Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-07-27 / 1121. szám

6 olcal BÉRMUNKÁS 1940 julius 27. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI ' KÖZREMŰKÖDÖTT A Hitler rabló hordái által le- igázott Franciaországból, csak hivatalos hírek érkeznek, de azokból is meg lehet állapítani, hogy a 40 milliós francia népet 150 év előtti szolgaságba sülyesztették vissza Hitler szu­ronyainak a védelme alatt azok az urak, akik elszabotálták Franciaország felkészültségét, akik a háború alatt is az ellen­séggel játszottak össze. A francia helyzet nagyon tisz­tán mutatja azt, hogy az ötö­dik hadtest, az “5-ik columna” honnét regrutálódik. Még a vak is látja, hogy nem a munkásosz­tály, hanem a katonatisztek, a hatalomra törekvő politikusok és a “lumpen” burzsoá az, mely előkészíti a nácizmus uralmát, úgy Franciaországban, mint a világ minden részében, éppen úgy itt Amerikában is és ha az ötödik hadtest elleni védelem­ből regisztrálni és ujjlenyoma- tozni akarnak, akkor azt ne a bevándorolt munkásoknál csi­nálják, hanem a fent megjelölt csoportok és a Fordok, Wier- ek és más multimilliomos kapi­talisták között kellene végre­hajtani. Nagyon helyesen vonják le ezt a következtetést a kommun­ista lapok is a francia helyzet­ből, de egyről^ elfelejtkeznek még pedig arról, hogy Petain- Laval bandita uralom megvaló­sításához hozzájárultak a kom­munisták is Thorez elvtárs irá­nyításával Franciaországban ép­pen úgy, mint Németországban, ahol nem kis mértékben a kom­munisták szerencsétlen takti­kája volt az, amely Hitlert ura­lomra juttatta. A háború kitö­résekor á francia kommunista párt főtitkára Thorez egy kiált­ványban , arra hívta fel a fran­cia és a világ proletáriátusát, hogy ragadjon fegyvert és tör­je le a német munkásság gyil­kosát- Hitlert és védje meg a francia demokráciát, hogy ezt komolyan gondolta, igazolta az­zal, hogy úgy ő, mint a képvise­lő társai önként bevonultak a katonasághoz. Akkor még nem tudta Thorez azt, hogy a Szta­lin-Hitler paktumban az is bent van, hogy a kommunista pártok a Hitler elleni országokban kö­telesek az ötödik hadtest szere­pét játszani, de egy hét múlva már megkapta a moszkvai uta­sítást, akkor megszökött a harctérről és a biztos búvóhe­lyéről, kiadott felhívásában már arra hivja fel a francia munkásságot, hogy ne harcol­jon, hanem követelje Hitler bé­kefeltételeinek az elfogadását. Ez a Petain-Lavalékkal való egységfront elősegítette nem­csak Hitler győzelmét, hanem azt is, hogy a francia munkás­ság ellentállás nélkül engedte uralomra Franciaországban a nácizmust, meg sem kísérelte, mint 1871-ben, hogy ellent áll­jon, hogy a proletáriátus felsza­badítását kísérelje meg a náciz­mussal szemben. Bizony kérem Thorezék jó szolgálatot tettek Franciaor­szágban is a nácizmusnak és csak hálátlanság Lavaléktól, hogy nem méltányolják és ju­talmazzák azt a szolgálatot, amelyet nekik a francia kom­munisták közreműködése adott. A GYÁVASÁG SZOBRAI A közel múltban Akron, Ohio- ban dolgoztam. Munka után meglátogattam egyik veterán munkástársat, beszélgetés köz­ben odajött egy öregedő mun­kás, ki nagy nyögés közben je­lentette ki, hogy nem viszi ez­után a bőrét a vásárra a mun­kásmozgalomért, mert most jön a hadd-el-hadd, “mert nemcsak, hogy ujjlenyomatoznak, hanem még annak is kivagyunk téve, hogy bezárnak bennünket, sőt esetleg meg is vernek”. Ha a munkástársam nem is mondotta volna azt, hogy az illető az SLP egyik akkor aktiv tagja, is tudtam volna, hogy az illető aki annyira gyáva az csak SLPista lehet. Igyekeztem meg­nyugtatni az atyafit, högy ne-1 kik nincs mitől félni, mert