Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-10-19 / 1133. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 október 19. AMIT NEM HAGYHATUNK SZONELKUL ___CS.. .6 MEGJEGYZÉSEI RÉGI ÁLLAMOK A világháború előtti német és orosz imperializmusnak a fő célja a Balkán kontrolja volt, mind a két nagyhatalom végcélja a Dardanellák uralása volt. A két vetélkedő nagyhatalom féltékenysége tette lehetővé azt, hogy a gyenge Törökország uralhatta tovább ezt a fontos tengerszorost. A háború után a szovjetek tudva, hogy a saját védelmének a szempontjából mennyire fontos ez, azért szoros katonai szövetséget kötöttek Törökországgal, segítették azt katonai felszereléssel, kiképző tisztekkel. A Sztalin-Hitler szerződést két fő okkal igyekeztek igazolni a kommunista pártok, égj az anti-komintern paktum széttörése, a másik pedig a balkáni helyzet biztosítása. Hogy mennyire sikerült az első, azt legjobban bizonyítja a németolasz-japán katonai szövetség, amelynek az éle nemcsak Amerika ellen irányul, de éppen olyan mértékben a Szovjetek ellen is. Ezt most kiegészíti, a német-olasz szövetségnek a balkán elleni felvonulása, amig Mussolini a Görög, Jugoszláv államokat fenyegeti, addig Hitler hordái már vonulnak is RoMost, mikor a pásztorok ismét a háború f^Jé terelgetik a nyájat, e sorok írója meg volt lepve, amikor a kényszer sorozással kapcsolatosan azt olvasta, hogy papok, újságírók, színészek, művészek, nem lesznek kimenthetők a sorozás alól, vagyis a nem “föltétien szükséges” foglalkozáshoz lettek sorozva. Szerintem, ezek a legszükségesebbek a háborúhoz, nem csak a megkezdéséhez, hanem a folytatásához még inkább. A lelkipásztorok közé nem csak a papokat sorozhatjuk, akiket évszázadok óta igy hívnak, hanem a modern világban az irók, színészek, rádiószónokok, éppen olyan fontos csordások, illetve pásztorok, mint a papok. Azok nélkül minden háborús intézkedés csődöt mondana. Itten Amerikában, a népességnek csak felét terelgetik a papok, a másik felét a mozgókép, rádiók és újságokon keresztül őrzik, terelgetik a pásztorok. így a “föltétien szükséges” foglalkozásból való kivonásukat csak úgy értem meg, hogy ezek után még pásztori hadtestet is fognak szervezni a hadseregbe, igy nagy szükség lesz az ilyen foglalkozásúakra. Ez a feltevés azért is valószínű, mert ezt igy csinálta meg Hitler is, mielőtt a blitzkrieget megszervezte, jóval előbb megszervezte a “pásztori” hadtesteket, melynek főparancsnoka, vagy számadó csordása, Goebel propaganda miniszter ur. És mivel Roosevelt is nagyon hűen utánozza Hitlert, igy nincs kizárva, hogy legelsők között mániába ahonnét az ut éppen úgy vezet Törökországhoz, mint — ha ez Sztalinéknak nem tetszik — a Szovjetek felé is. Ma az egy éves szövetség után, amely lehetővé tette Hitlernek Európa leigázását a Szovjetek teljesen bevannak kerítve. A németeken kívül a három bábország — Magyarország, Románia és Szlovákia — is készen áll, hogy Hitler parancsára a Szovjetek ellen vonuljon, amely esetben Japán is elérkezettnek látja az időt, hogy a Szovjetekkel leszámoljon. Ebben a helyzetben érthető, hogy az amerikai komunácik, most uj jelszót hangoztatnak és pedig Amerika, Anglia, Kina és a Szovjetek szövetségét, miután a megvadult német-olasz- japán imperializmus erősen veszélyezteteti a fenti országok érdekeit, nem lehetetlen egy ilyen szövetség létrejötte, ami után természetesen Roosevelt