Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-10-26 / 1134. szám
6 olűal BÉRMUNKÁS 1940 október 26. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI MR. WILLKIE ÍGÉR A legmegszokottabb dolog az, hogy a választók elé lépő politikusok a választás előtt mindent megígérnek, hogy a szavazatokat megkapják, de éppen olyan megszokott dolog az is, hogy a választások után elfelejtik az összes ígéreteiket. Még jól emlékszünk a “nagy mérnök”-nek Hoovernek az Ígéretére, aki minden munkás garageba 2 autót Ígért, de nemcsak, hogy a garage nem tellett autókkal, hanem a garage a házzal együtt elveszett, visszakerült a bankárok kezébe. Mr Willike az egyik legnagyobb rabló-vállalat éléről akar az elnöki székbe ülni, hogy biztosítsa, a Wall Streetnek a korlátlan profit csinálást. Willkie túl tesz Hooveren is az Ígéretekben, valóságos bohóckodás az, amit végbe visz. Az amerikai lapok 90 százaléka meg nap-nap után szószerint hozza azt az ígéret özönt, amit Mr Willkie a hallgatósága nyakába zudit. A legfontosabb persze a munkás megnyerése, — hisz a kapitalista szavazata úgy is biztosítva van — és ezért annak azt ígéri, ami legéletbe vágóbb mindanyiunknak, MUNKÁT! Munkát mindenkinek! Mind a 9 millió munkanélküli munkát kap ha ötét válasszák meg, úgy hogy feleslegessé fog válni a WPÄ, stb intézmények, amelyek az éhhaláltól mentik csak meg a munkásokat. Nem igaz az, hogy ez a Mr. Willkie buta volna és nem tudná azt, hogy a technika óriási fejlődése nemcsak, hogy akadálya a munkanélküliek visszame- nésének a gyárakba, hanem az újabb és újabb gépek, uj és uj ezreket löknek ki a munkából. Hogy ez mennyire igy van, arra csak egy példát hozok fel. Az United States Census Büró most tette közzé a gumiipar 1939. évi termelésének a kimutatását, amely szerint 1939-ben 49,166,077 autókerék gumit készítettek, 3,497,478-al többet mint az előző évben. Amig 1838megköveteli, az IWW képviseli egyedül. A bérrabszolgákat arra figyelmezteti, hogy szolgai sorsuk csak akkor változik meg, mikor a termelő erők, maguk a munkások veszik át és (köztulajdonba helyezik a termelés eszközeit és szükségletük szerint irányítják a szétosztást. Ez viszont pozitív harc a kapitalista társadalmi rend ellen és hatásosabb eszközt a harc győzelmes befejezésére senki sem ajánlhat. Az ipari szervezkedésen kívül nipcsen más szervezett erő, amely az osztályharcot eredményesen befejezni képes volna. Ezért tehát minden forradalmi gondolkozásu munkásnak kötelessége, az IWW-ban szervezkedve elősegíteni s nem csak a forradalmi ipari szervezkedés eszméjét terjeszteni, hanem az ipari szervezeteket is kiépíteni az IWW keretein belül. ban 63,200 munkás készítette el a fenti mennyiséget, addig az 1939-es 10 százalékkal nagyobb mennyiségű gumi kereket 54,115 munkás termelte ki. Vagyis a produkció 10 százalékkal emelkedett, viszont a munkások létszáma 6 százalékkal esett. Egy év alatt, dacára a nagyobb keresletnek a gumi iparból 9,175 munkást lökött ki a gép^ Ez igy van minden iparban és azért nem volt képes ezt a problémát megoldani Mr Roosevelt sem, pedig kétségtelen, hogy nagyobb jóakarattal kezel- I te a kérdést, mint azt Mr Willkie tenné. Még időleges enyhülést is csak radikális eszközökkel, a munkaidőnek legalább 25 százalékkal való levágásával lehetne elérni. De a munkanélküliség problémáját csak egy olyan társadalomban lehet eltüntetni, amely nem profitra termel, hanem a