Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-12-21 / 1142. szám
1940 december 21. BÉRMUNKÁS 7 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZŰKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI KEREKES UR MEGNYUGTAT Lapunk november 23-iki számában egy Nyílt Levelet intéztünk az Amerikai Magyar Szövetséghez, hogy hallgatásával miért segíti elő az itt élő magyarok megkárosítását a most folyó Pedlow kapitány “szeretet akciója” utján, aki Magyar- országon megvásárolt élelmiszer csomagokat ajánl otthoni | kiosztásra, itteni kifizetés elle- | nében. Ugyancsak a Bérmunkás 23-iki számában kimutatott kereskedők megállapítása szerint a Pe'dlow árak duplája, ha nem háromszorosa az áruk tényleges beszerezhető értékének. Felhívásunkban annak a nézetünknek adtunk kifejezést, hogy az ügy megérdemelte volna, hogy a magyarság és mágyar érdekek védőiként feltolakodók útját állják a magyarok ilyen módon való kihasználásának. Az Amerikai Magyar Szövetség titkára most nyilatkozatot adott le. Bár nem a Pedlow ilyen akcióit helytelenítő lapokban nyilatkozik a titkár ur, de mi azt is tudomásul vesszük és közvetítjük a Bérmunkás olvasóinak is. A nyilatkozat lényeges része a következő: “Az Amerikai Magyar Szövetség kezdettől fogva figyelemmel kisérte az akciót, tudva a nagy élelmiszer hiányról, mely különösen az Óhaza városi lakosságát sújtja. Az Amerikai Magyar Szövetség meg volt győződve arról, hogy Magyarország régi barátja, Pedlow kapitány nem tenne olyan ígéretet, melyet nem tud betartani. Hogy azonban minden kétséget eloszlassunk, levelet intéztünk Pedlow kapitányhoz, megkérdezve különösen azt, hogy a legújabban elrendelt szigorú élelmiszer szabályozás lehetővé teszi-e a csomagok szétküldését abban a minőségben és mennyiségben, ahogy azt Pedlow kapitány hirdetésében ígéri? Minden félreértés és esetleges kritika eloszlatása szempontjából Pedlow kapitány a kérdésemre való válaszának .szó szerinti másolatát itt közlöm:” “Válaszul ama kérdésére, hogy az élelmiszerkiosztásra vonatkozó szigorú magyarországi rendelkezések ellenére is lehetséges-e az, hogy budapesti irodám a csomagokat hirdetéseinknek megfelelően kiossza, leszögezni kívánom azt, hogy budapesti irodám vezetője, Boron László kereskedelmi tanácsos, határozottan és kötélezőerejü szerződést kötött a jólismert Meinl-céggel.” A főtitkár ur az alábbi sorokkal zárja be nyilatkozatát: “őszinte meggyőződésem szerint Pedlow kapitány akciója megérdemli azon magyaroknak a támogatását, akiknek az a szerencsés helyzetük, hogy képesek megfizetni a csomagok árát. Azon reményben, hogy az Amerikai Magyar Szövetség újabb bizonyítékát adta annak, hogy az itteni magyarság mindennemű érdekét képviseli, maradok tisztelettel, Dr. Kerekes Tibor” A Bérmunkás és más lapok, amelyek kifogásolták a Pedlow féle akció ilyen lebonyolítását nem vonták kétségbe azt, hogy a felajánlott csomagokat a Pedlow akció nem tudja vagy nem fogja a címzettnek kézbesiteni. De kifogásoltuk azt, hogy egy élelmiszer készletet, amelyet az amerikai magyar $4.60-ért megvásárolhat, hogy azért Pedlow kapitány $12.90-et számítson, amikor semmi költsége, az itt elhelyezett hirdetéseken kívül nincsen, mert hiszen a magyar- országi Meinl cég éppen úgy tesz eleget Pedlow kapitány rendeléseinek, mint ahogyan megfelelne Kovács István McKeesport, Pa.