Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-01-13 / 1093. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM. HÍR SZEMLE _________írja: KY._________ AZ ÖSSZETARTÁS nagyszerű példáját tanúsították a new yorki munkástársak, midőn nagyszámmal részt vettek az osztály harc foglyai javára rendezett ünnepélyen. Philapelphi- ából is szép számmal képviseltették magukat a munkástársak, akik soha el nem mulasztják, hogy megjelenésükkel is segítsék az osztályharc áldozatait. Az Industrial Worker utján értesülünk, hogy az összmunkálkodásnak meg is volt az eredménye, amennyiben a General Defense bizottsághoz a bevételből már eddig is $340 dollárt juttattak. A végelszámolás még nem történt meg és a jelekből ítélve, annak megtörténte után tetemes összegre van remény. Az ünnepi beszédet Ben Fletcher az IWW veterán agitátora mondotta el, melyet a jelenlevők nagy megelégedéssel fogadtak. Többek között kihangsúlyozta az ehhez hasonló összejövetelek gyakoribb szükségét, hogy a védelem munkája fennakadást ne szenvedjen. Azon a nézeten vagyunk mi is, hogy ha a munkástársak mindenütt olyan szimpátiával fogadnák az agilisebbek kezdeményezését, mint amilyen antipátiával viseltetnek gyakran azokiránt, akkor összejöveteleink mindig eredményesek lehetnének. Nemcsak az azonnali anyagiakban, mutatkozna örvendetes eredmény, hanem emelné az általános tagság munkakedvét a további tevékenységre, aminek hatását az egész mozgalom gyümölcsöztethetné szervezés terén. A VILÁG leggazdagabb városában, a munkanélküliek ezrei állottak sorban órák hosszán keresztül várva városi alkalmazásra. Ugyanis a new yorki köztisztasági biztos nyilatkozata szerint, néhány alkalmazottra lesz szükség, aminek hallatára a kapitalista lapok nagyra felfújt hírrel járultak a nyilvánosság elé. Természetesen a munkanélküliek a munkaalkalom reményében ezres tömegekben lepték el az uccákat és végeredményben a hidegtől dermed- ten kellett haza vánszorogjanak, mert senkit nem vettek fel. Bizony nagyon megrostálják még a városi munkákra is a munkanélkülieket és az egész felvonultatás nem szolgált ez alkalommal sem más célt, minthogy seregszemlét tartsanak a munkanélküliek tábora felett, hogy azáltal a munkabérek leszorítására több okuk legyen. Az ilyen állapotokat pedig nagyon könnyen megszüntethetnék a munkások, szervezkedés utján. De ugylátszik, hogy még mindig inkább szappanburborékot hajszolnak, mirithogy emberi méltósággal szervezkedjenek. Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act »if March, 3, 1879 CLEVELAND, 1040 JAN. 13 NUMBER 1093 SZÁM Az akroni magyar IWW-isták rendezésében"..... JANUÁR 14-ÉN, VASÁRNAP DÉLUTÁN TUDOMÁNYOS ELŐADÁS LESZ A MAGYAR HÁZBAN 112 E. Thornton Street Előadó: KOVÁCS ERNŐ mtárs Clevelandból Tárgy: Marxizmus vagy Sztálinizmus. Belépő dij nincs. Mindenkit szívesen látnak. AZ ELNÖK BESZEL, A NÉP HALLGAT, A WALL STREET DÖNT CSŐDBE JUTOTT A TERMELÉSI RENDSZER LIBERÁLIS FOLTOZGATÁSA IS. Hiába próbáljuk hosszú évtizedek óta meggyőzni a gondolkodni tudó munkástömegeket, hogy a politikai szintéren való játszma csakis a gazdasági erők birtokosainak érdekében történik, mindjárt megkapjuk az ellenvéleményt, hátha mégis egy jó ember kerül a politikai hatalom élére és a mi érdekünkben fog cselekedni. -----------------------------------------Egy ilyen “jó ember” a jelenlegi Roosevelt elnök ur, akinek liberális jó szándékát, használták az utóbbi években ütőkártyának, hogy ugye mégis csak jó mert próbál tenni valamit a dolgozók érdekében, ő vezette be az órabér törvényt, ő csinálta meg a WPA-t és ahhoz hasonló sok másfajta alakulatokat, ő hozta be a munkanélküli segélyeket és megalkotta az aggkori segélyzési törvényt. Mindez olyan soknak tűnt föl, hogy a múlt elnökválasztásnál, nemcsak az AFL és CIO reakciós szervezetei, hanem a legvörösebb forradalmi köntösbe bujt kommunista párt is Roosevelt javára verbuválta a szavazatokat. Megdönthetetlen érvnek tartották, hogy ha már elértük azt, hogy egy liberális polgári vezetőség áll a kormány élén és ennyi sok mindent tud tenni a népért, akkor mennyivel inkább érdemes a