Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)

1940-11-16 / 1137. szám

2 oldal B É R M U N 1 1940 november 16. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. Budapesti gyerekkor A városi gyermekek házak közé ékelt élete látszólag hide­gebb, tárgyilagosabb, mint a vidéken élő kortársaiké. Látszó­lag — irtuk — mert az ifjúko­ri képzelet minden helyzetben megteremti a maga vadonját, őserdejét. A városi gyermek szórakozásának, játékának ' is megvan a maga hagyománya, múltja, emlékezésben és iroda­lomban föllelhető hitelesítése. A városi gyermek régebbi mozgási lehetősége egyre csök­ken. Az üres telkeket — hol gyermeki életünk hőskorszaka zajlott le — beépítik. A terjesz­kedő város tragikus gyorsaság­gal eltünteti a grundokat, a fut­ball és a labdajáték színhelyét. A legtöbb magános telket ma­gas kerítéssel övezik s ez a ke­rítés a tilalom jelképe. A gyer­mekek iskolából jövet, mégis nekigyürkőznek a nehéz fela­datnak, rövid lábaikkal, dacos fiatal izmaikkal a kerítés ellen ostromra indulnak. Egyik tolja a másikat, nagyot huppannak a telek földjén, de legalább benn vannak. A GRUND A grund ez a klasszikus váro­si gyermekvadon, füves, gyo- mos, gödröktől szabdalt. Szer­teszét a mindenki által ismert zománcvesztett fazekak hever­nek. E fazekak nélkül el sem képzelhető a grund. Csupán a pálya, játszó mezőny részére megállapított helyen van némi rend. Innen eltakarították a fa­zekakat, a gyomot és a köveket. Sorra szállingóznak a fiuk — persze a kerítésen keresztül. Különben, mint mondják, ez a hely jogos nekik, mert a telek­or fiának fizetnek érte. Ez a pályabér. A telekőr fia tizenhat­tizenhét éves lehet, hunyori sze­mekkel, piros orral. Nadrágja bokáig ér, meztelen lába kikuk­kant a friss levegőre. Télen- nyáron harisnya nélkül jár. Azt mondja, őt csak a nők melegí­tik fel és az ital. Ezzel a kijelentéssel nagy si­kere van. A futballjáték az egész év­ben kedvelt szórakozása a váro­si fiuknak. Sohasem megy ki a divatból, mindig vonzó és friss, uj élményeket Ígérő. A “SNUR” A futballjáték a nemes vetél­kedés — és apró-cseprő indula­tokon fölül — a sportszerűség jegyében folyik. A kitűnő játé­kos tetszik a lányoknak, még a tanítók és tanárok is más szem­mel nézik. így hát nem tartozik a tilos és titkos kedvtelések kö­zé. De annál inkább tilos és tit­kos a “snur”. Ez a szó jellegze­tesen nagyvárosi, minden gye­rek és talán minden felnőtt is tudja az értelmét. Á snur kültelki tereken és el­hagyatott uccákban dívik. El­hagyatott, gondozatlan gyere­kek játszák, kis kétségbeesett hazárdőröké. A snur játék lefo­lyása a következő. Vonalat húz­nak a földes talajon. Az aszfal­ton kréta segítségével rajzolják a vonalat. Bizonyos távolságok­ból pénzdarabokat dobálnak. Akinek a pénze a legjobban megközelíti a vonalat, az nyert. Egyszerű játék, de elfajul, a kétség és a bánat fölhevíti. Je­lentősége a veszteség, vagy a nyereség arányában növekszik. Nézegettük a “snurozókat”. Egy vézna gyereket invitáltak maguk közé, egy töpörödött, ko­ravén emberkét. A gyerek vo­nakodott, szemérmesen csörget­te a kopott zsebben rejtőző fil­léreket. Végül ráállt, mert meg- széditette a vágy, hogy nyer­jen. Közébük állt, játszani kez­dett. Végül, természetesen, el­játszotta minden pénzét. Gya­korlatlan keze nem hozott si­kert a számára. Egy-két percig csöndesen állt, aztán felzoko­gott. — A gazdám pénze — ordí­totta —, enyvért küldött és most eljátszottam! Könnyei omlottak