-ból a Meinl céghez küldött postai money or- derral érkező megbizatásának. Mi, a magunk véleményét elmondottuk akkor, amikor a fenti nyílt levelet közzé tettük. Olvasóink és az amerikai magyarságra bízzuk, hogy Kerekes ur nyilatkozatából ténylegesen állapítsa meg, hogy letudja-e vonni azt a megismerést, hogy az Amerikai Magyar Szövetség ebben az ügyben a magyarság érdekét képviseli ? HOOVER UR SZIVE Hogyne még jól emlékszünk erre a nagy mérnökre, abból az időből, amikor az Egyesült Államok elnöke volt. Az ő nagyszerű humánus uralma alatt alakultak a Hoovervillék, akkor álltak sorba a munkanélküliek a restaurantok garbage kannái előtt, hogy abból szedjék ki az élelmet. Akkor az elnök ur nem volt hajlandó munkanélküli segélyt adni, mert az demoralizálja, megalázza az embereket. Nem, ezt az uralmat nem egyhamar felejti el az amerikai munkás. Most Hoover ur ismét nagyon hangosan agitál, bizottságokat alakit abból a célból, hogy az amerikai kormány szállítson élelmet a Hitler által legázolt országok éhezőinek. Ez a nagy humanizmus Hoo- vernál nagyon gyanús. Ismerve az ő reakciós mentalitását nagyon is kézenfekvő, hogy nem annyira az éhezőket akarja segíteni, mint inkább megkönnyíteni Hitler helyzetét, ki a martalócaival könyörtelenül kiraboltatta a leigázott országokat, ahol most az éhséglázadások aktuálisak. Hát ha ennek az urnák olyan nagy szive van, bizony ahoz hogy humanitáskodjon nem is kell az angol blokádot megnyitni, az Európába szállítani szándékolt élelmet és ruhaneműt nagyon jól fellehetne használni itt helyben is, hisz a hivatalos megállapítás szerint a lakosságnak majdnem fele rosszul táplált. Tessék azt a fölösleget itt szétosztani, feltáplálni és felruházni az amerikai gyermekeket, de Hoover ur attól fél, hogy ez “megalázná” az amerikai népet. Hát itt nagyon is kilóg az a bizonyos fasizta lóláb. ÖRÖK BARÁTSÁG Jugoszlávia és Magyarország örök barátságot kötöttek. Hogy ennek a nagy barátságnak mi van a háta mögött, azt ma még nem lehet látni, de egy bizonyos, hogy a magyar revíziós komédiának végleg befellegzett, legalább is addig, amig a fasizták között ez az “örök” barátság fenn áll. Nyugat-Ma- gyarországot nem lehet vissza követelni, mert azon most a “big bősz” Hitler tartja a kezét, Fiúmét meg a másik nagy barát Mussolini uralja, Erdély másik felét és Szlovákiát a “tengely” szövetséges társak a kezeikben tartják, most azután a Bácskáról is végleg lemondott a magyar kormány. Csak arra vagyunk kiváncsiak, milyen újabb jelszóval fogják tovább bolonditani a népet, mert revízióval, Nagymagyarországgal a szövetségeseikre való tekintettel ezután nem lehet. Pedig a magyar népre már igazán ráférne egy kis mennyország, mert amint a hazai lapokból olvassuk, édes hazánk megint olyan nevezetességre tett szert, amely egyedül álló egész Európában. Sok ilyen nevezetessége van Magyarországnak. Többek között neki van az egyetlen lovastengerésze. Magyarország a királynélküli királyság. Magyarországon legnagyobb a gyermek halandóság. Magyarország volt az, amelyet nem kellett Hitlernek megszállnia, hogy a “tengelyhez” lecsatlakozzon, mint Romániát és Szlovákiát, a magyar urak önként, őszinte örömmel adták A munkás Betegsegélyző Szövetség hivatalos lapja novemberi számának első oldalán nagy fekete betűkkel a következőket olvassuk: “Nyilatkozat. Több tagtársunknak válaszolva ezennel szívesen jelentjük, hogy Pittsburghban, november 6-án tartott egyletközi értekezleten, amelyen a M. B. Szövetség képviseletében résztvettünk, egyedül és kizárólag biztosítási, be- tegsegélyzési, adminisztrációs ügyeinkéi foglalkoztunk . . .” Ebből a néhány sorból a munkás ügyekkel