Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-02-24 / 1099. szám

1940 február 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal Az orosz-finn háború várható következményei Ezen sorok írója — de véle­ményem szerint egy gondolko­zó munkás sem kívánhatja az orosz szovjetek megdöntését és a magán kapitalizmus vissza ál­lítását Oroszországban. Ezt elő­re bocsátva, nehogy a párt j ár­szalagján tartott elvtársak a Szovjetek ellenségének, a kapi­talizmus csatlósának bélyegez­zenek, mint olyan esetekben szokták, ha valaki nem fogadja el Sztálin és a kommunista párt csalhatatlanságát. Az események felismerése, a mozgató erők, indító okok meg­értése és összhangba hozása megadja az érthető választ, mit varhatunk bizonyos akciók, mint az orosz-finn háború kö- vetkezményeképen ? Minket nem köt ,nem vakít el párthüség és fegyelem- Mi nem Sztálin és a kommunista párt bukását gyá­szolnánk, ha ezek az általunk előrelátott események bekövet­keznek, hanem a kommunizmus eszméjét és a tanácsrendszert, melyet éppen Sztalinék sebez­tek halálra és azokat a proletár milliókat, akiket mindkét rész­ről lefognak gyilkolni. Az utóbbi hetek eseményei: a világ leghatalmasabb és legjob­ban megszervezett trust je az acél tröszt, most Roosevelt, Mr. Taylort, a U.S. Steel volt elnö­két töbszörös milliomost küld­te a pápához és Mussolinihez. Hore-Belisha a volt angol hadügyminiszter, zsidó, liberá­lis, demokrata, ki még a munic- hi paktum idején is legnagyobb ellensége volt a náciknak, titok­zatosan el lett mozdítva a hiva­talából. Mussolini a pápa, francia, angol és Mr. Taylor segítségé­vel egységfrontot kovácsol az oroszok ellen, melyben Magyar, Román és Törökországokon kí­vül Németországot is igyekez­nek bevonni. Ezért kellett Hőre Belishának menni. Herman Gőring a nácik több­szörös milliomos és legreakció- sabb tagja, akivel az angol ural­kodó osztály nem tartaná mél­tóságán alulinak tárgyalni és megegyezni, gazdasági diktáto­ra lett Németországnak­Thyssen a németországi acél truszt feje, Svájcban tartózko­dik, állítólag száműzetésben, ahová Mr. Taylor át-át rándul Rómából. Saar Brücken mely csak hat milera van a francia határtól, és több acélgyára van melyek éjjel nappal dolgoznak, még nem lett bombázva, pedig a francia ágyukkal is lehet 25 milera lőni. Belgiumon keresztül a fran­cia vasat és német kokszot cse­rélik ki, mintha nem is volna háború. A világra kiterjedő “Acél Trust” működik. Nem-e nagy jelentősége van ennek a három névnek: Taylor, Thys­sen, Gőring? Angliában és Franciaország­ban mindenki azt kérdi: milyen háború ez? Most figyeljük meg a világ­sajtót, az amerikait véve mér­tékül, milyen nagy ügyet csi­nálnak az orosz-finn háborúból, milyen hősök a finnek, ahol há­rom orosz divízió van, ottan hármat megsemmisítenek és még 40-000 katonát visszavonu­lásra kényszerítenek. (Három divízió 45.000 ember. Sállá vidé­ki harcoknál ) Hoover, Knud- sen, Sloan, Fisher, az összes re­akciósok a templomokat fel­használják az orosz-finn hábo-* rus gyűjtésre, propagandára, egységfrontra az oroszok ellen. A világ reakciósai keresve sem tudtak volna jobb okokat, lehetőséget találni egy hatha­tós egységfront kovácsolására Oroszország ellen, mint amit Sztalinék maguk szolgáltattak, Finnország megtámadásáv a 1. Az orosz Szovjetek legönzetle­nebb barátjai sem bírják meg­védeni, kimagyarázni Sztalinék ezen támadását, sőt a hivatalos pártmentegetődzés is sikerte­len. Mig ellenben a reakció pro­pagandája és egységfrontja mindég sikeresebbé válik. A nácikkal való egységfron­tot még félig meddig kilehetett magyarázni, megérteni, sőt a nácik állam-kapitalizmusra való törekvése és az orosz állam-ka­pitalizmus befejezett állapota, valamint a diktatórikus intéz­kedések, szabályok végrehajtá­sának egyformasága, csak ért­hetőbbé és természetessé tette ezt az egységfrontot. Arra is volt kilátás, hogy a nácik bal­felé tolódnak és megkezdik a nagyiparok államosítását, ha Sztalinék nem mutatják ki, hogy milyen tehetetlen vezér­kara van annak a hatalmas vö­röshadseregnek, melynek a se­gítségére a nácik balszánya oly sokat számított. így került a náci jobbszárny, Gőring előtérbe, Mr. Taylor Ró­mába, Mussolini a Balkánra és Hore-Belisha a szemétdombra. A belátható következmény az, hogy Oroszország elleni egység­front minden nap közelebb van a megvalósításhoz, melyben a német náciknak is fontos sze­repet fognak adni, melyért Anglia fog megfizetni, apró­pénzei, illetve apró országokkal, melyek között még Magyaror­szág is szerepelni fog. Mi tudjuk, hogy a Sztáliniz­mus és a párt diktatúra nem kommunizmus, de sajnos a nagy többség nem bírja ezt megérteni és Sztálin, valamint a párt diktatúra tévedéseit, ki­lengéseit a kommunizmus rová­sára írja, és az ellen száll harc­ba- H. G. Wells szerint, amikor a kommunizmus Moszkvába ment, fel vette az ázsiai despot- izmust, melyet az ázsiai Sztálin kényszeritett rája. Ez teszi könnyűvé a reakci­ónak az egységfront kovácsolá­sát, melynek hatása nemcsak Sztálin és pártja ellen, hanem sajnos a kommunizmus eszmé­je ellen irányul és esetleges győzelme esetén, a magán kapi­talizmus visszaállítását eredmé­nyezné még Oroszországban is. Bár véleményem szerint, nem könnyen törhetik meg Oroszor­szágot, sok millió munkás vérét fogják elpazarolni ezen próbál­kozásban, de amint a finn szo­cialisták is tudják, hogy eset­leg Sztálin győzelme, nekik va­lamint a szindikalistáknak és minden liberálisnak csak biztos halált hozna, igy harcolnak Sztálin ellen, úgy az esetleges Oroszország ellenes háborúban is, nagyon sok radikális mun­kás nagyon meggondolná a dol­got, hogy Sztálinért harcoljon-e mely még akkor is biztos halált jelent rájuk, ha Sztalinék győz­nek, vagy Sztalinék ellen, mely az Orosz Szovjetek és állam­kapitalizmus végét is jelentené és a fasizmus megerősödését. Csak egy menekvés van a vi­lág gondolkozó munkásságának, sem Sztálinért, de ugyan ak­kor az angol és amerikai kapi­talizmusért se harcoljon, ha­nem forradalmat a háború el­len. Egységfrontot az Ipari De­mokráciáért, melyben minden szocialista és más frakció részt vehet, anélkül, hogy élete ve­szélyben lenne, ezen egység­front győzelme esetén, mint a Sztálin győzelme esetén lenne. Csak a munkásság sikeres gazdasági forradalma mentheti meg Oroszországot is, nemcsak a reakció egységfrontja ellené­ben, hanem még Sztalinék vé­res terrorja és minden hala­dást, kritikát megakadályozó diktatúrája ellen is. Vi. Forradalmi haladás Az alábbi közlemény az Indus­trial Worker angol nyelvű hivata­los lapunkban jelent meg, Mary E. Varga buffaloi ifjú wobbly-tól, amely örvendetes haladást mutat ifjaink helyes nevelésében. Mary E. Varga magyar szülők gyerme­ke, aki felső iskolai tanhallgató — édesapja halála najáig a Bér­munkás szorgos lapkezelője volt és törekvése az volt, hogy gyerme­kük a gondolatot mételyezők inté­zetében a felvilágosodás eszméjé­nek