a burzsoázia nagyon jól tudja, hogy az uralma biztosítására éppen olyan szüksége van az SLP-re, mint a rendőrre, papra és a kapitalizmus egyéb oszlo­paira. De hiába volt minden tö­rekvésem, a beijedt pasas, csak tovább jósolta, azokat a borzal­makat, amelyben az SLP. tag­jainak része lesz a jövőben és megmaradt amellett, hogy ő nem “harcol” tovább, ha 30 éves “felvilágosítás” redemény- telen volt, ő nem akar koncent­rációs táborba jutni. Nem tartottam volna érde­mesnek foglalkozni ezzel a gyá­va fickóval, ha egy bizonyíté­kot nem kaptam volna arról, amit mindig tudtunk, hogy az SLP. egész gárdája éppen olyan forradalmár, mint az akrom pasas. A clevelandi “Plain Deal­er” cimü napilap julíus 14-iki számában állították ki maguk­ról újra ezek a szószátyár kis­polgárok a szegénységi bizo­nyítvány. A fenti lap apróhir­detési rovatában a “HELP WANTED — AGENTS” cimü columnábap a következő hirde­tés jelent meg: “Signature gatherer, over 21, for Socialist Labor Party petitions. Apply 3213 St. Clair Ave. Mon. eve. between 6-7:30.” Az SLP forradalmárok töké­letesen meggyávultak, nem mer­nek már aláírásokat sem gyűj­teni, ezek a megtollasodott kis­polgárok, szerencsétlen munka- nélküli kisburzsoákat alkalmaz­nak, hogy azok végezzék el he­lyettük a “forradalmi” munkát. A Bencsicsek, Molnárok, Gulyá­sok és társaiknak — magyarán mondva — inukba szállt a bá­torságuk és inkább fizetnek, mintsem, hogy a hitvány bőrü­ket a vásárra vigyék. Ezek a gyáva, saját árnyé­kuktól berezelt alakok, mernek szemtelen hangon hazudni, rá­galmazni az IWW ellen, holott azokhoz a forradalmiságban, a tisztességben, bátorságban még a cipőik sarkáig nem érnek. Az IWW nem fizetett ügynökökkel hanem az öntudatos, bátor tag­ságával végzi el azt a történel­mi munkát, amelyet a proletári­átus harca reája kiszabott. Ha a gyávaság szobrát kell megmintázni, arra az SLP bár­melyik Kudlikja a legjobb mo­delt fogja adni. Valamikor a rabló-lovagok al­kalmaztak a veszélyes munka elvégzésére mindenre kapható brávokat, most az 50 éves ki- vénhedt SLP alkalmaz kétség- beesett ekzistenciákat az álta­luk veszélyesnek vélt munka el­végzésére és ezek merik magu­kat munkásmozgalomnak nevez­ni! ŐSZENTSÉGE ÁLDÁSA A pápa áldását küldte a Pe- tain-Laval francia kormánynak a vörösök, az istentelenek elle­ni küzdelméhez és biztosította az Egyház odaadó támogatását. Minket ez nem lep meg. Az egyház mindenkor áldását adja minden uralomhoz, ha az részt ad neki az uralomból és lehető­vé teszi neki a lelkek feletti uralmat, ami magyarul a buta­ságot jelenti. Éhez az áldáshoz nem kell komentár, ha majd a francia munkássság elkergeti az ő. sa­ját Hitlerjét, akkor majd azzal adja meg a választ őszentsége áldására, hogy úgy Őszentségét, mint az ügynökeit — papok, apácák —« utána kergetik, a La- valoknak és Petainoknak. Csak mint érdekességet em­lítem meg,., hogy két évvel ezelőtt Thorez a francia kom­munista pát nevében egység­front ajánlatot tett őszentsége franciaországi érsekének, ezt az érsek visszautasította, de azért együttesen segítették elő a most megáldott Laval ural­mát. HÁTRALÉKBAN VAN? Ne várja, amíg lapkezelőnk keresi fel, amikor pénze van, küldje el az előfizetési összeget, mert a Bérmunkást azokból a két dollárokból adjuk ki. A bo­rítékot igy címezze: BÉRMUN­KÁS, P. O. Box 3912 Sta. S.S. Cleveland, O. — Clevelandon la­kó olvasóink személyesen is megfizethetik tartozásukat a lap irodájában, 8618 Buckeye Rd. Az iroda nyitva van min­den szerda este 5-től 9 óráig. .... POLICSÁNYI JÁNOS mun­kástárs West Virginia bánya vidékein a közeli napokban meglátogatja