Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-07-20 / 1120. szám

/ 1940 julius 20. BÉRMUNKÁS TÁRCA C S Ö P I Úgy áll a házunk a külváros­ban, mint pohárban az egyszál virág. Aki nem ismeri belülről, azt hinné, hogy csupa öröm la­kozik benne. A rádiók ugyanis bömbölnek, szórják a zenét, a dalt és elnyomják a sok panaszt meg bajt, melyből kijut min­denkinek bőven. Például. Két héttel ezelőtt ismét öngyilkos lett a Gregács Bözsi. Éjszaka történt. Másnap Pavelka atya terjesztette a hirt: — A Bözsi, megint lugkövet szlopálta. Nem először történt és ahogy a Bözsit ismerjük, nem is utol­jára. Bözsiről egyébként legkö­zelebb többet. Vannak ambici­ózus pesti fiatalemberek, akik le-le ruccannak a vidékre és nagyképü tanulmányokat kö­vetnek le a föld egyszerű gyer­mekeinek életéről. Mintha nem akadna téma itt is. Ha van az aszfalton tehenészet, akkor vi­rág is terem rajta, csak szépen össze kell szedni. Duvedli lakó­társunk is egy szép virág. Mák­virág. Már ötödik hónapja “el van utazva”. Ha Pavelkánál ér­deklődünk iránta, az öreg csak annyit mond: — Ja, az a kártyaspiller ?! II. emelet 26. Duvedliné is szűkszavú. — Van még egy hónapja! — jelenti ki kurtán. Ez azt jelenti, hogy egy hó­nap múlva itthon lesz a párja. Voltak, akik nem lévén beavat­va a titokba, megkockáztatták a naiv kérdést, hogy miért ez a 6 hónap — ezek még kurtább- furcsább válaszban részesültek: — Azért, mert nem ette meg a mákostésztát! Duvedliék egyedül laknak a szoba-konyhás lakásban. Bur- zsu jóknak számítanak, mert még albérlőt sem tartanak. Per­sze könnyű nekik! Gyerekük nincs, csak a Csöpi, a selyem­pincsi a mindenük, ő Duvedli szemefénye. Tegnap azzal ment el hazulról Duvedliné, hogy dol­ga van a városban és a Csöpit Gregács-mama gondjaira bizta. HZ ÉPITŐ-GÁRDá M BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York ....... 1.00 M. Vlasits, New York ..... 3.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 J. Bodnár, New York ....... 2.00 X231958 New York ......... 8.00 Nagy Gábor, New York .... 2.00 Stefankó Márton, N.Y...... 3.00 J. Nagy, Astoria ............... 1.00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Duschek, Nutley ..... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ---- 2.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 5.00 Alakszay Sándor, Akron1.00 Farkas Imre, Akron ....... 1.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ........... 1.00 J. Herceg, Cleveland ___ 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 2.00 Bercsa Jánosné, Clev.......... 1.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 A. Molnár, Cleveland ----- 4.00 J. E. Takács, Cleveland .... 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 2.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 P. Pika, Chicago ............... 3.00 Kecskére a káposztát. Gregács- mamának egy fia van, a Misi, de kitesz hatot. Olyan rossz Gregács néni szerint a Misi nem rossz, csak eleven. Azért mond­ja neki minden percben: — Te Misi! Ne egyen a fene, hogy a fene egyen meg! Van Gregács-mamának két leánya is. A Bözsi és a Fáni. Vannak rosszmájú lakók, akik azt hiresztelik, hogy a Misi nem is a Gregács-mamáé, hanem a Fánié. Azonban ez nem fontos és nem is tartozik a nagy nyil­vánosság elé. Misi most járja harmadszor az elsőt. Az idén kellene először járnia a harma­dikat, de ez majdnem mindegy. Bizonyos, hogy jövőre negyed­szer járja majd az elsőt, ami­kor először kellene a negyedik­be mennie. Pedig Misi nem egy buta gyerek. Csak többet jár az is­kola mellé, mint belé. Egyéb­ként saját csapata van. Van­nak vagy tizenöten. Mindegyik­nek viílanyzseblámpája, autó­szemüvege és riasztópisztolya van. Misi a vezér. Szabad bejá­rata van a