Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)
1940-06-22 / 1116. szám
1940 junius 22. BÉRMUNKÁS 3 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ————___CS.. .0 MEGJEGYZÉSEI HÁBORÚS HISZTÉRIA A náci bandita imperializmus által kiépített, hatalmas hadigépezet, amelynek az érdekébe állították hosszú éveken át az egész német nép munkaerejét, az a hadviselési mód, amelyet a nácik folytatnak, amely kíméletlenül dob milliókat a halálba, hogy a gyors győzelmet kierőszakolja, úgyszólván elsöpört minden ellent- állást, letiporta az útba eső kis országokat és minden valószínűség szerint térdre kényszeríti nemcsak Franciaországot, hanem az angol világbirodalmat is. Ezt a modern tatárjárást ma már nem állítja meg Amerika anyagi segítsége, de nem állíthatná meg az sem, ha az Egyesült Államok a mai felkészültségükkel beleavatkoznának az angol-francia imperializmus oldalán. Ezzel ma már tisztában vannak Amerika urai is, de tisztában vannak azzal is, hogy a náci Batu Kahn az európai győzelem után még sokkal mélyebben fog belenyúlni az amerikai kapitalizmus érdekszférájába. Nemcsak Európából szorítja ki, de kinyújtja a csápját a délamerikai és az ázsiai piacok után is. Amit annál is inkább megtehet, mert a leigázott népek lehetővé teszik az államkapitalizmusnak azt, hogy doping (áronaluli) árakkal szorítsa ki az amerikai kivitelt. Az amerikai kapitalizmus nem fogja szónélkül eltűrni a náci imperializmusnak a saját területére való betörését és felkészül az elkerülhetetlen leszámolásra. Ezt a felkészülést nem is titkolja az állam és az amerikai munkásosztály rövidesen érezni fogja azt, hogy ő is, már most, mielőtt az ágyuk megszólaltak volna, benne lesz a háborúba. FEGYVERKEZÉS A nagy leszámolásra való felkészülés első lépése az volt, hogy az elnök 3000 millió dollárt kért a hadsereg gépesítésére, 50.000 repülőgép, tankok, hadihajók, ágyuk stb. hadianyagokra és a kongresszus, úgyszólván vita nélkül szavazta meg ezt az óriási összeget, mely azonban csak egy része annak, amit, még kérni fog az elnök és a lapok mesterségesen szított hangulata lehetetlenné teszi a fegyverkezési őrület elleni agitációt különösen annak eredményességét, annál is inkább, mert minden becsületes megmozdulást, tudatosan azonosítanak a sárga lapok a komunácik és a nácikomik átlátszóan hamis pacifizmusával. KÖZSZABADSÁGOK: Az első halottja — miután ellenállás nem volt, nem hősi halottja — a háborús hisztériának a közszabadságok megnyirbálása lesz, a reakció régi kedvenc álma, a regisztrálás, ujjlenyomatozás, fényképezés, első sorban a nem polgárokra, elkerülhetetlennek látszik, el- lentállás nélkül megy keresztül minden olyan törvényjavaslat, amely a nem polgárok megkülönböztetését, üldözését, ke- nyértelenné tevését célozza. De igazán nagyon naiv gondolkodás volna az, ha azt hinnők, hogy ezeket a megszigorításokat nem fogják rövidesen általánosítani, mint ahogy sztrájk tilalom és a háború elleni tiltakozás vonatkozni fog minden egyes munkásra is, akár polgár, akár nem, katonai kötelezettség lesz. Kétségtelennek látszik az is, hogy a legközelebbi háborús lépésekhez fog tartozni a katonai szolgálat kötelezettsége már béke időben és az indok: a nácizmus által kiépített több millió hivatásos katonasággal szemben, nem vehetik fel a harcot a kellőleg ki nem képzett, katonai “szellemben” nem nevelt katonák. A militaristák régi álma, a katonai kötelezettség keresztülviteléhez, ha előbbre nem, de a választásoké feltétlen várható. Egy jól kiképzett “katonai