radikális munkáspártok javára dolgozni, és elősegiteni, hogy az ő emberük kerüljön a hatalmi székbe, majd akkor látni fogjuk, hogy mi mindent fog tenni a dolgozók végső fölszabadítása érdekében. A heves vitatkozások közepette még a munkászervezetek- be tartozó képzett munkások közül is sokan elfelejtették azon történelmi materialista megállapítást, hogy a “politikai hatalom csak a gazdasági hatalom visszatükrözése”. Minden ami a politikai fronton történt a termelési erők helyzetének a megnyilvánulása. Angliában pl. nem volt ott a nagy liberális elnöki fölszabadító, és mégis hosszú évekkel azelőtt bevezették a munkanélküli segélyzéseket és az aggkori biztosítás bizonyos formáját. AZ ESEMÉNYEK SORÁN Meglátja Pika Pál Bevezették még pedig azért, mert a termelési erőviszonyok helyzete olyan volt, hogy arra rá kényszerítve voltak a termelési erő birtokosai, ha csak nem akartak szembenézni a munkástömegek forradalmi felkelésével. Az iparokban bekövetkezett ^állandóan növekvő munka- nélküliek tábora, elsöpréssel fenyegette az angol uralkodókat. A rohamosan növekvő forradalmi láz lecsapolására tehát a saját uralkodó rendszerük védelmére vezették be Angliában a munkanélküli segélyzéseket. Hogy mennyire határozott iránytű a történelmi materializmus a társadalmi rendszer vizsgálatánál, azt különösen láthatjuk, hogy olyan országokban, ahol az ipari fejlődés által létrejött géprendszeri termelés nincsen olyan fokon, hogy a termelési erőkön keresztül nyomást gyakoroljanak az erők tulajdonosaira, ott lehet a nyomor bármilyen mély, de a rendszeres állami munkanélküli segélyzési rendszer nincsen. Dacára annak, hogy talán ugyanazok a liberálisnak és demokratikusnak nevezett egyének az uralkodók. (Lásd az indiai helyzetet.) Ilyen szempontból figyelve az eseményeket, mi nem dőltünk be a Roosevelt féle liberális érának és jól tudtuk azt, hogy bizonyos reformintézkedések elsősorban az uralkodó rendszer további fennállásához járultak hozzá. Éppen igy nem lepődtünk meg azon sem, hogy a Roosevelt féle liberalizmus gyors léptekkel gravi tál a Wall Street urai által mutatott uj irányzat felé. A közeljövőben nagy megpróbáltatás elé néznek a munkástömegek és nagy (Folytatás a 8-ik oldalon) ROOSEVELT ELNÖK elmondta a képviselő házban beszédét. A béke mellett beszélt és- közben több pénzt kér fegyverkezésre. A közmondás azt tartja, ha véletlenül nem lett volna gyilkoló eszköz a tettesnél, hát bizonyára nem gyilkolt volna; de hát minek a sok fegyver és muníció ha ki nem próbálják. Természetesen csak a béke ér-' dekében ? TALÁLÓS KÉRDÉS. A napi la-, pok álladóan a finn győzelem-, ről számolnak be. A kommu- nácik lapjai pedig a fehérbe öl-. tözött vöröshadsereg ? győzelmével dicsekednek. A harcok ma éppen úgy állnak, mint a- háború kezdetén mind a két fél győz — de az olvasókra bízom, hogy az újságok közül melyik hazudik. KERESSÜK A FARMEROKAT? Californiában megala-: kult a farmerokat védő egyesület, amelynek minden farmer tagja lehet, aki a munkásszer- vezetek ellen védekezni akarna. A LaFolette bizottság felülvizsgálta ennek az egyesületnek a működését, természetesen üzleti könyveit és mindent találtak az üzleti könybe bejegyezve; csak éppen farmerok neveit nem, akik adakoztak a nemes ’ kapitalista célokra. Az adatok! között felsorolják a Pacific va-;- suttársaság, a californiai villamos társaság, a Gáz és Light,1 valamint néhány nagyobb bank, amelyek 5—10 ezer dollárokat adtak a farmerok szervezetének életre hívásához. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy maradtak ki belőle a farmerek? És még valaki merje mondani, hogy nem áldozatkész a nagytőke. NÉHA ŐK IGAZAT MONDANAK. A chicagói Daily News1 nincsen megelégedve azzal a döntéssel, hogy Bridges nem kommunista és ezért nem deportálható mint nem kívánatos idegen. De hiszen azt írja a Daily News, hogy a kommunistáknak annyi néven nevezett szervezetük van, hogy még ők maguk sem ismerik ki magukat közte. Ebben a Daily News- nak is igaza van. Mi meg azt mondjuk, hogy egyik sem ér egy fabadkát — csak a szegény proletárok félrevezetésére való komédia az egész.
