Bérmunkás, 1940. július-december (28. évfolyam, 1118-1143. szám)
1940-10-19 / 1133. szám
1940 október 19. BÉRMUNKÁS 3 oldal Ui rabszolgaság felé Ha az államkapitalizmus — mely • arra törekszik, hogy a magánkapitalizmus __ megdöntésével annak pozíciójába üljön — utóbbi és rohamos térhódítását tekintjük az u. n. háborújának színpadán folyó tragédiához, hogy megértsünk egyet mást, fontos, igen fontos a kuliszák mögött is szétnézni. Amig az államkapitalizmus, militarizmus idegen népek leigázásának útját járja, nem felejtkezik meg saját területén élők teljes és a rómaiak korában a történelemből ismert rabszolgaságba taszításáról sem. Amig azonban a római birodalom nyíltan és leplezetlenül hirdette és ismerte el, hogy uralmának pillére a rabszolga intézmény, a rabszolgák ingyen és kényszermunkájának gyümölcse, addig a XX. század im- perátorai ezt nem vallják be nyíltan,, de éppen olyan kegyetlenséggel gyakorolják. Az egyik katholikus pap, valószínűleg felsőbbségének utasítására az egyik papi sajtóorgánumban ami Olaszországban jelent meg, cikket irt, melyben többek között örömének adott kifejezést, hogy föltámadó félben van a régi német-római im- périum, s ennek legfontosabb pillérei a katholikus Spanyol és Magyarország. Szerinte a ka- tholicizmus európai uralmát annak idején -— óh nem a katho- licizmust jelképező pápai uralom korruptsága és belső rothadt szellemben való igazgatása — hanem a protestantizmus előretörése törte meg és ezzel zuditotta Európa népeire, a mai bajokat. E csuhás szerint minden bajnak végeszakad — mint írja — ha a protestantizmust, a most kialakuló uj európai német-római rend megsemmisíti és a katholicizmust visszahelyezi uralmába. E csuhás fantáziáját a magyarországi irányított sajtó is átvette és közölte. Éppen ezért nem mehetünk el szó nélkül mellette. Aki ismeri a csődbejutott papi állam, a jezsuiták Patagu- ayának történetét az tudhatja, hogy a paraguayi jezsuiták kormányzati módszere annyira tökéletes rabszolgaságot, elnyomatást és kizsákmányolást jelentett szellemi és fizikai téren egyaránt, hogy ennek nyomait nyögik mai napig is. Amibe beletört egyszer már Európában és Paraguayban a papság bicskája, a papi uralom. Úgy látszik nem volt tanulság a politizáló egyház számára, s minden áron kiprovokálni akarja mégegyszer azt a papi uralmat, amely eleve halálra van ítélve, de amely magával rántja magát a politizáló pápaság intézményét is, még pedig a tökéletes megsemmisülésbe. Európában elsőnek a fasizta Germánia volt az, amelyik fölfedezte a zsidók képében az “eretnekeket”. Ezek üldözésével nyerte meg nemcsak a lum- penproletáriátus, de a pápaság tetszését is. Európában nincsen- nek négerek és színesek mint mondjuk USA-ban, akiket bün- telenül lehet irtani, üldözni és lincselni, hát Hitlerék kreáltak ilyeneket. A rendszerért nem lelkesedők és zsidók számára fölállították a koncentrációs táborokat, amik azután kényszermunkatelepekké lettek átalakítva. A következő állomás az önkéntes munkaszolgálat volt, amibe a munkanélkül lézengő milliókat, munkanélküli segélyük megvonásával bírták “önkéntes” belépésre azzal, hogy ők teljes ellátást és zsebpénzt, mig munkájuk után járó bért családjuk, rozzátartozójuk kapják kézhez. A következő állomás a kötelező, mindkét nembeli németekre munkaszolgálat bevezetése lett, a fegyenc munkakorszak tehát a Paraguayhoz hasonlóan igy következett be Gérmániában, aminek bevezetéséért mint föntebb idéztem, a papi áldást is kiérdemelték Hitlerék. Magyarországon is gyorsan meghonosították Horhtyék a fegyencmunkát. Kezdetben, és ez jellemző az egyébként a fejlődést szolgálni