újra jó fiú volna Browderék szemében és ami ellen ma tüzetokádnak — a felkészültség — az a szövetség esetén elsőrendű fontosságú lenne. A munkásság pedig újra látná azt, hogy a politikusok jelszavait, az imperializmus diktálja, csak az a kár, hogy ezekből a tényekből nem tudja lelesznek a fent nevezett pásztorok besorozva, mivel náluk nélkül még a háborút meg sem kezdhetnék. Két általánosan ismert módja van a nyájőrzésnek, terelgetésnek. Az egyik az ostor, a másik a vezérkolompos. Az os- tori szerepet a törvényszék és a rendőrség elvégzi, azokról már régebben van gondoskodva, de sokkal könnyebben elbánhatnak azokkal a nyájakkal, melyet a vezérkolompos bir vezetgetni ide-oda. Ennek legmegérthetőbb példája a vágóhidakon látható. A szarvasmarhát is és a sertéseket ostorral kell hajtani és bizony sokszor veszélyes s többször nagy baj van velifkj- amig a juhokat egy szépen kifésült vezér minden baj nélkül felvezeti a vágóhidra. Talán ezért nevezik a vallásos embereket báránykáknak a lelkipásztorok. A papok mellett a prostituált iró és költő a legfontosabb hadiszükséglet és legújabban a fényképész és a festő. Ezeknek a művészeknek rendkívüli nagy képzelő és feltálaló képességük van. Ki volna jobban megfelelő azon sok hamis hir, hát- borzongató cselekvések kifundálására, melyet csak az ellenség követ el — mint egy költő. Kitudná azt szebben, megha- tóbban előadni, mint a színész Welles. Ilyen kombináció mellett nem kell ostor, csak a karám ajtót kell kinyitni és a csorda rohamlépésbe fogja az ellenséget keresni, ha nem is igen fog messzebb menni mint az uniókba, munkásszervezetekbe, pacifista és más háború ellenes mozgalomba. Vi. vonni azt a tanulságot, amit a magyar paraszt levont, hogy: a politika úri huncfutság. OKTÓBER 6 Az amerikai heti és napi la- lapok épp úgy mint az óhazaiak, nagy frázisokat puffogtat- tatva emlékeznek meg a szabadságharc 13 mártírjáról, kiket az osztrák Ferenc Jóska szeretett királyunk kivégeztetett. Úgy írnak, mintha Magyar- országon, ma már mind az valóság volna, amiért a 13 meghalt. A világért sem ismernék be azt, hogy ott ma nagyobb az elnyomás mint 1848. előtt volt és hogy Horthy éppen úgy kivégeztetné őket ma, mint Fe- rencz Jóska kivégeztette közel 100 éve őket. Ebben a nagy hazugsági versenyben kiválik a “Lorain és Vidéke” heti lap az október 6-iki megemlékezésébe őszintén megírja a mai magyar helyzetet, hogy azt érdemesnek tartjuk leközölni: OKTÓBER 6 Vájjon ünneplik-e még az óhazában október 6-ikát ? gyászolják-e még a tizenhárom aradi vértanút? Mit jelent ez a nap a mai Magyar- országon ? Ez a tizenhárom szabadság hős olyan elvekért áldozta fel életét, amiket ma az Óhazában és az egész Ó-világban megtagadták. Sza b a d s á g. Egyenlőség, Testvériség. A hatalmon levők ma azokat üldözik, azokat hívják ellenségnek, azokat teszik kon centrációs táborokba és küldik kényszermunkára, akii ezeket az ideálokat vallják, vagy merik szolgálni. Vájjon mire tanítják manapság odaát az Óhazában a gyermekeket e tizenhárom felől. Kik voltak ezek? Mért kellett nekik meghalni Miért harcoltak Milyen Magyarországért ? Nem a német önkény, a német rabság igáját próbálták ők széttörni? Nem szabad, független, demokratikus nemzet létalapjaiért öntötték vérüket? Hogyan ferdítik el, csúfolják meg október 6-ika igazi jelentőségét? Mert hiszen Hitler vazallusai csak nem merik bevallani az igazat, ők