Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-11-09 / 1136. szám
Hitler- Mussolini - Sztálin bandita uralom újabb merénylete. - Háború Görögország ellen. Az európai véres fasizta diktatúra terjeszkedése még mindig nem ért végcélhoz és habár elvileg az egész Balkán a karmaikban van, nekik ez nem elég és amint a múlt heti események mutatják Mussolini hordái elindultak Görögország elfoglalására. Hitler kebelbarátja ugy- látszik még egyelőre hűséges barát és' a világ színe előtt igyekszik szolgálatot tenni Hit- leréknek, és a görögök elleni aktussal akarja elterelni a figyelmet arról a kudarcról mely eddig az angolok elleni kiruccanásnál érte Hitleréket. Hogy milyen célok vannak a legújabb fasizta háború hátterében arról nem akarunk most beszélni, mert a tények csak megmaradnak, hogy az állam- hatalom uralmi célokért gyilkolják egymást máskülönben a testvéri szomszédságban élő görög és olasz munkásnép tömegei. A hegyi falvakban élő görög nép, vajmi keveset tud arról, hogy miért kell az olasz bombázó gépeknek éppen az ő kis viskójára bombát dobni. Vagy a régiség korszakát visz- szatükröző egészen kicsike görög kikötő városokat miért kell most összerombolni ? \ A kérdésre más feleletet nem kaphatunk, csak azt, hogy a háborús őrültség azon korszakába értünk, amilyent még ezelőtt soha nem ismert a társadalom. A nemzetközi bankárok és a nemzétközi gangszterek között folyik a harc a hatalomért és bármelyik fog győzni a munkásnép veszíteni fog. A legnagyobb veszteség azonban a nemzetközi gangszterek győzelme esetén fogja érni a munkásságot, mert egyéni és társadalmi szólás és sajtó szabadságát és szabad szervezkedési jogát is elfogja rabolni tőlük. Ezt azonban nem látják az egyik oldalon sem a hamis célokért életüket áldozó néptömegek, mert ahogyan a hírek jelentik a legnagyobb lelkesedéssel hagyják magukat fölhasználtatni ágyu- tölteléknek. A helyzetet tisztán látó^ egyének száma annyira elenyészően csekély, hogy számításba sem vehető, igy a hatalmon levők azt tesznek amit akarnak. A munkásnép amúgy sem mély értelmiségét a hitleri fasizmus és a sztálini álkommunizmus köny- nyen hipnotizálta a saját részükre, és ebben még sokkal könnyebb munkája volt Mussolininek az olasz népet illetőleg, így most aztán tojástáncot járatnak a néppel. A görög-olasz kérdésben Sztalinék a semlegesség álláspontján vannak, de senkinek sem tartoznak felelősséggel, hogy miért? Vagy, hogy az ilyen néma semlegességet miért nem követték amikor Hitlerék, Lengyelország letiprását vették célul. Hol volt akkor Sztálin atya semlegessége? Vagy miért nem maradtak semlegesek Finnország függetlenségével szemben, és miért kellett kétszázezer vöröskatonának belefagyni a finnországi tavakba Vagy miért nem ennyire semlegesek ha Törökország helyzete kerül előtérbe ? A nemzetközi gangszterek egyelőre nem kötelesek a kérdésekre válaszolni, vagy pedig legföljebb, puskagolyó a válaszuk. De a történelem azt mutatja, hogy minden véres uralkodási rendszer, csak nagyon rövid életű volt. Ebben a történelmi folyamatban sajnos kivételt képeznek a véres diktatúrák rendszerei, mert már eddig is nagyon hosszú életűek voltak. De közeledik feléjük a vég! Utóvégre sokáig már igy nem mehet tovább. A nétömegek türelme és tunyasága nem végtelen. Be fog telni a mérték, mely után kifog törni a lavina, és amilyen tétlen és tunya volt a nép a diktátorok iránt, annyival gyorsabb és elszánt lesz velük szembe. Csak igy tovább a háborús gyilkolások őrületében, és megfogjuk látni, hogy az a szikra, mellyel ma a diktátorok háborúba viszik egyik ország népét a másik ellen, hatalmas lángokba fog nyúlni és hatalmi rendszerüket oly gyorsan fölégetni fogja, mintha csak a napsütéstől kiszáradt szalmakazal került volna a lángoló tűz kellős közepébe. (f.) FORMA ÉS TARTALOM! Nagy zajjal hirdetik, hogy nekünk Amerikában demokrata forma kormányzatunk van. A forma ugyan meg van, de a tartalom hiányzik belőle. Olyanformán van, mint amikor a gyermek, aki meg akarta a bort kóstolni, de ecetet ivott, mivel az üveg formája éppen egyforma lévén, nem ismerhette meg a tartalmát, amig meg nem kóstolta. HARMADSZOR IS ROOSEVELT Az Egyesült Államok szavazó polgárai, minden eddigi számukat felülmúlva jelentek meg a választási