a Bérmunkás olvasóit. Policsányi Jánosnak meghatalmazása van előfize­tési összegek felvételére is. a Bérmunkás Lapbizottsága cára csak 1.4 esik a német 4.1 százalékkal szemben. Egy másik jelentős tény az, hogy már 1935-ben a katona­köteles fiataloknak 25 százaléka “untauglich” volt. 1938-ban pe­dig 45 százalékra emelkedett a számuk. Arról nincs megbízható ki­mutatás, hogy hány katona halt meg, hány lett nyomorék és hány lett elmebeteg, a mos­tani háborúban, de bizonyosra vehető, hogy a fronton levő ka­tonák nagy száma hasznavehe­tetlen fizikai és idegroncs lesz. Az állandó német győzelmek és rablások bizonyára hozzájá­rulnak ahoz, hogy a német nép tűri ezeket az állapotokat — de meddig tűrheti? És tegyük föl, hogy az angol szigetek fö­lött szintén győzelmet aratnak? Megállhatnak? Folytatniok kell a háborús készülődést, sőt bizo­nyára a háborút is. De ha nem győznek? És mi lesz a té­len? A múlt tél rendkívüli szi­gora és a háború a termelést majdnem lehetetlenné tette. Honnan veszik a táplálékot a legyőzött népek és a német nép számára ? Szóval a fasizmus egyetlen egy alapvető emberi természe­tet sem tud kielégíteni a nagy tömegek számára. A legjobb esetben néhány százezer bürok­rata életmódja felel meg az em­beri természetnek. Láttuk a múltkori cikkünk­ben, hogy a fasizta államban a tőkések és a munkások osztály­harcát úgy akarták kiküszöböl­ni, hogy mind a két osztályt a termelés rabszolgájává tették. Bizonyosra vehető, hogy úgy az egyikből, mint a másikból felszívnak bürokratáknak egye­seket, de ezeket a nem-termelő elemeket a termelőknek kell el­tartani. Tehát uj osztályok ala­kulnak ki. Két tisztára elválasz­tott és ellenérdekű osztály lesz. De amig a tőkés osztálynak volt társadalmi hivatása és azt be is töltötte, a fasizta bürok­ráciának alig lehet valamilyen Történelmi hivatást tulajdoní­tani. A történelem színpadjára csak a munkásosztály fogyaté­kossága miatt kerülhetett. A legjobb esetben csak any- nyit lehet mondani, hogy a feudális rendszer maradványa­it eltörölték a családról-család- ra hagyott pozíciókból kidob­ták az arisztokratákat, a kor­rupt és elpuhult polgári politi­kusokat és helyettesítették az alólról fölszinre kerültekkel, akik legalább energikusak és önmagukkal szemben becsüle­tesek voltak. És meglepő volt a “született” diplomatáknak és generálisoknak, hogy egy “má­zoló”, egy “borügynök”, egy “kovács” is érthet annyit — sőt többet — a kormányzáshoz, a diplomáciához és a hadászat­hoz, mint ők. Csak ennyit lehet mondani a javukra, de ezt alig lehet tör­ténelmi hivatásnak nevezni. A bürokráciának csak az le­het a hasznos hivatása, hogy a közigazgatáshoz szükséges mun­kát becsületesen végezze, mint a társadalom munkása. Utalok az “Állam a közel és távoljövő­ben” cimü cikkre, amelyben a bürokráciára vonatkozólag bő­ven idéztem Engelstől. Máskülönben a bürokrácia mint uralkodó osztály, a legpa- razitább természetű. Egy-két generáció múlva még korrup- ; abb, elbizakodottabb és elpu- hultabb uralkodó osztály lenne, mint bármelyik uralkodó osz­tály volt a rómaiaktól kezdve a mai francia politikusokig. Mint a pióca, a társadalom estére tapadva annak vérét szívná, amig el nem távolitják. A mai harcos és energikus r'asizta osztály átváltozik tör­vény szer üleg egy here osztály- lyá, annak minden jellemvoná­sával ellátva. De szükséges-e azt megvár­ni? Lehet-e a harcot a fasiz­mus ellen sikeresen fölvenni? .Szerintünk lehet. Maga a fasiz­ta háború nemcsak, hogy rá- kényszerit a harcra, de meg is adja a lehetőséget a győzelem­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom