Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-01-06 / 1092. szám
BÉRMUNKÁS 7 oldal AZ UJ AIfó BIZTOSÍTÁST ILLETŐ PROBLÉMÁK _ KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK — Kérdés: öreg ember vagyok,] de még most is dolgozom — kis fizetés mellett. Szeretném tudni mennyi fizetésről kell, mint minimumról beszámolni, mié-, lőtt nyugdíjra igényt tarthatnék ? * Válasz: Ha 1939 ja--* havától, 1940 jdtoshava^dogn zott és legális 300^<»l mint fizetést me^k^POtt. i ,y igényt tarthat az a|Sg-nyugi)]^ ra, feltéve, hogy 65.v^vet betöltött addigra. Kérdés: 1939 decemberében töltöttem be 65. évemet. Kaphatok-e nyugdijat a kormánytól, ha állást szerzek most magamnak ? Válasz, Igen, ha 1939 január elsejétől fogva legalább 18 hónapon át dolgozik, oly szakmákban, amelyek alkalmazottai a társadalmi biztosítás kertébe tartoznak. Kérdés: 1940 januárjában fogom betölteni 65. életévemet. 1936 óta megszakítás nélkül dolgozom mint mindenes munkás és havi fizetésem 75 dollár. Feleségem egy évvel idősebb nálam és mint házimunkás dolgozik. Állami nyugdijat nem V phatok, mert a ház, ahol lakom, sajátunk. Vájjon mennyi •wÄ^etsögj jnyugdijra számíthatunk ? V __ __—— Tálai: Snunká- X feladja, 1940 januárJ elsejétől fogva, havi $23.77 f*og kapni; a felesége havontfa $11.58 kap, tehát összese?« >!4.75-öt havonta. \ Kérdés: Tavaly február havában töltöttem be'«.65. évemet és a régi társadalmi bíztpsitási törvény értelmében egy öáS^eg- ben vettem ki a nyugdijat. Kaphatnék-e havi nyugdijat az uj rendszabályok értelmében, Válasz: Igen. Ha ön ismét amelyekkel a földet megművel heti. Errevonatkozólag egy so intézkedés sincsen a javasla ban. A. háború után egész sor európai államban hajtottak végre földreformot és mindegyik földreform intézkedett arról, mi történjék azokkal a mezőgazda- sági cselédekkel, akik addig a kisajátításra került nagybirtokon álltak alkalmazásban és a földreform folytán kenyerüket vesztették. A legtöbb helyen elsősorban éppen ezeket a zselléreket juttatták földhöz, nálunk azonban soha nem történt gondoskodás ezeknek az embereknek a sorsáról és nem gondoskodik ez a javaslat sem arról, hogy a kisbérletté átalakítandó “legalább évi 100.000 holdon” alkalmazott gazdasági munkásokkal mi lesz. Hiszen ezeknek a mezőgazdasági munkásoknak nincsen pénzük arra, hogy bérleti dijat fizessenek, a szerszámuk legjobb esetben egy ásó meg egy kapa, hogyan juthatnának tehát bérlethez és ha jutnának, hogyan tudnák meg- . ■művelni ? lolgozik és fizetése alapján a tavi nyugdíj minimumot eléri, äbben az esetben, a pénzt, amit már kifizettek önnek havonként ogják levonni. Kérdés: Egy barátom 1936 ita állandóan dolgozott és átlag ifiVi 100 dollárt keresett. Ha az meghalna, vájjon kompenzálja-. e vaiamikép az özvegyet es a fatermékeket ? Válasz: Tfespészetesen. Az i^vegy hav. 19:^ dollárt kap. na., Mindegy* g> -*«>kre külön havi SIS- esne’ nundaa^ig mjg 18 év\^e^ nem er^e*tKérded' I2'az'e’ ho^ csa\ amerikai '.Polgárok jogosultak az állami ’es szovetse^i nyugdijakra? \ . Válasz: Ne\ a do1«?Egyes államokteny1^ aeT fizetnek nyugdijai^3. P?tearok- nak, akik bizony8sí£f.,? 32 letó' állam lakói, mig efv”?? 3 szövetségi kormány semnfiv® különbséget sem tesz polgár és nem polgár között ebben a kérdésben. KARÁCSONYI ELMÉLKEDÉSEK Irta: Kovács Ernő Kérdés: Szeretném tudni, miképen történik a nyugdíj összeg meghatározása a 65. évet betöltött munkás esetében? Válasz: Az átlagos havi fizetés első 50 dollárja után 40 százalék. Ez az alap. Ehhez hozzá- xamitanak lh~'százalékot a fennmaradt többi átlag fizetés után, (a legtöbb havi 250 dollár) valamint évenként egy százalékot arra az időre, ami alatt a munkás a társadalmi biztosítás keretébe tartozott. Kérdés: Szeretném tudni felemelik-e az adóztatást a társadalmi biztosítási nyugdíj céljaira a következő évben? Válasz: Nem. A munkás fizetéséből egy százalékot vonnak le a nyugdíj alapra és ehhez járul egy százalékkal a munkaadó. A nyugdíj alap céljaira tehát a fizetés megadóztatása továbbra is igy marad 1940, 1941 és 1942 tartama alatt. Kérdés: 62 éves, nőtlen ember vagyok, de idősebb korban levő anyámat is én tartom el. Ha meghalnék, vájjon továbbra is kaphatná-e anyám az aggkori nyugdijamat? Válasz: Az ön édesanyja az önnek járó nyugdíj összegének felét kapná, élete végéig. FLIS. AZOK az olvasóink, akikhez lapkezelők nein kerülnek 35 centet küldjenek, és 10 cent posta költséget — lehet bélyegben is — és megküldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio Közel kétezer éve, hogy megszületett a megváltó, hogy elhozza a földre a békét. Születésének 1939. évfordulóján, Európában, Ázsiában dörögnek az ágyuk, gyikolják, halomra azokat, kiket a Nazaréti megváltott. Erről elmélkednek a magyar lapok karácsonyi számukban a szerkesztők, a papok és a megszokott frázisokkal, az emberi gonoszságot okolják azért, hogy még mindig nem érkezett el Isten országa, amit Jézus bejövendölt. Ettől a sablonos szóáradattól csak Hét lap tért el, mégpedig a fő-náci lap a bridgeporti “Egyetértés” és a testvér lapja a “Magyar Jövő”. A fő cikket az “Egyetértés”- bv^. Csernitzky István katholi- kus plébános irta, aki a papságtól szokatlan őszinteséggel Írja meg azt «*> szerepet, amelyet az egyház a kapitalizmus szolgálatában végjéz. A plti^ános ur ilyeneket ir: “Krisztii- nem a földi élet tartalmára '* ígérte a békét, nem tesYityy^okkal való szabadulást ígért, nem az anyagi szegénységet kívánta nfigszirntetni.” Vagyis, amit mi ufódig tudtunk, a krisztusi béke ?sak_ a másvilágon jogosult a plébános ur szerint is, tehát az imperialista háború jogosult, azt krisztusi tanítás alapján nem lehet kifogásolni. De megírja azt is, hogy Krisztus nem az anyagi szegénységet kifogásolta, ami magyarul annyit jelent, hogy a kizsákmányolás jogosult, sztrájkolni nem szabad annak aki jó katholikus, mert amint Írja “az ártatlanul rámért börtönt is panasz nélkül tűri. Természetesen a kapitalizmusnak ez a lelki rendőre, tudatosan hallgat arról, hogy Krisztus, hogy ostorozta a gazdagokat, kiket eleve kizárt a mennyországból, hogy a tanítványaitól megkövetelte a vagyonuk felosztását, hogy az ős-keresztények vagyon közösségben éltek. Hogy a kapitalizmus védelme teljes legyen, nem áltálja meghamisítani az evangéliumot sem. Azt Írja “Nem azt mondotta, (Jézus) hogy békesség meg jó akarat a földön az embernek, hanem békesség a földön a jó akaratú (aláhúzás tőle való) embereknek”. Vagyis nem mindenkinek békesség, csak azoknak, akik “jóakaratuak” például a papoknak és az uraknak, hadiszállítóknak, de a proli az dögöljön meg a harctéren, mert Krisztus nem az egész emberiséget váltotta meg, hanem csak a “jóákárátuakát”. De ugyan ezt a részt idézi a lap ugyan azon az oldalán Biri- nyi, a clevelandi fiskális és Nagy Emil református pap is, az előbbi igy: “ . . . a földön békesség, az emberhez jó akarat” mig a református pap imigyen írja le az üzenetet: “ . . . és E földön békesség és az emberekhez jó akarat”. Tehát három elmélkedő, háromféle képpen idéz és mindegyik a maga módja szerint magyarázza azt, mig a két utóbbi burkoltan, addig Csernitzky brutális nyíltsággal teszi meg Krisztust a kapitalizmus pandúrjának. Az öntudatos munkásnak, aki harcol a proletáriátus felszabadításáért, tisztában kell lennie az egyház, a papság szerepével, tudnia kell azt, hogy a felszabadító harcában ezek az urak, bármily cégér alatt árusítsák is az Istent, mindenkor a barrikád túlsó oldalán lesznek. A Magyar Jövő Török Mátyása az idézetében Csernitzky plébánoshoz közeledik, amikor ő is úgy mondja “Békesség a földön a jó indulatu embereknek”, és keservesen siránkozik, hogy ismét “karddal és tűzzel pusztítja társát az ember. A karácsony sugárzó fénye, nem űzi el a halál árnyékát, amely milliók életét festi feketére . . . ”. Azután igy folytatja: “Most is mint kétezer év előtt, megint kelet felől ragyog a béke országáért folyó küzdelem vezérlő csillaga”. Hát igazán nehéz volna megállapítani, hogy melyik ciniku- sabb: Csernitzky Krisztussal igazolja a háborút, a kizsákmányolást, szegénységet, mindazt ami a bűnt előidézi, vagy pedig Török Mátyás aki hihetetlen y^e^ntelenseggel Stalint jelöli meg afa-.u3 Krisztusnak, a béke vezérlő T&illagának, teszi azt akkor, amikOT a stalini imperializmus az orosz és finn munkások millióit kényszeríti a vágóhídra. Nincs különbség a két sajtakaró és annak irói között, lett légyenek azok papok vagy fé- ker politikusok. A munkásságnak Krisztus módjára korbács- csál kell ezeket a fekete és vörös kufárokat kiverni a soraikból, mert ezek a modern Judá- sok is eladják őket, akárcsak közel kétezer éve eladták a nazaréti ácslegényt. Csak nélkülük, csak ellenükre szabadíthassa fel magát a proletáriátus, megteremtve az Ipari Demokráciát, amely elhozza a földre azt a békét, amely kiterjed az egész emberiségre. ADAKOZZUNK? Egy ilyenfajta felhívást olvastam az itteni heti pletykában, amelyben arra hívják fel az amerikai magyarságot, hogy adakozzanak a magyarországi éhezők számára. Az adakozás biztos kezekbe fog jutni, mert Haynau Horthy Miklósné védnöksége alatt működik ez a bizottság. A magyar nép- elnyomói gyűjtést indítanak, hogy eltereljék a nép figyelmét az ő rablóhadjáratuk igazi ténykedéseiről. Igazán szégyen egy országban, ahol minden bőven terem és mégis 3 millió földmunkás éhezik. Mielőtt adakoznánk — keressük meg az okokat, hogy kiket terhel ezért a felelősség? OLVASD AZ IndustrialWorkert