közeli moziba. Ő és a csapata osztogatják a mozi heti műsorát tartalmazó röpcé­dulákat. Nyilt egy uj fűszer- és csemegeüzlet az uccánkban, az is Misire bizta az üzletet aján­ló röpcédulák szétosztását. Öt pengőt ígért Misinek, de egy fillért sem adott. Ez a fűszeres uj ember a környéken, még nem ismeri Gregács Misit. Más­nap valaki bevágta fél téglával az uj füszeresbolt bebiztositat- lan kirakatüvegét. — Ez csak a Misi lehetett! ordította a boltos. Szaladtak a Gregácsékhoz. A Misiké oskolába van — mondta Gregács-mama. Futot­tak az iskolába. Misi valóban ott ült, mint aki kettőig se tud számolni. Pedig tovább is tud. Mi az hogy? Velem különösen jóban van. Aznap, amikor a kirakatbetörés volt arra kért, írjak levelet a tanító urnák, hogy a Pintyurek Zoli azért nem mehetett iskolába, mert a mamája beteg. Pintyurek Zoli gondoikozásnélkül hajtja végre Misi elgondolását. Másnap Misi jelentkezett az öt pengőért a fűszeresnél. Most pláne nem fi­zetek, mindta a boltos. Aznap egy másik gyerek ejtette a pet- róleumos kannát a liszteszsák­ra. A baj az volt, hogy a gye­rek kámforrá vált. Este a fű­szeres észhez tért és személye­sen vitte el az öt pengőt Gre­gácsékhoz. Ilyen fiú ez a Misi. Most éppen a Csöpit tanítja a II. emelet korlátján járni. Csöpinek semmi hajlama sincs az artistaéletre. Folyton leug­rik a korlátról. Amig befelé ug­rott nem is volt semmi baj. Vé­gül eltévesztette és kifelé ug­rott. Éppen akor énekelte Ma- jer Laci. “Ez lesz a veszted” cimü melódiát. Nyert. Valóban ez lett a Csöpi veszte. Szépen múlt ki. Egy mukkanás nélkül távozott az élők sorából. Gre­gács-mama túltesz Edisonon és Marconin mert mig ezek mindig mást és mást találtak fel, ad­dig Gregács-mama saját magát találja fel és ilyeneket állít: — Öngyilkos lett a Csöpi, mert az asszonya mindig elkó^ dörög hazulról. Részéről az ügy be volt fe­jezve. Pavelka meg azon törte a fejét, illik-e ily esetben rész­vétet nyilvánítani. Már jött is Duvedline, örömtől sugárzott az arca. — Szabadul az uram — uj-1 ságolta a kapuban pipázgató Pavelkának. — Az eszitől is szabadulja, ha megtudja, hogy a Csöpivel mi történte — mondta Pavelka fapofával. Egy sikoltás, egy ájulás, vé­gül mégis csak magáhoztért Duvedliné és megtudta, hogy Csöpi nincs többé. Azaz, hogy még itt van a teteme, amit el kellene távolítani. Pavelka min­den botban benne van. — Két pengő és a villamospiz és kiviszek Rákosra és elások — mondta meghatottan. Meg­játszotta a jóembert, aki csu­pán Csöpi és Duvedliék iránti részvétből vállalja a dolgot. Megkapta a pénzt és elvitte Csöpit. Nem csinált magának fejfájást az ügyből, hanem az 7 oldal első sarkon bedobta egy üresen száguldó nyitott taxiba, ő meg elment kávézni. Pechje volt, mert a Csöpi nyakörvébe be volt vésve a lakcim. Este a taxis visszahozta a kutyahul­lát és őrült botrányt csapott. Még Pavelkának állt följebb. Ráfogta a taxisra, hogy az gá­zolta el a Csöpit. Végül a taxis örült, hogy ép bőrrel szabadult. De mi történjék Csöpivel? Ilye­nek a mi gondjaink. Major La­cinak jó, ő nem is tud gondol­kozni, csak üvölt, siratja Csö­pit imigyen: “Szegény Csöpi csak azért döglött meg, mert a Pavelka őt harapta meg, tameg, tameg, ó, hogy a macska rúgja meg.” Szól a verkli, száll a dal, nincs már itt semmi baj. MUNKÁSOK ÉS CSALADJAIK BIZTOSÍ­TÁSA A TARSADAL0MBIZT0SITASI TORVÉNY ALAPJÁN A “Social Security Act” (Társadalombiztosítási Törvény) egy törvény, amelyet a Kongresszus megszavazott. Ez a törvény két­féle társadalmi biztosításról gondoskodik — az egyik: munkanél­küliek biztosítása, a másik: aggok és hátramaradottak biztosítása fizetéses alkalmazottak és azok családjai esetében. Közsegitséget nyújt a szükséget szenvedő öregeknek és vakoknak és az