szellemmel” telitett, több milliós hadsereg azután alkalmas lesz nemcsak a külső, de a “belső” ellenség letiprására is, mely belső ellenség alatt a forradalmi munkásság értendő. KI FIZET? Erősen tárgyalják azt is, hogy a felkészülés összegét miként szerezze meg a kormányzat. Látszólag, mint mindig, most is a nagy vagyonok fizetik majd a felemelt adókat, de mi jól tudjuk, hogy a kapitalizmus azt mindenkor áthárítja a proletáriátusra, egyrészt az adóalap leszállításával mind több alacsony jövedelmű munkást tesznek meg adóalannyá, másrészt a közvetett adó formájában fizeti meg a proletári- átus a közszükségleti cikkek — élelmiszer, ruházat, lakás árak stb. — felemelésével. Az elkövetkező háborút éppen úgy, mint a múlt háborúkat, a prole- táriátus fizeti meg, úgy véráldozattal, mint az életnívójának a leszállításával. Mert amíg a gazdag a profit többletből könnyen fizeti meg az adókkal súlyosan terhelt közszükségleti cikkeket, addig a proletáriátus csak a fogyasztása levásgásával lesz arra' képes. USZÍTÁS A háborús hisztériával kapcsolatosan a legvadabb uszítás folyik nemcsak az úgynevezett sárga amerikai rajtóban, de velük versenyeznek az úgynevezett liberális idegen nyelvű lapok is. Természetesen egy ilyen con- certben a nagydobot a magyarok verik, de nem természetes az, hogy a szocialista Göndör Ferenc lapjában, valóságos orgiákat tartsanak a megvaduló háborús uszítok. Végeredményben Göndörnek illene tudni azt, minden náci gyűlölete dacára is, hogy ez a háború az imperializmus mérkőzése és nem szabadna meg engedni, hogy a lapjában ilyeneket írjanak le: “De egy pillanatig sem haboznék, ha mennem kellene a germán fenevadak ellen és kéjesen mártanám bele a szuronyomat minden idők e legveszedelmesebb állatainak a testébe. Mert amig egy germán van a földön, sohasem lesz itt áldott élet.” Sokkal enyhébb egy másik cikk, amely csak minden nácinak a “megdöglését” óhajtja. Hát igen, lehet és kell is gyűlölni a nácizmust, mint a kapitalizmus legundokabb formáját, de, hogy egy “szocialista” minden “germán” köztük a hat millió szocialista és a négy és fél millió kommunista elvtársának a kiirtását is kívánja, az elva- kultabb uszító mint Hitler maga, aki csak a neki nem pariro- zókat akarja kiirtani. Én azt hiszem, hogy Göndörnek minden oka meg volna arra, hogy szégyenkezzen ezeken a gyalázatos uszításokon, amelyek megjegyzés nélkül jelentek meg a lapjában. A proletáriátus most fog fizetni azért, hogy nem hallgatta meg az IWW tanítását és most a 12-ik órában ha fel nem ébred és nem veszi fel a harcot az imperialista kapitalizmus ellen, akkor a vakságnak akkora árát fizeti vérben, pénzben és a szabadsága elvesztésében amelynél sokkal kissebb áldozattal megvalósihatná az Ipari Demokráciát, az emberi boldogságnak, a békének egyetlen lehetőségét. MUNKÁSOK ÉS CSALÁDJAIK BIZTOSÍTÁSA A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN A “Social Security Act” (Társadalombiztosítási Törvény) egy törvény, amelyet a Kongresszus megszavazott. Ez a törvény kétféle társadalmi biztositásról gondoskodik — az egyik: munkanélküliek biztosítása, a másik: aggok és hátramaradottak biztosítása fizetéses alkalmazottak és azok családjai esetében. Közsegitséget nyújt a szükséget szenvedő öregeknek és vakoknak és az eltartásra szoruló gyermekeknek. A Társadalmibiztositási Törvényt 1935-ben szavazták meg és 1939-ben kibővítették. Az alábbiakban cikksorozatunk egyikét közöljük és megmagyarázzuk olvasóinknak, hogy a törvénynek ag- gokra és hátramaradottakra vonatkozó