sápadt kis arcán, szétmaszatolódott a bá­nat. A társai, a snurozók egy- ideig tanácstalanul álltak. Vé­gül fölkerekedett bennük a lo­vagi dac, a szeplőtlen férfiasság és maszatos kis markukat a siró felé nyújtották. niök a más lapok szerkesztői­nek sem, és ha valóban az össz- magyarság érdekét szolgálja«: segíteni kell nekik egy ilyen egyesülésre a Munkás Betegse- gélyző Szövetséget az amerikai magyarság érdekének szempont­jából. Mert nem igaz az, hogy ha­sonló intézkedés történt már más egyesületekkel is, az ilyes­mi aljas hazugság. Az megtör­tént, hogy más egyesületeket oizonyos államokban letiltották uj tagok szerzésétől, de azt hangsúlyozottan kijelentjük, hogy meglévő osztályokat más magyar intézménynél soha sem oszlatott föl az Insurance De­partment. A Munkás Betegse- gélyző Szövetség volt az első melynek osztályait az anyagi gyengeség miatt beszüntették. Véleményünk szerint pedig amelyik intézménynek osztálya­it föloszlatják az anyagi bajok miatt, ott nem lehet újságcik­kekben való fenyegetőzéssel a helyzetet orvosolni. Ott olyan lépést kell a tagságnak tennie, mely anyagi változást idéz elő, az intézmény válságos pénzügyi helyzetében. Tehát lejjebb a bí­rósági fenyegetőzéssel Lipót. A Munkás Betegsegélyző Szövet­ség jövőjét csakis az egyesülés mentheti meg, melyre sürgősen figyelmeztet az Insurance De­partment jelentése. Bíróság’ ide, vagy oda, mi azt mondjuk, a biztosítási egyletbe belépni aka­ró magyar dolgozóknak, hogy csakis olyan intézménybe lép­jenek be, mely biztosítási enge­déllyel bir és óvakodjanak min­den olyan intézménytől mely­nek működését az Insurance De­partment letiltotta. Egyleti Figyelő'. — 1. bőgsz — mondta az egyik - isszakaphatod . . . Az e ontyolodott fiú fölé­lénkült. S ása vigyorgássá szé­lesült. Már a kezében volt a pénz, amikor — végzet! — meg­jelent egy eddig nem szereplő gyerek. — Nehogy odaadjátok neki, ez trük nála — kiáltotta — tegnap velünk is kitolt . . . így aztán szomorú vége lett a csalási kísérletnek. A férfiúi fölgerjedés most már nem a méltányosságban, hanem az ütésekben lelt megnyilatkozást. A MOZI ÉS A VILLAMOSÜTKÖZŐ A mozi akkor érdekes, ha “be lehet lógni”. A film akkor lekö­tő ha vadnyugaton játszódik le. A néma film mozijában citrom­héjat lehetett vágni a zenészek fejéhez. Mióta hangosfilm van, ez az öröm megszűnt. A moziba még jó belesni az inkognitó-pá- holyokba. Ez az öröm is lassan- lassan megszűnik, mert az in- kognitó-páholyok már nem di­vatosak. A jóra való gyerek már alig részesülhet valamiben, ami mókás, kockázatos, de éppen ezért fölemelő. Ha jól körülné­zünk, marad még a villamosüt­köző. A villamosütközőn egy- egy utat megtenni a “táraság­ban” a testi és lelki rátermett­ség fontos bizonyítéka. Villa­mosütközőn utazni — dacolva a kalauz meg-megujuló ellenkezé­sével, dacolva a hideggel, az iz­mok elernyedésével — igen, ez már “férfis” munka! Mert a gyerekek kedvelik a férfies tet­teket, ám ha kissé logikusabban meggondolnák, inkább megma­radnának a gyermekes jelzőnél. Idealizmusukat ez hivebben jel­lemezné. TILOS! TILOS! TILOS! A gyermek ma már minde­nütt ebbe a szóba ütközik. A te­reket teleültették kényes virá­gokkal, minden talpalattnyi föl­det aszfalttal takarnak be, nehogy a legparányibb részlet is a természetre emlékeztessen. A Liget elvesztette regényessé­gét, époly városrész lett, mint a többi, házaktól szomorú terü­let. A “Tilos” táblák egyre sza­porodnak, a gyermekek játszó­telepei pedig eltűnnek. Hol van már a Lágymányos titokzatos világa, ahová a pesti gyerme­kek átrándultak! AZ ÉPÍTŐ-GÁRDA El BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 3.00 L. Fülöp, New York .... 