csak nem olthatják a szabadság szeretet, a a testvéri egyenlőség, a demokrácia elveit a nemzet gyermekeinek szivébe. Valahogy kell, hogy “kimagyarázzák”, megokolják október 6-ikát. Ők szabadon hazudhatnak a mai ifjúságnak. Más úgy sem szólhat, mint ők odahaza Magyarországon. Csak mi, akik a történelmet nem tőlük tanultuk, s akiknek szivében olthatatla- nul és az igazi Magyarország szeretet, — csak mi tudjuk, csak mi érezzük, mi gyászoljuk október 6-ikát.” A NÉLKÜLÖZHETETLENEK Az általános katonakötelezettséghez, minden előkészület megtörtént, pár napon belül megkezdődik a regisztrálás és utána a sorozás, amely alól csak az bújhat ki, akit az erre a célra alakított bizottságok felmentenek. Ezek a bizottsáLELKIPÁSZTOROK gok vizsgálják felül a kérelmeket, ők állapítják meg, hogy ki menthető fel mint családfen- tartó, mint nékülözhetetlen, vagy aki lelkiismereti okokból nem hajlandó katonai szolgálatra. Egy ilyen bizottság, ha egy kissé is törekedne a pártatlanságra, akkor magának a bizottságnak kellene pártatlannak lenni, de ezek a bizottságok amelyeket az államnak kormányzói jelölnek ki, mindennek mondhatók, csak pártatlannak nem, különösen munkás szempontból, mert a tagja, gyárosok, bankárok, politikusok, akik az osztályhelyzetüknél fogva elfogultak, akik nagyon odaadok lesznek, amikor a kapitalisták nélkülözhetetlenségéről, vagy vallási lelkiismereti kérdésről lesz szó, de elfogultak lesznek a munkással szemben, ha az a pacifizmusra hivatkozva kéri a felmentését, vagy mint családfentartó akar otthon maradni. Az osztályállam nem tagadja meg magát sohasem, az ő hazafiságuk a profit, a pártatlanságukat az osztályérdek diktálja. Ohio kormányzója Cleveland 29-ik kerülete egyik sorozóbizottsági tagnak Csutoros tiszteletest nevezte ki — bizonyára azért, mert Csutorosnak több- rendbeli “gyakorlata” van az ilyen munkában. BIRINYI ANGOLUL A bridgeporti náci lapban most angolul adja le a badarságait Birinyi Kossuth Lajos. Ezt a különlegesen nagy marhaságot odaadtam egy amerikai orvosnak abban a kórházban ahol dolgozom. Amikor olvasta, folyton röhögött és azt kérdezte, hogy miért nem egy elmeorovosnak adtam oda, mert ami ebben össze van irva az nagyszerű tanulmány egy elmeorvos részére. Ebben a cikkben Mr. Roose- veltet már nem az “idegenek” irányítják, mint magyar írásaiban, hanem az “internacionalisták” és szerinte (szerintünk is) Willike az, aki nem ellensége Hitlernek és igy ha ő lesz az elnök, akkor elkerüljük a háborút. Azt nem akarja tudni ez a szerencsétlen, hogy Willike éppen úgy Ígéri az angol segítséget és a felkészültséget, mint Roosevelt. Még annyit kérdezett az orvos, hogy ha ez az elmebajnok magyar és az újság olvasói is magyarok, akkor, miért ir angolul? Erre a következő magyarázat. Ezt a bődületet Birinyi ur elküldötte nemcsak Willikie- nek, hanem a német követségnek is, hogy ezek lássák az ő hü szolgálatát és hogy legyen mire hivatkozni ha majd a szolgálatának a jutalmazásáért jelentkezik. Mi, viszont a következőket füzzük ehez a magyarázathoz: Amig Birinyi magyarul irt, addig csak a magyarok tudták, hogy Perényi bárónak kivételesen igaza volt, amikor a bíróság előtt eskü alatt vallotta, hogy Birinyi félbolond, most, hogy angolul irt az angol nyelvű olvasók is elhiszik Perényi állítását, legfeljebb abban van eltérés köztük, hogy ez a náci tényleg fél vagy mint hozzáértők állítják egész bolond.