rendelkezései miféle jogokkal, járandóságokkal és kötelezettségekkel járnak. Közsegély ügyben pedig a lakhelyéhez legközelebb eső köz- segély-hivatalhoz kell fordulnia bővebb felvilágosításért. HA ÖN ÖZVEGYEN MARAD A Társadalmi Biztosítási Törvény alapján biztosított munkás özvegye a következő biztosítási járandóságokra tarthat igényt: Havi kifizetésekre, ha 65 évet betöltötte. Havi kifizetésekre, ha még nem érte el 65 évét és fiatal gyermekeket gondoz. Egy összeg kifizetésére, ha 65 éven aluli és nincsenek gyermekei akiket nevelne; később havi kifizetésekre számíthat, amint 65 évét betöltötte és nem ment férjhez. Az özvegy havi járandósága a férj havi járandóságának háromnegyedét teszi. A 65 éven aluli özvegy egy összegű kifizetése a férj havi járandóságának hatszorosát teszi ki. Tegyük fel, példának okáért, hogy egy munkás, aki havi 25 dollár nyugdijat kap, illetve biztosítási járandóságot, 68 éves korában meghal és özvegyet hagy hátra, aki 65 évet már betöltötte. Az özvegy élete végéig a 25 dollár háromnegyedét kapja, tehát $18.75-öt havonta, feltéve, hogy közben nem megy férjhez újból. A példa kedvéért most tegyük fel, hogy a férj 66 éves korában halt meg és az özvegy akkor 64 éves volt. A férj halála esetén az özvegy a havi járandóság hatszorosát kapja egyszerre. Ha tehát a férj havi 25 dollárt kapott, az özvegy ennek hatszorosát, tehát 150 dollárt kapna. Ezt az összeget a halál idején fizetik, mivel az özvegyet még nem illetik meg a rendes havi kifizetések. Azonban, amit az özvegy betöltötte 65 évét és nem ment közben férjhez, havi 18.75 járandóság kifizetésére számíthat. Ha a biztosított munkás meghal és fiatal özvegyet hagy hátra, fiatal gyermekekkel, akiket az gondoz, úgy az özvegy és a gyermekek mindegyike havi járandóságokban részesül, mindaddig mig a gyermekek 16 évüket, vagy ha iskolába járnak, 18 évüket be nem töltötték. Az özvegy a férj havi járandóságának háromnegyedét kapja, mig minden egyes gyermek a havi járandóság felét kapja minden hónapban. Például: ha a férj havi járandósága 25 dollár volt, az özvegynek $18.75 járna, mig a gyermekeknek fejenként $12.50. Ha tehát a családban két gyermek van és mindegyik $12.50 kap, úgy az egész család $43.75 járandóságban részesülne havonta. Megjegyzendő, hogy a csa- ládfentartó járandósága alapján nyert összegek a család számára korlátozva vannak. A legalacsonyabb összeg $10. havonta. Ezzel szemben az a család, amely 20 dollárt, vagy azon felül kap havonta, az apa járandósága kétszeresénél, vagy átlagos havi fizetése 80 százalékánál többet nem kaphat. Mindig azt az összeget kapja, ilyenkor, mely kevesebbet tesz ki. Például, tegyük fel, hogy az említett családban özvegy asz- szony és három gyermek maradt. Az apa biztosítási járandósága 25 dollárt tett ki havonta. Ily módon a család járandósága havonta $56.25-öt tenne ki. Ez tehát több, mint ameny- nyit kapniok kellene, mivel a törvény kimondja, hogy az ösz- szeg nem lehet az apa megduplázott járandóságán felül. Ily módon tehát a család 50 dollárt kapna havonta. JEGYZET. — Az Aggok és Hátramaradottak Biztosítási Programja csak olyan bér, vagy fizetéses alkalmazottakra vonatkozik, akik a biztosítási tervezet kívánalmainak megfelelnek. Ezt ne tévesszük tehát össze a Közsegéllyel, amely Szövetségi-Állami program és szükséget szenvedő egyéneknek: öregeknek, vakoknak és eltartásra szoruló gyermekeknek nyújt segitséget. A biztosítási rendszerre vonatkozó információért forduljon a Social Security Board legközelebbi hivatalához.
