Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-03-09 / 1101. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 március 9. Hadvezérek, diktátorok sorsa... (Folytatás) Visszatérve Carthagóhoz, a városhoz, mely tengeri kereskedelmi várossá fejlődött ki. Később háborúba keveredtek a rómaiak a carthagoiakkal a tengeren, ez volt az első úgynevezett pánik háború, mely 23 évig tartott. A romaiak győztek és' elfoglalták Cicilia szigetét a békekötésnél. Az első pánik háborút Hamilcar Barca vezette. öt évre a háború után, egy éjjel elvitte az akkor 9 éves Hannibál fiát Baal temjlomba, Moloch isten szobra elé, ott megeskedte, hogy bosszút álljon a vereségért a romaiakon. Hannibal fiát Baalt templomba, esküjét, csak az alkalomra várt. A béke 25 évig tartott köztük. A rómaiak elfoglalták Sardini- át, mely gazdag volt vörösrézben. A carthagoiak erre elfoglalták Dél-Spanyolors z á g o t, mely gazdag volt ezüstben. Róma általános mozgósítást rendelt el, hogy a Földközi tengeren hajókon seregét Carthago ellen vezesse. Még Róma be- sem hajózta hadát, Hannibál seregével átkelve az Alp hegységen Olaszországban termett, törtetve Róma ellen. Mint a németek 1914-ben Párizs ellen áttörve BelgiumonA rómaiak szent háborút hirdettek a betörők ellen, siettek Hannibal ellen nagy haddal. Lake Trasimenusnál bekerítette őket Hannibal és annyira megsemmisítette, hogy alig maCHICAGOI ESEMÉNY Nem mindennapos dolog, hogy.az IWW chicagói magyar tagjai mulatságot rendeznek. De mivel mozgalmunk és lapunk a “Bérmunkás” amely a magyarul beszélő munkások centjeiből van fenntartva, azért szükséges, hogy helyenként anyagiakat szerezzünk lapunk biztosítására. Azért szólunk a chicagói lapolvasókhoz, hogy most mutassák meg — tudnak még lelkesedni és tenni a magyar munkások egyetlen lapjáért a “Bér- munkás”-ért. Ugyanis MÁRCIUS 16-ÁN, szombaton este 8 órai kezdettel, a 333 West North Ave. alatti helyiség 3-ik emeleti Blue termében tánccal egybekötött KEDÉLYES ESTÉLYT tartunk. Belépti dij 25 cent, jó cigány zene.Ä* Remélhetőleg a “Bérmunkás” olvasói nemcsak megjelennek, hanem agitálni is fognak a mulatság érdekében, annál is inkább, mert a jövedelem a “Bérmunkás” támogatására lesz fordítva. JEGYEZZE MEG A DÁTUMOT Az IWW olasz lapja szokásos évi hajó kirándulását junius 23- án, vasárnap tartja a tánc és egyébb szórakozásokra berendezett Caluert kiránduló hajóval. New York és környéke munkássága, köztük a magyar munkások is a nyár legszebb szórakozását nyerik ezeken a hajó kirándulásokon. Foglalja le jegyét mielőbb a bizottságnál 155 Carrol St-, Brooklyn, N. Y. radt belőlük hírmondó. Ez volt a második pánik háború. Róma szenátorai amilyen gyorsan csak lehetett második hadsereget szerveztek meg, s a beözönlő carthagoiak ellen indultak. Hannibal Cannalnál találkozott velük, csak pár mérföldre Rómától. Ebben a csatában teljesen tönkre verte Hannibal a római hadsereget, fölül 70,000 ember harapott a fűbe. Most Róma minden nap várta, hogy Hannibal hadával náluk terem, elfoglalja a várost- De Hannibal serege annyira ki volt már merülve, hogy nem be, hanem délre fordult pihenőre seregével. A rómaiak közül senki sem értette meg ezt a fordulatot. Hannibal várakozási állásba, már azért is ereszkedett, mert testvérétől, Hasdrubaltól üzenetet kapott, hogy útban van segítségére, jól felszerelt katonasággal. Egy napon a várakozás közben Hannibal kapott egy csomagot a rómaiak szerencse kivánataival. Felbontotta a csomagot, hát benne testvére Hasdrubal feje van. Testvére halála minden reményét széttépte. A rómaiak felbátorodva Hasdrubal és serege feletti győzelmen, átkeltek a Földközi tengeren és megtámadták Cartha- got. A két sereg újból Észak- Afrika, Zámá-nál mérték össze fegyvereiket. Hannibal meglett verve, békéért könyörgött. Róma teljes behódolást követelt. Hannibal elmenekült Ázsiába, de ellenségei a nyomában voltak- Végre Bithynianál a Fekete tenger partjánál midőn látta, hogy elérik őtet, öngyilkos lett. Ez lett a vége a “nagy vezérnek, aki sokkal többet érdemelt. Carthagot a rómaiak később Cato intrikája folytán elpusztították. Ennek a részleteibe nem mehetek már bele, de nem is tartozik szorosan a tárgyamhoz. Annyit megemlíthetek, hogy három év kellett annak lerombolásához, tizenhét napig gyilkolták a lakosságot és adták el őket rabszolgáknak. Félmillió carthagoit öltek meg, hat láb magas hamu fedte az üszkös uccák földjét. Ez volt Róma bosszúja. Minden emberi érzés, gondolkodás és bánásmód megcsúfolására. CAESAR Itt következik a harmadik “nagy” hadvezér, aki bolygónk népét gyötörte, kínozta öldöste. Caesar úgy volt ismerve Rómában mint “minden nő férje”. Mikor Ptolemy Egyiptom királya meghalt, egy fiút és két leányt hagyott hátra- Mind a három egymás ellen harcolt, kié legyen a trón? Caesar már akkor, kopaszfejü ötvennégy éves alak volt, Cleopatra egy gyönyörű huszonegy éves leányzó. Persze, hogy Caesar meghódította a fiatal leányt. Ott maradt mellette és a Nílus folyón egy úszó palotában élvezték a mézesheteket. ötven fekete nubi- ai rabszolga evezős ringatta a nagyszerű, kényelmes bárkát, melyben enyelegtek. Végre, mikor már a sok mézszürcsöiés- fi öltözetét és mivel már akkor be is belefáradt, hát kapta magát újból felöltötte harcos had- Rómában sok ellensége volt, nem akart előbb haza menni, mig egy pár csatába győzelmet nem arat és ezt maga előtt haza küldheti. Hajóba ült az őt követő hü csatlósaival és Pontusba, Ázsiában kötött ki. Ott voltak olyan Róma ellen lázongó törzsök akiket meg kellett zabolázni. Leverte a lázadókat és három szóban tudatta ezt Rómával: “Jöttem, láttam, győztem!” És visz- sza ment Rómába, ahol most már tárt karokkal fogadták őt. Kikiáltotta magát tiz évre diktátornak. Első dolga volt, Cleo- pátráért küldeni- ő jött a kisfiával akit kis Caesarnak nevezett el, vele jött nővére Caesa- rion is. De nem mint vendég, hanem mint fogoly. Caesar ko- médiázott vele egy kicsit, aztán halálba küldte. Cleopátrának építtetett a Tiberius folyó partKönyv Szemle MOURICE PARMELEE #/Farwell to Poverty" A könyv első részletei, mely a mai rendszer nyomorúságot okozó hibáit ismerteti nagyszerűen van megírva és megdönthetetlen érvek halmazát sorakoztatja fel a rothadt gazdasági rendszer ellen, de mint legtöbb intellektuel és professzionális politikus csak Államszocializmust lát lehetőnek és tanácsosnak, melyre Oroszországot próbálja mintaképül beállítani. Nem félünk ezt a könyvet a Bérmunkás olvasóinak ajánlani, mert tudjuk, hogy érettek arra, hogy a jót és rosszat egy- egy könyvben megtudják állapítani, amig az alábbi szemlélhető idézetekből láthatjuk, a könyvben nagyszerű adatok vannak, mely rendkívül értékesek az agitáció szempontjából, csak a megoldást, mi már tökéletesebb formában tudjuk elképzelni, mint Államszocializmus és párt diktatúra. A statisztikai érvek halmaza között van az, hogy a “lakosságnak csak 7 százaléka élvez $5.000 vagy magasabb évi bevételt, 36 százaléka az ezerötszáz dolláros feltétlen szükséges évi jövedelmet szerzi csak meg, addig 40% a lakosságnak az életszükségleteihez feltétlenül szükséges 1.500 dollár évi jövedelmet nem képes megkeresni”. “A termelést lehetne emelni, 78 százalékkal, még a jelenlegi felszerelés és idejét múlta gépek használata mellett is, de ugyan akkor a gépek termelési, szállítási eszközök tökéletesítése folytán melyet már holnap betudnánk szerelni az üzemekbe, ezen fokozott termelés még nagyobb mérvű lehetne, a mai termelést 160 százalékkal felül múlhatná.” Sok, sok más értékes részletek, tanulságos érvek halmaza ez a könyv és megerősíti érveinket nem az Államszocializmus mellett, melyet Parmelee ajánl, hanem az igazi kommunizmus, az Ipari Demokrácia mellett, melyet már itten Amerikában és minden modern ipari országban mi lehetőnek tartunk megvalósítani, mely sokkal felül múlná, a Pártdiktatura, az állam bürokrácia rendszerét. Vi. ján nagyszerű palotát és ott éltek elismertetve, mint király és királyné, sőt imádtatták magukat, mint vezető istenek. Cal- purnia feleségétől el sem vált a földi isten. És még szobrot is emeltetett Cleopátrának, mint “isteni testvére Vénusnak”. De ezt már Rómában is meg- sokallották, különösen mikor már az arany trónt is megrendelte a koronával. Csak a pillanatot várta, mikor tegye fel a koronát. Abban az időben jött hire, hogy Pompey két fia Gna- eus és Sextus fellázadtak Spanyolországban. Pompey ve je volt Caesarnak, a fiatal asz- szonya gyerekágyban meghalt, mely után nem sokára megha- sonlott apósával és fellázadt ellene, de katonái cserben hagyták. ő elmenekült Egyiptomba, Caesar uccu utána, mikorra odaért, először is Pompey, a ve- je fejével póznán üdvözölték őt- Még egyszer felvette vezér öltönyét és a serege élére állva, Spanyolországba termett. Leverte a lázadást, a két Pompey fiút megölte. Vissza jöttekor, mert győzött, nyilvánosan ünnepeltette magát. A rómaiak sokat elnéztek már neki, de a két Pompey fiút, hogy megölte, már nem tudták lenyelni. Márciusban (44 kr. e.) midőn a Szenátusban megjelent nagy jókedvében, hogy majd őt az összes külső birodalmak királyává választják, s aztán Róma császárává. Mikor belépett a Szenátusba, üdvözölték egy koronával, de ugyan abban a pillanatban üdvözölték ugyancsak huszonhárom tőrdöféssel is. És ezek között számos jóbarát jai is voltak. Fővezérük Brutus, aki mellesleg mondva a saját balkézről való fia volt. Az ő személyes szeszélyei, brutalitásai 160,000 római életébe került- Neki aztán megadták a “kegyelem döfést”. (Befejező rész a jövő számban) PROLETÁR SORS Az Amerikába vándorolt magyar munkások elöregedését mi sem bizonyítja jobban, mint a magyar lapok állandóvá vált gyászrovata. Sajnos a Bérmunkás sem kivétel ez alól, hogy hirt adjunk a sorainkból kidülő ipari forradalmárokról. Alig négy hónapja, hogy Nagy József munkástársunkat Akron,’ Ohioban eltemettük, most felesége Nagy Józsefné munkástársnő haláláról kell beszámolnunk, aki férje mellett lelkes hive és támogatója volt mozgalmunknak. Február 23-án, az akroni munkástársak és munkástársnőktől körülvett koporsónál a temetkezési intézetben Wiener munkástárs mondott mélyen- szántó búcsúztatót,, mig a temetőben Kovács munkástárs búcsúztatta az elhunyt munkás- tárnőt itt hagyott gyermekei, munkástársai és minden ismerősétől. Emlékét tisztelettel őrizzük meg. Tudósitó. AZ ÖN VÁLASZÁT is kérjük lapunk 2-ik oldalán közölt kérdésre, hogy “liberalizmus, vagy plutokrácia alkalmasabb-e a munkásosztály forradalmositására ?”