hivatott főiskolák nyári vakációjuk ideje alatt önkéntes munkaszolgálatot vezettek be aminek ideje alatt falusi útépítő munkát végeztek, amiért ellátásukról a kincstár gondoskodott. Azután ezt fölváltotta a katonai sorozásokon alkalmatlanoknak minősítettek 3 havi kötelező munkaszolgálata — miközben a kubikosok munkanélkül szédélegtek az éhségtől. A következő állomás egy gyorstalpalói utón létrehozott törvény volt, amely fölhatalmazza a kormányt, hogy ha honvédelmi — értsd háborús — helyzet úgy kívánja 16-60 évig minden magyar férfit és 18-40 évig minden nőt munkaszolgálatra kötelezhet. Háborúban Magyar- ország nincs. Dacára ennek, ez évben a kötelező munkaszolgálat az egész vonalon, kivéve a katonai szolgálatot teljesítőket be van vezetve. Munkájukból, foglalkozásuktól, családjuktól tízezrével szakították és szakítják el a fiukat, férjeket és apákat. Öreg 50-60 éves összetört embereket visznek el útépítésekhez, gátépítéshez, mocsarak lecsapolá- sához, vagy osztanak be mint munkaszolgálatost ugyanabba a gyárba, ugyan arra a munkahelyre, ahonnan behívták és ahol dolgozott órabérért addig. NAPI 20 FILLÉR dijjazást kap a munkaszolgálatosnak elnevezett fegyenc és ha katonai mundért nem bírnak neki adni, napi 19, jobbik esetben 21* fillért kap ruhakoptatási dijjat, mely esetben saját ruháját tartozik viselni. Na igaz, kosztot is kap papiron, de enni azt már ritkábban és ha igen, ehetetlen moslékot, aminél sokkal külömb amit a rabok kapnak a fegyházak- ban. Újabban a hozzátartozóik látogatásától is eltiltották őket, mert az ott látottak futótűzként terjedtek el a városokban, falvakban és “izgatólag” hatottak a közvéleményre. Mi tehát az úgynevezett kötelező munkaszolgálat, amelyet Horthyék sietve kopiroz- tak le és vezettek be Magyar- országon ? Törvényünk betűi szerint minden 18-60 éves férfi ha a honvédelem érdeke megköveteli munkaszolgálatot tartozik teljesíteni azon a helyen ahová beosztják. A kormány állapítja meg mikor áll be a honvédelmi érdek és mire vonatkozik. 1940-ben', amikor 3 millió paraszt lézeng az országban munka és kereset, tehát kenyér nélkül, kik alig várták, hogy aratási munkához juthassanak és igy persze télire sovány kenyérhez is, kimondotta a kormány, hogy az aratási munkálat honvédelmi érdek. A paraszt fiát behívták katonának, vagy ha alkalmatlannak találtak katonai szolgálatra vagy kötelező munkaszolgálatra, ha kocsija, lova volt azt elrekvirálták a katonasághoz vagy a munkaszolgálatosokhoz. Az apát ha nem múlt el 60 éves behívták munkaszolgálatra. Persze ezeket a grófok és papok ezer holdjaira rendelték ki munkára, mit katonatisztek felügyelete alatt kellett végezniük és kaptak érte fejenként és naponta HÚSZ fillért meg kosztot. Ha volt saját magának is kis földje, hát azon dolgozzanak az asszonyok, ahogy boldogulnak. Ha nem boldogulnak, hát ki törődik vele csak az adót fizessék, ha nem bírják majd kirán gatják lábuk alól. Fő az, hogy a földbirtokos papok és grófok bagóért kaptak munkást s “honvédelmi érdekből” hatalmas profittőbblethez juttathatták önmagukat. A parasztok kamrái viszont konganak az ürességtől és télre nincs ke- nyér. Az utak, gátak építését is honvédelmi érdeknek nyilvánította a kormány. Erre nemcsak a parasztokat és ipari munkásokat, de az önálló kisiparosokat, kereskedőket és szabadfoglalkozású egyéneket (kizárólag zsidókat) hiv- tak be. Hová vitték őket legelőször? Az esztergomi érsek izbégi, a vári püspök váckörnyéki birtokaira és ott építik az uraladal- mak útjait és vizvédő gátjait a pesti iparosok, kereskedők a zsidók napi 20 fillérért. Ilyen olcsón még a jobbágy korszakban