Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-07-27 / 1121. szám

Amiről nem beszéltek a két nagy politikai párt konvencióján

Évtizedek óta próbáltuk a munkástömegeket fölébreszteni, hogy saját ügyeik érdekében saját maguk cselekedjenek és ne bizzák sorsukat a politikai pártok vezetőire. Figyelmeztetésünk ugylátszik a nagy tömegek részére hiába való volt és hiába való még ma is. Viszont azonban az a kis része a nagy tömegeknek akik felismerték a politikai délibáb kerülgetés hiábavalóságát, a

mostani események során öntelt ^____________________________

büszkeséggel tekinthetnek visz- sza a politikai pártok ellen irányult fölvilágositó harcokra.

A két nagy politikai párt a republikánus és a demokraták által most lezajlott országos konvenciók juttatják eszünkbe a politikai játékok nevetséges mivoltát. Ezeken a konvenciókon a delegátusok viselkedése mindenhez hasonlitott csak éppen meglett emberek viselkedéséhez nem. A legfontosabb ügyeknél az állandó zsibongás a nevetséges közbekiálltások, a nemtetsző kijelentéseknél a percekig tartó lekiabálások, mind arra engednek következtetni, hogy a mi politikus barátaink még nem járták ki a komoly emberi értelem első osztályát.

És ezek vannak a néptömegek élén mint vezérek és ezeket követi a néptömeg, aminek a következményeit most láthatjuk.

Hiába vagyunk az ipari fejlődés tetőfokán, amikor csakis az ipari termelés irányításával kellene foglalkozni, ami által a néptömegek részére az óhajtott változás bekövetkezne, a néptömegek és a politikai vezéreik gondolkozása nemcsak, hogy nem tartott lépést a fejlődéssel, de legalább háromszáz évre visszamaradt a fejlődés mögött.

Vannak modern termelési gépeink, automobilok millióinak előállítására képesek vagyunk, kémikailag előállítani tudunk nagyon sok fontos szükségleti cikket, bábéi tornyát tízszeresen felülmúló modern felhőkarcolókat tudunk előállítani, a föld mélyén és viz alatt tudunk utakat építeni, egyszóval az

ipari építés és termelés szinterén soha nem remélt hatalmas fejlődést értünk el. De hol állunk az emberi agy velő kifejlesztésével a modern technikai ■fejlődéshez arányitva? A két politikai párt konvenciója azt bizonyítja, hogy ezen a téren rémségesen visszamaradtunk.

És ahogyan az ipari fejlődés az egész világra kiterjeszkedő hatással volt, ugyanúgy az emberi értelem visszafejlődése is világi méretekben mutatkozik. Legjobban látható ez a hitleri Németországban, ahol az emberi értelem a fenevadak nívójára sülyedt, ahol csak azért mert a másik ember nem a vezér által megnevezett családi kör leszármazottja minden további nélkül kipusztitják. Éppen csakhogy nem falják föl őket mint a kannibálok tették más törzsekhez tartozó embertársaikkal. Az ilyen kannibalizmus aztán tovább terjed a néptömegek között, akiknek értelmiségük nem tart lépést az ipari fejlődéssel.

Nézzük csak meg az orosz- országi helyzetet, mely összetéveszthetetlen képmása az előbbinek. A régi cári atyuska imá- dása korszakából áttértek a modern termelési korszak lépcsőfokára, de a cári atyuska imá- dása helyett a cári Stalin atya imádása nemcsak, hogy megmaradt, de láthatóan nagyon sokat fokozódott. Vagy ott van az olaszországi helyzet, ahol a római pápa az egyetlen isteni hatalom volt a földön, ezt a hatalmat Mussolini vette a kezébe a

64 halott a bányabárók lelkiismeretén

PORTAGE, Pa. kis városka a világlapok első oldalára került az elmúlt héten a maga szomorú tragédiájával. Bányalég robbanás következtében 63 bányász vesztette el az életét, akik után feleség és gyermekek egész sora maradt a sovány kenyeret adó támogató nélkül.

Most is a gyorsan megindított vizsgálattal fogják a bányabárók pénzéhségén múló gondatlanságot eltakarni és bűnbakot keresni, hogy a bánya szájától tizenkétezer lábnyira

történt robbanást, illetve a felelőséget a bányabárókról elhárítsák.

Bizonyára újabb rendeleteket fognak papírra vetni, a védelem érdekében, de azoknak a betartását legkevésbé ellenőrzi az unió, amely egy kis koncért hajlandó szemet hunyni, mig újabb áldozatok esnek a munkásság soraiból. Ez a helyzet nem változik meg mindaddig amig maguk a bányamunkások nem veszik szervezetten a kezükbe a termelés és biztonság mikéntjét.

néptömegek jóváhagyásé v a 1. Vagy ott van a magyar királyság letűnése, mely szótlanul kimúlt és örökös eíhantolásra készen volt. Jöttek a népvezérek a királysági hatalom megmentésére Horthyval az élén, aki megmaradt mint koronázatlan királya az országnak.