hü katonája maradjon. Ilyen haladó forradalmi szellem­ben növekedő ifjaink bizonyára nem vesznek el eszménk számára és örökös harcosai maradnak a haladás és egyenlőséget megvaló­sítani törekvő IWW-napk. Csak elő­re tovább a helyes utón Mary, mindig a végcélt tartva szemelőtt, melyet a forradalmi Unionizmus valóisthat meg. Az egyirányba vezető utón, bizonyára találkozni fogunk eszményi terveink megva­lósításának dicső ünnepén. (Ky.) Az alábbi egy olyan tárgy, amely felső iskolai osztályom­ban merült fel, ahol azonban lehetetlen volt azt teljesen meg­vitatni. Mivel én az IWW egyik csoportjával vagyok kapcsolat­ban, úgy érzem, hogy a tárgy további vitatása érdekli az In­dustrial Workers olvasóit is. Az a nő és féri, aki. jóváhagy­ja a világ folyását úgy ahogyan van, nem nevezhető forradal­márnak. Csakis az nevezhető forradalmárnak, aki megtagad­ja és nem fogadja el a fennálló igazságtalan állapotokat és elle­ne fellázad. Igazság szerint ezek volná­nak azok, kiket bátraknak ne­vezhetnénk és kívánatos polgá­roknak, nem pedig azok, akik magukat alávetik a felsőbb osz­tály kegyetlenségeinek csak az­ért, hogy a küzdelmet elkerül­jék. Azok, akik elnyomatásuk dacára is félnek fellázadni, el­vesztik szabadságukat és má­soknak pedig megnehezítik, hogy azt megtarthassák. Mégis az ilyeneket nevezik békességet szerető polgároknak. A mun­kásosztály szempontjából ezek megvetést érdemelnek. Ezek a “jó polgárok” az igazi cselédek, mert némán tűrik sor­sukat és az igazságot figyelem­be sem veszik, ők azok, akik hátráltatják a munkásosztály előre haladását a jobb társada­lom felé- Dacára, hogy együtt szenvednek a többi szegények­kel, mégis a dolgozók segítése helyett a kapitalizmust segítik haladó munkástársaik ellen. Jutalmul kapnak aztán Ígérete­ket ,amit a kapitalizmus soha nem teljesít. Azonban dacára osztály-sor- sosaik minden ' ellenkezésének, a forradalmárok tovább töre­kednek mindig előbbre jutni és igazi mivoltuk szerint élnek is. A forradalmárok nagyon kevés elismerésben részesülnek a ka­pitalizmus intézményei által. Az ország iskoláiban a forradal­márok fontos történelmi tény­kedéseit teljesen figyelmen kí­vül hagyják, vagy legjobb eset­ben lekicsinyített jelentéktelen­ségre zsugorítják. Nekünk azt magolják, hogy egy király adta a magna charta jogegyenlőségi levelet, elfelejtve vagy tettetett tudatlansággal nem akarják be­vallani, hogy forradalmárok iz­mos karjai kényszeritették ki a magna chartában biztosított jogegyenlőséget. Minden eredmény, vagy ki­váltság amiben ma a munká­soknak részük van, a forradal­márok küzdelmének eredménye és nem pedig valamely elnök vagy a felsőbb osztály hatalma­sainak nagylelkű adománya. Dacára, hogy olykor-olykor úgy tűnik fel, mintha nagyon kevesen volnának igazi forra­dalmi szellemmel áthatottak, azonban elért eredményeik fej­lődése annyira nagyszerű, hogy letagadni nem lehet. A többiek: Rabszolgák ők félnek me­részelni, Kettő hárommal, jogot kö­vetelni. Mary E. Varga. TUDOMÁNYOS ELŐADÁS NEW YORKBAN Február 25-én vasárnap d. u. 3-kor rendezik az IWW magyar tagjai a következő TUDOMÁNYOS ELŐADÁST a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave- Az előadás tárgya: DIKTATÚRA VAGY DEMOKRÁCIA. Előadó Fish- bein László munkástárs. Kér­jük munkástársainkat, hogy agitáljanak és minél számo­sabban jelenjenek meg ezen az előadáson. Az IWW magyar csoportja. OLVASD AZ IndustrialWorkert

Next

/
Oldalképek
Tartalom