eltar­tásra szoruló gyermekeknek. A Társadalmibiztositási Törvényt 1935-ben szavazták meg és 1939-ben kibővítették. Az alábbiakban cikksorozatunk egyikét kö­zöljük és megmagyarázzuk olvasóinknak, hogy a törvénynek ag. gokra és hátramaradottakra vonatkozó rendelkezései miféle jo­gokkal, járandóságokkal és kötelezettségekkel járnak. Közsegély ügyben pedig a lakhelyéhez legközelebb eső köz- segély-hivatalnoz kell fordulnia bővebb felvilágosításért. A MUNKAADÓ KÖTELESSÉGEI Az Aggok és Hátramadottak Biztosítási rendszere megköve­teli, hogy a munkaadó — Illetéket fizessen az Aggok és Hátramaradottak Szövetségi Biztosítási Tröszt Alapjára. Az illeték a fizetések egy százalé­kát alkotja; A megfelelő illetékeket az al­kalmazottak fizetéséből össze­gyűjtse. Az illeték a fizetés egy százalékát teszi és ezt a mun­kaadó fizetés napján levonásba helyezi; Minden harmadik hónapban jelentést tenni a befizetett ille­tékek összegéről, a munkások­tól beszedett illetékekről és mindegyik fizetéséről. A kor­mány űrlapokat ad ezen adatok kitöltésére. Illeték-nyugták kiosztása az alkalmazottaknak. A nyugtán fel kell tüntetni a munkás és munkaadó nevét, a dátumot, a fizetés , összegét, az időtarta­mot amire a fizetés vonatkozik és a levont illeték összegét. Nyugtát legalább egyszer kell adni évente, de lehet gyakrab­ban is. Nyugtát feltétlen kell adni, amikor a munkás elhagy­ja a munkáját. Mindenek előtt a munkaadó ismertetési számot szerez be a saját számára — illetve a vál­lalat számára. E célra űrlapok szolgáinak, amelyeket a legkö­zelebbi Collector of Internal Revenue vagy Social Security Board irodájában lehet besze­rezni. A munkaadónak ezt ki kell töltenie és válaszolni az összes kérdésekre és azután be­nyújtani, vagy postázni — az utasítás szerint, amelyet az űr­lap külön feltüntet. A munkaadónak gondosan kell kezelnie az ismertetési szá­mot, amit a kormánytól kap és azt fel kell tüntetnie valameny- nyi társadalombiztosítási szám­láján, valamint jelentésein a Social Security Board, vagy az Adóhivatal számára. Egy másik dolog, amire a munkaadónak ügyelnie kell, hogy valamennyi munkása tár­sadalombiztosítási kártyával rendelkezzen. Ily célra űrlapo­kat a legközelebbi Social Secur­ity Board hivatala ad és jól te­szi a munkaadó, ha ezekből egy készletet tart magánál. Fel kell jegyezni, valamennyi munkás kártyaszámát és amikor azok fizetéséről és illetékeiről jegy­zéket küld be, a számot mindig fel kell tüntetnie a névvel egye­temben. Erre szükség van, hogy az alkalmazottak biztosítási számláját könnyen megtalálhas­sák. A törvény erre vonatkozó rendelkezései úgyszólván min­den az iparban és kereskede­lemben működő alkalmazót fel­ölelnek, még akkor is ha csak egyetlen munkást alkalmaznak. A rendelkezések munkásszerve­zeteket is — valamint bizonyos egyéb organizációkat is — fel­ölelnek, ha azok fizetett tiszt­viselőkkel rendelkeznek. A munkaadó, aki nincs tisz­tában azzal, hogy a törvény reá is vonatkozik-e, vagy ha az il­letékekre, a számlák kiírására, jelentések beszolgáltatására vo­natkozólag kétségei vannak, úgy lépjen azonnal érintkezés­be a legközelebbi Collector of Internal Revenue hivatallal. A Collector címét a postahivatal­ban megadják. JEGYZET. — Az Aggok es Hátramaradottak Biztosítási Prog­ramja csak olyan bér, vagy fizetéses alkalmazottakra vonatkozik, akik a biztosítási tervezet kivánalmainak megfelelnek. Ezt ne tévesszük tehát össze a Közsegéllyel, amely Szövetségi-Állami prog­ram és szükséget szenvedő egyéneknek: öregeknek, vakoknak és eltartásra szoruló gyermekeknek nyújt segítséget. A biztosítási rendszerre vonatkozó információért forduljon a Social Securitv Board legközelebbi hivatalához. J 'N

Next

/
Oldalképek
Tartalom