És mindezt köszönhetjük a politikai hatalom meghódítására létrejött politikai pártoknak, melyek a néptömegek értelmiségén virágzanak. És ez alól nemcsak, hogy kivétel volna, de a legkönnyebben fölismerhető példája a két nagy amerikai politikai párt. Mert ezeknek a konvencióján történt orditozá- sok csak szégyenére válnak minden modern civilizált embernek. Viszont az igazán modern civilizált ember nem tartozik a politikai megváltók által irányított néptömeghez.

(f.)

Előre, végső felszabadulásra a ViláglpariMunkásaiSzervezetével

A HELYESEN SZERVEZKEDŐ VILÁG IPARI MUKÁSAIÉ

A JÖVŐ

Irta: WAGNER JÓZSEF

II.

A BEKÖVETKEZETT ZAVAR

A 17-es esztendők zavaros politikai helyzetében, a bolsi csoportnak sikerült magához ragadni a hatalmat és megalapozni az úgynevezett proletár diktatúrát. Azonban kezdettől fogva nyilvánvaló lett és utóbb már kizárólagosan bebizonyult, hogy a munkások kénytelenek voltak feladni legelemibb szabadságukat is, mert ellenkező esetben a diktátori hatalmat gyakorlók gondoskodtak, hogy az ellenszegülők megpuhuljanak.

Azonban a kapitalizmust, a szónak abban vett értelmében tényleg eltörölték és számosat közülök fizikailag is likvidáltak.

Az orosz akció ellentmondásainak dacára is, az első pillanatban növelte a dolgozók önbizalmát és harci készségét világszerte, habár valójában az csak a munkásosztály mozgalmainak demoralizáló és disin- tegrálási kezdete volt minden országban. A munkásmozgalmak keztek szétmállani és ellentétes csoportokra oszolni azon kérdés miatt csupán, hogy vájjon az orosz tervezés szocializmus-e és mint olyant érdemes követni, vagy kapitalizmus más formában. Egyesek azt állították, hogy szocializmus, mivel a magánkapitalizmust megszüntették. Mások viszont azt állították, hogy egy rossz fajta kapitalizmus, mivel a munkásokat továbbra is rabszolgaságban tartja és sokkal kegyetlenebb elnyomatásban, mint bármikor azelőtt. A munkásmozgalom tehát ezen kérdésen rágódva, ellenséges csoportokra oszolt és a csoportok több frakcióra, mig végül alig maradt a mozgalomból annyi, hogy a munkásosztály szolidaritására ismerhetnénk benne. Felesleges

is talán - megemlíteni, hogy az IWW sem menekülhetett meg ettől az általános járványtól és kénytelen volt a munkásosztály- lyal együtt szenvedni.

NEM TÉRHETNEK VISSZA

Amig viszont a munkásosztály ereje szétforgácsolódott és megsemmisült, addig az orosz bolsik módozatait imitálni kezdte Pilsudski Lengyelországban, Mussolini Olaszországban, Hitler Németországban és Frankó Spanyolországban ... de minek folytassuk tovább? Egy azonban bizonyos, hogy az utánzók nem nevezték a maguk rezsim- j ét “proletár” diktatúrának, de valójában mind a kettő egyet jelent. A kapitalizmust megsemmisítették mindenütt és helyette létesítettek tisztán a vad erőszakon alapuló államformát, ahol a munkásoknak (sőt a kapitalistáknak is) kijelölik, hogy hová menjenek és mikor, vagy ellenkezés esetén . . . hiszen tudjuk, hogy mi következik. Ellentmondást nem tűrő rendelettel van kiadva, hogy mit és mennyit ehetnek, milyen ruházatot hordhatnak, mivel foglalkozhatnak és milyen formában, mennyi időt dolgozhatnak, vagy ellenkező esetben ismét csak következik az előbbi eljárás, amit nincsen egyén, aki nem ismerne. Tehát bátran állíthatjuk, hogy sem nem kapitalizmus, sem szocializmus egyik sem.

Igaz ugyan, hogy a dolgok ilyetén folyása nem örökké tartó, azonban ameddig fennáll, addig is tűrhetetlenül fájdalmas. Amidőn viszont megszűnik — mivel idővel minden vé- getér előbb-utóbb — egy bizonyos és pedig az, hogy a kapitalizmus abban a formában miként mi ismerjük, soha többé vissza nem tér. Napjai megvannak számlálva. A világszerü problémákat nem bogozhatja ki

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at they Post Office, at Cleveland, Ohio

OF THE WORLD H§§jj|p —under the Act of March, 3, 1879

VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 JULY 27 • J NUMBER 1121 SZÁM

11 1 1 1 -----------------------------\; in', . --------