foglalkozók azt olvassák ki, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövetség diktatórikus vezetősége cselekedeteit a tagság kritika tárgyává teszi, a kizárással, pörbevonással való fenyegetések dacára is. A magyar nyelvű polgári lapokból értesült elsőkézből a Szövetség tagsága, hogy az elnök és főtitkár a Szövetséget képviselte a fenti értekezleten és ezek a fránya lapok azt írták, hogy a “nagy négyek” nemcsak betegsegélyezés és biztosítási ügyekkel foglalkoztak, hanem “amerikai magyar célkitűzések” — amelyből az újabb zászlót bontott AMSZ. hangoztatói kívánnak életet csinálni — megvalósítása is szükségszerű kötelessége a “négyek”-nek. A fenti értekezlettel kapcsolatos hirlapi vitákból arról kapunk értesülést, hogy a Rákóczi Egyesület éppen azért lépett ki a “négyek” testületéből, mert a legutóbbi konvención a Magyarországot Hitler protektorátusa alá. Az uj nevezeztesség a “berry- berry”. Ez egy betegség, amely ezidáig csak éhínségek idején szokott előfordulni a kínai kulik között, a nyomor, koplalás következményeként. Most Magyarország tej jel-mézzel folyó területein is felütötte a fejét az eddig Európában ismeretlen betegség. Az ok itten is az. ami Ázsiában. A lakosság rettenetes nyomora és egyoldalú táplálkozása. Amig éhínség esetén a kínai kuli csak egy kevés rizshez jut, addig a magyar kuli, illetve a kulinál is rosszabb helyzetben levő falusi szegénység, csak zsirnélküli liszt leveshez jut. Teljesen nélkülözi, a friss főzelék, cukor, gyümölcs, tej, vaj és hús élelmiszereket. A betegség különösen Matyóföldön ütötte fel a fejét, ahol a hatalmas papi és mágnás birtokok szívják el a nép életerejét. Eddig is magyar látványosság volt a pókhasu, vékonylábu, angolkóros proli gyerek, kit idő előtt vitt sírba a nyomor, most, amikor minden élelmiszert Hitlernek szállítanak Horthyék, természetszerűleg jött a bery- bery. A magyar lapok, amikor megírják, hogy felütötte a fejét az a borzalmas betegség, akkor szemérmetlenül azt írják, hogy ennek az oka, a magyar anya, aki nem tud helyesen, vi- tamindusan főzni. Csak azt hallgatják el, hogy miből főzzön, amikor hetekig nem is lát zsírt, tejet, cukrot. Van egy magyar közmondás, hogy “üres kamrának bolond a gazdasszonya”, ezt most úgy kell módosítani, hogy üres konyhának a tulajdonosa bery-bery-be szenved a magyar urak jóvoltából. tagság úgy határozott, hogy a vezetősége KIZÁRÓLAG biztosítási, betegsegélyzési ügyekkel foglalkozzon és a magyar célkitűzéseket, amelyek ezideig a kétes zászlóhordozzók révén csak szégyent hozott az amerikai magyarságra, hagyja továbbra is az ebből élősködőkre. Az a körülmény, hogy az AMSZ kötelékében és szervezésében is nak jóhiszemű, érdeknélküli egyének, nem változtat azon, hogy célkitűzése az amerikai magyarságot, az amerikai közvéleményt a mindenkori Ma- gyararország kormánya) mellé felsorakoztatni. A Munkás Betegsegélyző Szövetség főtitkára, elnöke és talán intéző-bizottsága tudják, hogy a Szövetség tagsága jórészének a vándorbotot a magyar kormány képviselői nyomták a kezükbe és ennek a hangját olvassuk a nyilatkozatból, hogy a tagság tiltakozását ezzel tompítsák. Mind világosabb lesz a tagság előtt, hogy az intézőség azon az utón van, amelyen a Szövetség leveti minden “munkás” jellegét és a polgári vizekre átevezve akarja magát mentesíteni az öntudatos munkások kritikájától. M. I. “Az Egyesült Államok óhazai rendszer szerint fogja betanítani a fiatalokat”, — a Washingtonban megjelenő “Times Herald”. VALAMI BŰZLIK...