urnáknál, hogy pontot tegyenek a nem minden lefolyásában erkölcsös kampányra, amely az ilyen alkalmakkor pártok és személyek ellen szokott megnyilatkozni. Nekünk régidőktől fogva meg van a véleményünk a politikai kormányzat felől. Minden ország politikai kormányzatának a gyeplő szárát az ipari mágnások, a termelés eszközeinek az urai irányítják. Nekik fontos hát, hogy a kormányzat élén olyan egyének legyenek, akik eltudják hitetni a polgársággal, hogy a nép érdekében kívánnak és fognak cselekedni. Roosevelt elnöknek könnyebb volt a helyzete a mostani győzelemhez is, mert nem egy harcot kellett lefolytatnia az elmúlt nyolc esztendőben magával a Wall Street-el is, amelynek egyikmásik tagja nem tudta korlátolt észjárásával felfogni azt, hogy ha Roosevelt a munkás biztosításokra, közsegélyekre és Ínség munkákra elvon tőlük — a több millió évi haszonból — néhány százezer dollárt egyénenként, még mindég a nemzet tekintélyes vagyona felett ők rendelkeznek és mint a tények igazolják, az 1932-ben lázadásra készülő milliók, ma mint kezes bárányok kezelhetők annak dacára, hogy a puszta megélhetésért valóságos kálváriát kell megjárnia akár az Ínség munkán, akár a közsegélyen vannak. Tagadhatatlan, hogy ily harcot az Egyesült Államok egyetlen elnöke Roosevelten kívül nem vívott a pénzmágnásokkal és ezért polgári szempontból mindenkinél inkább való arra a hivatalra, amelyre a polgárság újból négy esztendőre ültette. Ezzel a választással kapcsolatosan is több bizonyítékot nyert az IWW tanítása a törvények és a jog felfogását, magyarázását illetőleg. Sokszor kihangsúlyoztuk, hogy a politikai kormányzat által alkotott törvények csak addig érvényesek, amig nem kerülnek ellentétbe a tőkés rendszerrel, ha ilyen helyzet áll be. a törvényeket, amiket a nép évtizedeken tisztelt, vagy legalább is erre kényszeritették, a törvényhozók, máról-holnapra megváltatják, úgy amint azt az újabb érdek megköveteli. A Roosevelt adminisztráció egymás után léptetett életbe olyan szabályokat és alkotott törvényeket, amiknek az ellenkezőjéért ezideig a demokrácia kihangsulyozásával harcoltak. Polgári nézőpontból szükségessé vált ezeknek a másképpeni magyarázása és ezután igy fogják azokat igazságnak kezelni. Erre a jogcímet az a hatalom szolgáltatja, amelyet a termelési eszközök tulajdonjogán a Wall Street az adminisztrációtól valamint a törvényhozás mindkét házától elvár. Ha a munkásosztály ipari szervezkedésével a termelési eszközök birtokába jut és azokat a közösség érdekében tartja működésben, minden rendelkezése jogos lesz, mert a hatalommal a munkásosztály fog rendelkezni. A NAGYTŐKE HÁZISZOLGÁJA Nicholas Murray Buttler, a Columbia egyetem igazgató diktátora, már megüzente a háborút Németországnak, a kötet- kező szavakban: “Háború a vádállatok és emberi lények között, a brutális erőszak és a jószivü segítség között, a minden áron való meggazdagodás és a józanész és morális alapokra épült szolgálat között.” Mondanunk sem kell, hogy a “józanész s morális szolgálat”-ot csak az angol és amerikai kapitalizmus alatt érthetünk, mig a minden áron való meggazdagodás a németekre vonatkozik, igy a két féle kapitalizmus közötti harc megindult. Butler még 1917-ben is diktálta a háborús üzeneteket, amikor Charles A. Beard, Amerika legkiválóbb tanára és írója otthagyta a columbiai egyetemet, mint tiltakozásul azon kirúgásoknak melyet Butler rendezett azok dllen, akik más véleményt mertek nyilvánítani mint Butler és gazdái jónak látták. Beard saját szavai szerint: “kihajtja, vagy megszégyeníti, terrorizálja mindazokat, akik haladó, liberális, újabb elméletet mernek kigondolni politikai téren, mely semmi összeköttetésben nincsen a háborúval.” Beard mellett nagyon sok tanár volt, aki nem engedhette meg magának, hogy otthagyja ezen prostituált egyetemek tanszékét, sokat meg kitettek onnan a Butlerok, már mint a jó butleroknak kötelessége kirúgni mindazokat, akik gazdáiknak kellemetlenkednek. Jobban jellemző igazgatót nem találhattak volna a ColumHUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the .Act jtf March, 3, 1K79 VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1940 NOV. 9 NUMBER 1136 SZÁM _____________________________\ • ,V-.... rn.W’V'______________________________________