sem birtak dolgoztatni. De minden grófi birtokra és papira jut-e munkaszolgálatosoknak nevezett fegyencekből. Érd mellett van egy hatalmas malárias, mocsaras vidék, ami, az egyik grófé. Erre a vidékre kizárólag a politikai rendőrség által nyilvántartott forradalmi és baloldali pesti prolikat, na meg a zsidókat vitték ki s katonai felügyelet alatt dolgoztatnak persze ugyancsak 20 fillérért naponta. A gróf igy szinte ingyen jut persze egy értékes uj földterülethez. Orvosi kezelésről a betegek számára szó sincs. #Az orvos, gyógyszer pénzbe kerülne, aki elpusztul az az ő baja, legföljebb egyel kevesebb van. Az ipari munka ugyancsak hanvédelmi érdek. Az ipari munkásokat tehát tömegesen hívták be munkaszolgálatra. Ahol addig órabérért dolgoztak és úgy ahogy maguk és családjuk kenyerét megkeresték, mint munkaszolgálatosak kellett megjelenniük és a munkát végezni tovább, persze 20 fillérért naponta. Hogy a profit mennyire megnövekszik ezzel, ezt elképzelhetjük. A hozzátartozók persze semmit a behívott után nem kapnak. így a nők fiatalabbjai prostituálhatja magát vagy az idősebbekkel együtt fillérekért áruba bocsáthatja, ha tudja a munkaerejét. A munkaszolgálatosok között persze nem találjuk ott robotolni a grófokat, hercegeket, bur- zsujokat és kapitalistákat, állami és városi tisztviselőket, ezek csemetéit sem. Nem találjuk ott a csuhásokat sem,. de ott találjuk a munkások és parasztok milliói mellett a napi gondokkal küzködő zsidó kisiparosokat, kiskeresked őket, ügyvédeket és orvosokat, amint katonai fegyelem és szuronyok között elzárva a külvilágtól a grófok és papok tizezerholdjain követ törnek, talicskáznak, utat építenek, vagy gátat. Látogatót nem engednek hozzájuk, levelezésüket cenzurálják. Bánásmód amiben részük van rosz- szabb, brutálisabb mint a börtönben. Hogy a kép teljes legyen a munkaszolgálatos fegyencnek szolgálati ideje, sem a törvényben, sem a robotolásnál megállapítva nincs. Enélfogva minden behivottat addig robotol- tatnak, ameddig akarnak. A bíróság által börtönre elitéltek azt tudják mikor telik le idejük. A munkaszolgálatosak azonban ezt nem tudják. Nem csoda az, hogy országszerte nagy az elégedetlenség. Nem véletlen tehát az, hogy e paradicsomi életnek igyekszenek a gyávábbak hátat fordítani, mit igazol az, hogy egyedül Budapesten 1940. julius hó folyamán 170-en lettek öngyilkosak, s ezek között 56 a férfi és 114 a nő. Naponta tehát több mint 5 ember vetett véget önkezével szenvedéseinek és életének, csak a fővárosban. Amint hogy az sem véletlen, hogy éppen a napokban szigorították meg és terjesztették ki a statáriumot. Úgy látszik Horthyék semmit sem tanultak a történelemből, ha azt hiszik a statárium, a hóhér és a bitófa alkalmas arra, hogy néppusztitó uralmi rendszerük megmentését ezzel az összezuzástól megmentik. Most, hogy kezdik hazacsalogatni a külföldre kiüldözött magyarokat a frázisaik kellő értékére való leszállításáért és a beugratásra kiszemelt külföldi magyarok fölvilágositása céljából, hogy mi vár reájuk, ha bedőlnek, szükségesnek tartottam a fontieket leírni. Budapest agugusztus hó. Gippert Mária A BÉRMUNKÁS 29-IK ÉVFORDULÓJA alkalmából, Cleveland west sideon a HENRY HALLBAN, 3930 Lorain Ave. NOVEMBER 16-án, szombaton este 8 órai kezdettel TÁRSASVACSORA LESZ, amelyen kitűnő sült csirke lesz felszolgálva. Vacsora 75c. Vacsora után tánc. A BÉRMUNKÁS 29-IK ÉVFORDULÓJA alkalmából, Cleveland east sideon a BOHEMIAN HALLBAN, 11306 Buckeye Rd. NOVEMBER 30-án, szombaton este 8 órai kezdettel TÁRSASVACSORA LESZ, amelyen kitűnő csirke paprikás lesz felszolgálva. Vacsora 75c. Vacsora után tánc. «