3.00 E. Szigeti, New York ..... 5.00 X231958 New York .........16.00 J. Bodnár, New York ..... 4.00 ! Nagy Gábor, New York .... 5.00 M. Vlasits, New York ..... 5.00 I Stefankó Márton, N.Y. .... 6.00 J. Németh, New York __ 2.00 J. Feiti, New York _____ 1.00 J. Pataky, Brooklyn ....... 3.00 J. Dushek, Nutley ...........12.00 J. Nagy, Astoria .............. 1.00 J. Havel .............................12.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 2.00 J. Rascan, Bridgeport .... 3.00 J. Herold, Bridgeport ..... 3.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls.. 8.50 Alakszay, Sándor, Akron .. 2.00 Farkas Imre, Akron ....... 5.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 ; Vizi József, Akron ........... 6.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 4.00 ! Bercsa Jánosné, Clev. ...... 3.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 5.00 J. Herceg, Cleveland ___ 6.00 A. Molnár ........................... 6.00 J. E. Takács, Cleveland .... 3.00 Hering Pál, Buffalo ......... 2.00 Hering Pálné, Buffalo __ 2.00 A BETHLEHEM STEEL NE­GYEDÉVI HASZNA 12 MILLIÓ DOLLÁR A most zárult választási kampány alatt nem is egyszer hallottuk, hogy azért kell a re­publikánusoknak győzni, hogy az üzleti vállalkozás felszaba­duljon a mai megkötöttségből. Erre a panaszra belső vilá­gosságot vet a nagyvállalatok most kiadott harmadik negyed­évi kimutatásai. A Bethlehem Steel julius, augusztus és szep­tember negyedében 12,462,288 tiszta hasznot csinált, két mil­lióval többet, mint a második negyedben, öt millióval többet mint 1939. harmadik negyedé­vében. A részvényesek másfél dolláros osztalékot kapnak rész­vényenként. Mind ezt a hasznot a mun­kásság termeli ki, de maga csak éhbért kap, hogy máról- holnapra fentarthassa magát. A BÉRMUNKÁS 29-IK ÉVFORDULÓJA alkalmából, Cleveland east sideon a BOHEMIAN HALL­BAN, 11306 Buckeye Rd. NO ­VEMBER 30-án, szombaton este 8 órai kezdettel TÁRSASVACSORA LESZ, amelyen kitűnő csirke pap­rikás lesz felszolgálva. Va­csora 75c. Vacsora után tánc. A BÁNYA BÁRÓK IS MILLIÓS HASZNOT AKARNAK. Csak mutatóban közöljük la­punk ezen számában a U. S. Steel és a Bethlehem Steel ne­gyed évi kimutatását, melyek hatalmas összegeket jelentenek, mint tiszta hasznot. Természe­tes, hogy ebből a haszon több­letből a munkások nem része­sülnek, mert nekik csak annak a megteremtéséhez van közük, de a szétosztáshoz, az élvezet­hez már coki. Minden valószínűség szerint ezek a nagy számjelek ébresz­tették fel az ország egyik leg­tekintélyesebb szén vállalatá­nak elnökében azt a gondolatot, hogy a bánya iparban is hozzá­lehetne jutni azokhoz a horri­bilis milliókhoz, ha a termelést átszerveznék gépesítésre. Kiszá­mította az elnök ur, hogy ha a gép nemcsak kifejti a szenet de a ladolást is elvégzi, alig kell emberi kéz a termeléshez. Ter­mészetes, hogy Mr. R. E. Howe elnök ur ostyában szeretné ezt a tervet beadni. Azt állítja, hogy a “Nemzetvédelmi Szem­pontok” tennék ezt szükséges­sé. Hogy a bányászok tízezrei válnának munkanélküliekké, az Howe szerint nem tartozik a nemzet védelemhez, mert azok csak munkások, de a milliós osz­talékok, azok, amik őt és a bá­nya tulajdonosokat érdeklik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom