Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-06-22 / 1116. szám
✓ 8 oldal BÉRMUNKÁS 1940 junius 22. Fedezet ugyanis meg is volna rá. A Népjóléti minisztérium, Vass miniszter elpusztult. A minisztérium O.T.I. ügyköre lévén proletárokról szó a fasizmus lélektanához híven a Belügyminisztériumba olvadt be. Magyarul rendőrminiszterium- ba. Hogy a rendőrcsizma szociálpolitikát honosított meg a beteg munkások istápplása terén és mennyire alkalmas ilyenre azt fölöslegesnek tartjuk itt taglalni. A tény az, hogy nincs az a furfang és jogtiprás amit az O.T.I. bürokráciája, amely teljesen független a tagoktól és a miniszter hatáskörébe tartozik igénybe ne venne, hogy a beteg munkást el ne üsse az őt megillető jogoktól, gyógykezeléstől, gyógyszertől, táppénztől, vagy öregségi, rokkant járulékoktól. Nem szórványos eset, hogy a súlyos beteget egészségesnek, munkaképesnek nyilvánítják és órákkal később meghal a páciens. Ugyancsak nem szórványos eset, hogy — mint már irtuk régebben — gyors műtétre szoruló súlyos beteg kórházba utalását a hozzátartozók több mint egy évvel a beteg elhalálozása után kapták kézhez. De a proletárokat illető milliókból, ha nekik nem is, de annál inkább jutott mindenre. Csáky szalmájaként kezelik azt a hatalmas vagyont. Sőt elkezelik, kölcsönöket kapnak belőle dögrováson levő vállalatok, kivénhedt garnihoteleket tataroznak belőle, városok bürokráciái, amelyek fuldoklanak az adósságokban, na aztán az állam is számoíatlanul emeli ki a milliókat kölcsönként a kasszából. Ócska épületeket vásárolnak belőle drágán és adják el áron alul. Persze keresnek sokat keresnek ezen egyes urak. A rokkanttá vált öreg munAZ ÉPSTŐ-GARDA- BA BEFIZETTEK: St. Fazekas, New York .... 8.00 L. Fülöp, New York ....... 1.00 M. Vlasits, New York ..... 3.00 E. Szigeti, New York .... 5.00 J. Bodnár, New York ....... 2.00 X231958 New York ......... 8.00 Nagy Gábor, New York .... 2.00 Stefankó Márton, N.Y...... 3.00 J. Nagy, Astoria ............... 1-00 E. J. Havel, Garfield ....... 6.00 J. Duschek, Nutley ........... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh ..... 1.00 J. Rascan, Bridgeport ..... 3.00 J. Herold, Bridgeport ...... 2.00 Alakszay Sándor, Akron .. 1.00 Farkas Imre, Akron ..... 1.00 Schwindt Gyula, Akron .... 1.00 Vizi József, Akron ...... 1.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 2.00 J. Herceg, Cleveland ----- 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 2.00 Bercsa Jánosné, Clev. ___ 1.00 Scherhaufer Géza, Clev. .. 1.00 Hering Pál, Buffalo ____ 2.00 Hering Pálné, Buffalo ..... 2.00 (Magukat előj egyezték:) Stefankó Mártonná, N.Y. —.— Kozsány János, S. Spring —.— A. Molnár, Clev. ____—.— J. E. Takács, Clev...........—.— J. Kollár, Clev...................—.— KATONA LAJOS Egyel megint kevesebben vagyunk. Katona Lajos munkástársunk, a Bérmunkásnak sok éven át hűséges olvasója és támogatója dőlt ki az élők sorából. Katona Lajost mindenek fölött a becsületessége és őszintesége a forradalmi munkásmozgalommal szemben jellemezte. Mindenkor kész volt lapunk érdekében fölszólalni, ha azt akárki is megtámadta. Barátságos modora és megbízhatósága sok barátot és becsülőt szerzett neki, ami az utolsó utján is bebizonyosodott, ahová sok százan kisérték, A new yorki Fresh Pond krematóriumban hamvasztották el. Özvegye, két fia és leánya, valamint tisztelő volt munkástársai gyászolják. 