tévedéseket, melyeket elkövetnének ha más erőkre s nem a saját erejökre támaszkodva akarnák megoldani a világ problémáját. Azon ihtézményektől, melyeknek léte a mai uralkodó osztálytól ered, nem várhatunk támogatást. Ezek, szinleg, talán belegyeznek radikális vátoztatásokba, mégis kétségbeesetten és erőszakos módon ellenezni fognak minden oly kisérletet, mely az alap vagy az ok megdöntésére irányul. Egyedül a munkásosztály érdeke a gazdasági egyenlőtlenség eltörlése, ez pedig csak is a gazdasági rendszer forradalmi megváltoztatása által érhető el. A munkásoknak — a maguk összességében — át kell venniük és üzemben kell tartaniok az összes lényeges ipari intézményeket, a termelésnek és szétosztásnak eszközeit, mindazok javára, akik a vagyontermelők nemzetközi nemzetét alkotják. (Folytatjuk) A fasizmus a saját sírásója (Folytatás az 5-ik oldalról) ja a megmentőjét. A francia munkásosztály ellen jó a német náci segítség. Azonban ma már nem minden tőkés bízik a fasiz- ta “védelemben”. És nem csak a zsidó tőkések, mint Rothschild, menekültek külföldre a náci “védelem” elől. Az élesebb szeműek világosan látják, hogy a fasizmus is megfosztja őket a vagyonuktól nagy részben és a hatalmuktól pedig teljes egészében. Tehát a fasizmus igy szaporítja saját ellenségeit, az ellenségeinek gyűlöletét növeli és amint egy néhány jellemző példával bizonyítottuk, megteremti a megbuktatásának a lehetőségét. Elkerülhetjük-e a fasizmust az Egyesült Államokban? Ráfogunk mutatni a jövő számban a külömböző tervekre, amelyek ezt a célt szolgálnák. AZ ÉPÍTŐ-GARDÁBA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ....... 3.00 M. Vlasits, New York __ 4.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 J. Bodnár, New York ...... 3.00 X231958 New York .........10.00 Nagy Gábor, New York .... 3.00 Stefankó Márton, N.Y...... 3.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Duschek, Nutley ........... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 2.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 5.00 Alakszay Sándor, Akron .. 1.00 Farkas Imre, Akron ....... 3.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ........... 3.00 J. Herceg, Cleveland ....... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 Bercsa Jánosné, Clev.......... 1.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 A. Molnár, Cleveland .... 4.00 J. E. Takács, Cleveland .... 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 2.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 P. Pika, Chicago ............... 3.00 »