társadalom szükségletének a kielégítésére, amelyben mindenki annyit dolgozna, amennyi idő alatt elegendőt termelnének' arra, hogy a társadalom minden tagjának a szükséglete bőségesen kielégü! ne. Ezt azonban se Willkie, de még Mr Roosevet sem fogja megoldani, ezt csak a munkások valósíthatják meg, ha megtalálják a szervezkedésnek azt a formáját amely elvezet az Ipari Demokráciához. NAGYON DRÁGA A Munkás Betegsegélyző Szövetségnek a kis-diktátorai nagyon sokba fognak kerülni, amelyre azonban a tagság na gyón későn fog ráébredni, annál is inkább, mert Somló és az ő tehetetlen bábjai, akik mint Intéző Bizottság szerepelnek, lehetőleg etitkolják a tagok előtt azt, hogy mibe kerül a tagságnak a Somló-Hirsh társaság. A tagság egyrésze már régóta kiváncsi arra, hogy mibe kerülnek a Szövetségnek azok a new yorki “kiváló” ügyvédek, akiknek az volt a hivatásuk, hogy az első osztály öntudatos tagságát legázolják. A beadott ügyvédi számla összegét nem említi meg egyizben sem a jegyzőkönyv, ami érthető a számla nagysága miatt, vagyis megbízták Somló urat, hogy su- j ba alatt intézze el ezt az ügyet. Ugyancsak drága mulatság a tagszerzési verseny a Munkás. Betegsegélyző Szövetségben, amelynek a szeptemberi eredménye 27 tag felvétele és visz- szahelyezése (38 meg törölve lett) amire összesen mint szervezési költség 339.47 dollár lett kifizetve, vagyis minden uj tag közel 13 dollárba került a Szövetségnek, addig ez igy is fog menni, amig Somlóékat le nem vakarja a tagság, vagy amig — mint egyik tag mondotta — Somló alól kinem olvad a Szövetség. 1 50.000 MAGYAR BÁNYÁSZ A magyarországi munkások borzalmas helyzetéről már ismételten irtunk, az elnyomatás, a nyomor minden képzeletet meghalad, csendőr uralom soha oly erős nem volt mint most. A Scripps-Howard lapok éppen a napokban foglalkoztak azzal a rettenetes nyomorral és rabszol- sággal, amelyben a magyar nép van, amely az éhhalál előtt áll. Elképzelhető -a nyomor foka, ha a terror dacára is általános bányász sztrájk tört ki, minden tilalom és statárium dacára. A •bányászok nyomora olyan nagy, hogy már a halálbüntetéssel való fenyegetés sem tudja visszatartani a sztrájktól. Amint a jelentések ifják, a kormány a bányavidéket csendőrökkel és katonákkal rakta meg, akia ugyan nem bányásznak szenet, de előkészítenek egy kis vérfürdőt, amely megtöri a bányabárók rabszolgáinak a szolidaritását. A kormány pár százalékos béremeléssel akarta a lázongó bányászokat megnyugtatni, akkor, amikor az élelmiszer áras: 50-100 százalékkal emelkedtek, mert a kormány mindent elszállított a náciknak, csak hogy a helyén maradhasson. A másik hir, ami szégyen pirt kerget minden magyar születésű arcába, az a borzalom, amely az úgynevezett munkatáborokba folyik, amelyről a legutolsó lapszámunkban számolt be a budapesti tudósítónk, amelyről Írnak eleget az amerikai lapok is. Most Göndör lapja Írja meg, hogy Magyarország legkiválóbb irói is ellenzéki magatartásuk miatt oda kerültek a munkatáborokba, igy többek között Adorján az “Est” lapok volt főszerkesztője, amig az ő kezébe levő három napi lapot a kormány ellopta. Ott van Zsolt Béla a budapesti “Az Újság” cimü liberális lap vezércikk írója is, ki egyik legkiválóbb magyar regény és színdarab Írója. Ezt a szégyenletes állapotokat jó lesz megjegyezni az amerikai magyarságnak, most amikor az amerikai magyar u rakás papok országos gyűjtést akarnak rendezni a “románok által kifosztott magyarok és székelyek’’ felsegélyzésére. Lehet; hogy a magyar urakat kifosztották a kivonuló románok, de az erdélyi munkást és parasztot nem fosztották ki, mert nem volt mit elvenni tőle, éppen úgy mint, hogy a puszta életénél mást a magyarországi ipari és földmunkásoktól sem vehetnek el, mert úgy a román, mint a magyar urak minden elvehetőt már régen elvettek.. A gyűjtött összegből, ami nem ragad itt a gyűjtők kezén és nem lopják el az otthoni hivatalosak, az eljut az erdélyi uraknak, de nem a szegény parasztoknak. Azért egy fillért sem a gyilkos magyar kormány amerikai ügynökeinek. AHOGY MEGÍRTUK Éppen úgy történt. Rudiik most megírja, hogy az ohioi kormányzat fél az SLP-től, azért nem engedi őket halottra, dacára, hogy 27 ezer aláírást gyűjtöttek. De ahogy gyáváit voltak arra, hogy aláírásokat az SLP tagjai gyűjtsenek, most éppen olyan gyávák ahoz, hogy beismerjék azt, hogy az általuk felvett ügynökök bezsebelték a 27 ezer aláirás mindtegyikéért a négy centeket, de az aláírásoknak több mint fele hamis volt, amit a “forradalmi” munkát végző ügynökök hasból írtak rá az ivekre. Ez az egész nagy “kampány” amit az SLP végez, nem forradalmi, még csak nem is tragédia, hanem egyszerű bohózat, amit ezek a kisburzsujok az emésztésük elősegítésére végeznek. LE A NIKLIVEL Ez a hangos cim ékeskedik a birdgeporti náci lap egyik cikkén, amelyet pont egy fél tucat pap, irt alá névszerint Biró, Péter, Gulyás, Nagy, Böszörményi és Csernitzky. Kik a brid- geporti magyarok “lelki” vezetői, kik egy értekezletet tartottak, amelyben elhatározták, hogy ezután az egyházi mulatságokon, semmit sem adnak nickliért. A legkisebb ár 10 cent lesz, mert az 5 centes pap vagy hot dog nem eléggé jövedelmező. Ezeknek a pásztoroknak nem elég a birkáiknak a gyapjúja amit eddig szépségesen lenyirtak, most már a bőrüket is leakarják nyúzni a hívőknek. Nekik nem elég, hogy a papon 100 százalékot keresnek nekik 300 százalék haszon kell. Vájjon mikor tér már észre a nép és meglátja azt ,hogy a “lelki atyáinak” a legfontosabb az, hogy a mennnyországot minél drágábban árusítsák ki és minél többet szedhessenek ki a hívőkből azért amiért butaságban tartják a népet, kik a mindenkori uraknak, mindenkor hűséges lelki rendőrei voltak. Le a nicklivel! Éljen a telhetetlen papzsák! NÁCI URALOM Akik azt hiszik, hogy Hitler a boldogságot és a felszabadulást viszi a meghóditott országokba, mint ezt a megkergült magyar nácik hirdetik, azoknak figyelmébe ajánlom az alábbi rendeletet, amely a kenyér adagolást rendezi Hitler uralma alá tartozó területeken, azzal a megjegyzéssel, hogy ebben az arányban osztódik meg minden élelmiszer: “Németeknek hetenként és fejenként 4 és negyed font kenyér jár. Franciáknak, dánoknak 3 font. Hollandok, norvégok, csehek 2 és fél fontot, mig a lengyelek 2 font kenyeret kapnak hetenként és fejenként, mig a zsidók csak akkor kapják meg a lengyel adagot, ha jut és ha munkatáborokban dolgoznak.” így néz ki az a mennyország, amit Hitler teremtett meg, Sztálin atya segítségével. NEW YORK FIGYELEM! A new yorki IWW szervezetei egyetemesen rendezik ez évi SZÜRETI BÁLJUKAT október 26-án, szombat este a 116-os Hallban University Place 13-ik ucca sarkán. Felhívjuk úgy a tagjainkat mint barátainkat, hogy megjelenésükkel támogassák a forradalmi szervezésünk és tanításunk munkáját. Kitűnő zene. Belépő jegy 25c. IWW Hall Committee.