62 évet élt. Halála váratlanul következett be. Tiszteljük emlékét! Tudósitó. kások pedig ha bírják irammal és kiverekedik végre az öregségi járulékhoz való jussukat ird és mond, de olvasd is jó ha havi 16 pengős “nyugdijat” kapnak. 16 pengőt tehát majdnem a felét annak amit a főváros egy-egy koldusnak a hajléktalanok menhelyén való lakás és élelmezésre fordít. Ezekre ugyanis anélkül, hogy egyetlen fillér járulékot szedtek volna tőlük, havi 30 pengőt fordít a főváros. Na de az O.T.I. nem mindenkivel szemben ilyen skót. óh nem! Csak azokkal, akiknek járna. A Vass éra, majd a rendőr- miniszterium által betelepített vasaltnadrágos úri gangszterek- kel szemben még ha egyetlen tollvonásnyi munkát sem végeznek, sőt lábukat az O.T.I.-ba be sem teszik hónapszámra bőségesen ontja, szállítja a fizetéseket, sőt házhoz szállítja anélkül, hogy utánna kellen egy lépést is tenniük. Mi voltunk az egyedüliek, akik akkor amikor Vass miniszter propagandáját a külföldi magyarok körében sippal-dob- bal, hazafias és szociális szósz- szál nyakonöntve megindították a propagandát, hogy lépjenek be az O.T.I. tagjai közé eleve óvást emeltünk ez ellen és figyelmeztettük a külföldi magyarokat ne vállalják a fejős tehán azon szerepét, mely csak az etetésben jut kifejezésre, mig a tejet adó tőgyből mások äz O.T.I.-ba telepitett paraziták fejik ki a tejet. Ezzel sok, sok dollárt spóroltunk meg testvéreinknek és nagy csalódásoktól kíméltük meg őket. íme itt a bizonyíték arra az O.T.I. a Paraziták Társadalmának Biztosító Intézete. Ezért irtuk meg. Sárközi Róza Ki okolható Anglia szerencsétlen helyzetéért? (Folytatás az 1-ső oldalról) A VERSENGÉS ÖRÖKSÉGE Nagyon érdekes kérdés, mely visszanyulik az imperializmus kezdetéig, midőn Anglia leigázta Indiát és teljesen letörte hatalmas kereskedelmi versenytársait, a spanyol és holland im- périumot egyaránt. Úgyszintén visszamenőleg a világháborút megelőző időszakba, midőn Németország térhódítása Kis-Ázsiában veszélyeztette az angolok feltétlen uralmát. Visszatekintve a versailli béke imperialisztikus meghatározásaira, a Weimar köztársaság tönkretevésére és a hitlerizmus támogatására Anglia által, még a müncheni paktálása előtt. Británia szerencsétlenségének okai, mélyen gyökereznek a történelemben. Nem a jelen pillanat hatásából fakad, de a fejlődési folyamat eredménye. Mégis a közel múlt eseményei kétségtelenül befolyásolták a mai eseményeket. Vegyük például a spanyol ügyet. Akkoriban Chamberlain kijelentette, hogy “nem tűrhetünk meg egy másik munkás köztársaságot Európában”. (Ez Chamberlain kijelentése, vagy állítása volt. Mi azonban nem tudunk létező munkás köztársaságról, a szónak abban vett értelmében — Szerk.) Az úgynevezett nem beavatkozási irányt léptették érvénybe. Ezzel elhárítottak minden támogatást a spanyol köztársaság részére, de lehetővé tették Hitler és Mussolini invázióját spanyol földön. Spanyolországból kísérleti laboratóriumot csináltak a háborúzás uj formái és lehetőségeinek kipróbálása érdekében. Ezek között volt a védtelen városok légi bombázása, mérges gáz és az ötödik kolum- na. RENDELÉSRE TÖRTÉNIK Most jönnek tehát a szárnyasok hazaszállásra. A szövetségesek most szenvedik át a háborúzás uj módozatainak konzekvenciáit, amelynek bemutatására és kipróbálására és érvényesítésére annyi sokat tettek. Most viszont lemészárolják őket azok a teremtmények, amelyek megszületésénél nagyon feltűnő, habár tiltott szerepet játszottak. George Soule, “Amerika fehér mosás” cikkében, a New Republic május 13-iki számában írja, hogy “A spanyol embargó, a kongresszus rendkívüli indítványa alapján létesült, az elnök közvetlen felhívására.” Semmi sem világosabb mint az, hogy Mr. Roosevelt politikája az európai háborút illetőleg, eddig a kudarcok sorozata volt.” Ki okolható Anglia balszerencséjéért tehát? Mindenki előtt feltűnően látható, hogy az a korszak okolható csupán, amelyben a toryk, maradi kapitalizmusa retteg a fejlődéstől, különösen a munkásosztály fejlődésétől, mint olyantól, amely veszélyezteti végnélkülinek tetsző létét és uralmát. Félelméhez mérten tehát, elősegíti a reakciós tendenciákat saját rendszerének, amely foszlányokra szaggatja, tragikus és halálos agóniák között. AZ ÖTÖDIK KOLUMN MAGAS POLCON Keressétek az ötödik kolum- nát ne az alsóbb rétegben, hanem a legfelső polcon. Keressétek jobbfelől, ahol a legerősebb^ és egyben a leggyalázatosabb. Anglia jelenlegi története, minden egyében kívül ennek a bizonyítéka. Ki okolható? A rothadt, osz- ladásnak indult kapitalizmus, amely már befejezte dicstelen pályafutását, dacára, hogy fejjel rohan egyik nagy katasztrófából a másikba. Kizárólag a munkásosztály érdekeinek megfelelő haladó irányhoz való visszatérés, veheti elejét a rettenetes összeomlásnak, melyhez hasonlót méreteiben még nem ért az emberiség. ^ Vajha a világháború útmutatója lehetne a munkásosztály ilyen felismerhéshez, az emberi faj vérengző fenevad elfajulásának megakadályozására és emberi mivoltának megmentésére. Budapest április hó — Ki ne emlékezne vissza arra az időre amikor Magyarország volt népjóléti minisztere a nőügyei és soha nem álmodott panamáiról közismert nagyprépost (csuhás) Vass József elrabolta a Munkás Biztositó Pénztárt és átkeresztelve O.T.I.-ra (Országos Társadalombiztosító Intézet) megteremtette a beteg munkások pénzén a fasizmus fellegvárát. Ahol így rabolják ki a magyar munkást ee-v joga van a kényszer köte- < les tagoknak fizetni (amit egyébként a munkabérekből megkérdezésük nélkül levonnak) és, hogy lehetőleg ennek ellenértékűi minél kevesebbet vagy semmit se kapjanak betegség esetén arról a Vass által betelepített keresztény jelszavak alatt garázdálkodó gang- szterekből álló bürokraták gondoskodnak. Azután fölfakadt a kelevény. A kiáradt irtózatos rothadás és bűz oly penetráns illattal telitette meg az egyébként csöppet sem kényes keresztény lobogó alatt kalózkodó rezsim által teremtett uralkodó rendszer légkörét, hogy Vass József a pap, a kalocsai nagyprépost, a miniszter öngyilkos lett szeretői nem kis számú táborának nagy bánatára. De a rengeteg gazság kipattanása maga alá temette magát a Népjóléti minisztériumot is. Amikor Vass miniszter az öregségi biztosítás trükkjét megcsinálta az O.T.I.-ban. Végig szédelegték eme “nagyszerű alkotás”-sal az egész világ magyarságát, hogy lépjenek be, mert öregségükre igy nyugdijat kap minden olyan proletár, ha kiesik kezéből a szerszám, aki tagja az O.T.I.-nak és 65-ik életévét betöltötte. Az állam szavatolja ezt harsogták a vi- gécek. A magyarországi prole- táriátus megszerzésére kevesebb gondot fordítottak. Kötelezővé tették és a járulékot ugyancsak hivatalból vonták és vonják le minden dolgozó munkabéréből. Gyűltek a milliók és ebből ugyebár joggal volna következtethető az, hogy ha már minden 8-9 száz közül 1-1 proletár nem hullva el a nyomorúságos életviszonyok között és oly szerencsés, hogy eléri a 65- ik életévét (ami legtöbbnek álomnál nem egyébb) akkor oly öregségi segélyt kap az O.T.I.- tól amiből meg is bírjon élni.
