Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-05-18 / 1111. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1940 május 18. A harlani bányászok kilenc éve ártatlanul vannak börtönben MEGGYŐZŐ BIZONYÍTÉKOK TANÚSKODNAK ÁRTATLAN­SÁGUK MELLETT, AMELYEK AZONNALI SZABAD­SÁGUK VISSZAADÁSÁT SÜRGETIK. A louisvillei (Kentucky) Courrier-Journal, polgári hirlap, április 7-iki számában vezető helyen, erősen sürgeti Johnson kor­mányzót, hogy az evartsi összecsapás áldozatai érdekében, akik már kilenc esztendeje ártatlanul börtönben szenvednek, kedvező döntést hozzon. A vezércikkben “A Just Plea For Pardon” ma­gyarul egy igazságos kegyelmi-®---------r-------------------------------­kérelem címmel a következőket írja: “Egy Associated Press beszámoló Frankfortból azt mondja, hogy ismét kérelmez­ték Johnson kormányzótól azt, hogy döntsön már a kegyelmi eljárásban, az utolsó négy bá­nyász érdekében, akiket börtön­ben hagytak az 1931-ben tör­tént evartsi összecsapást köve­tő elitélés következtében. Mi reméljük, hogy a kormányzó időt szakit ezen gondterhes ügy megfontolására, mert mi hisz- szük, hogy meggyőző bizonyíté­kok tanúskodnak az igazságta­lan eljárás mellett. “Hét mányász került börtön­be életfogytiglan, az evartsi összecsapás miatt, amelyben né­gyen életüket vesztették. A bá­nyászokat azonban nem gyil­kossági vád alapján Ítélték el, hanem összeesküvésért. Laffon kormányzó megkegyelmezett három bányásznak 1935-ben. Azonban az utána következő Chandler kormányzó megtagad­ta a bennmaradt négytől a ke­gyelmet, mivel szerinte nem történt igazságtalan kilengés. “Azonban kétes, hogy Chand­ler döntését megelőzően átte­kintette volna az újabb bizonyí­tékokat, melyek közben nyilvá­nosságra jutottak. A mi véle­ményünk szerint, ezek a bizo­nyítékok olyan jellegűek, hogy jogossá teszik az újabb kegyel­mi kérvényt. “Az uj bizonyítékok legtöbb­je az érdekeltek közül csak egyet érint és az Al. Benson. Megvagyunk győződve, hogy most már bizonyítani lehet, hogy Benson nem lehetett bű­nös a történtekben, amelynek alapján elitélték. Továbbá hisz- szük, hogy a négy érdekelt ügye annyira hasonlatos, hogy legalább is erősen fennforog az a feltevés, hogy gondos tanul­mányozás kideríthetné, hogy a többi bányászok is éppen olyan ártatlanok, mint Benson.” A szóbanforgó négy szerve­zett bányász: A. Benson, Ches­ter Poore, Jim Reynolds és W. teremtett és minden embernek egyforma joga van az élethez és a szabadsághoz. De ugyan­akkor a “szabadság harcosok” rabszolgákat tartottak. Úgy a függetlenségi harcot, mint a rabszolgaság tényét, va­lamint a felszabadításukat csak az anyagi, csak a gazdasági kö­rülmények alapján lehet észsze­rűen megmagyarázni. A modern háborúk okait sem az “emberi természet” elméle­tével, hanem csak a mai gazda­sági viszonyok ismeretével le­het megérteni. Érdekes, hogy éppen azok állítják oda bűnbak­nak az “emberi természetet” akik azt hiszik, hogy az az is­ten teremtése és nem az anya­gi körülmények visszatükrözése. Mi nem tagadjuk, hogy van­nak szadisták, de nem a szadiz- mus az összemberiség alapter­mészete. Vannak zsugorik és kapzsik, de nem azért gyűjt az emberek nagy százaléka tarta­lékot a jövőre való tekintettel. Eltérek a történelmi példák­tól. Vegyük a mai átlagos em­bert. Ennek épp úgy, mint az ősembernek és az állatoknak csak két alapösztöne van: az életösztön és a nemi ösztön. Eb­ből a kettőből áll az alaptermé­szete. Minden más, amit “embe­ri természetnek” nevezünk, aszerint változik, hogy milyen krülmények között nőtt fel az ember. Ha emberevők között nőtt volna fel bármelyik civili­zált ember, aki borzadva gondol az emberevésre, saját maga is azt tenné. Sőt nem egy példáját olvastuk az emberevésnek hajó­töröttek között, ahol az ősi életösztön felülkerekedett a ne­velésen. A kapzsiságot és a zsugorisá­got illetőleg, gondoljuk csak át, hogyha ezek volnának az em­beri természet jellemvonásai, miért nem lopnak és gyűjtenek ivóvizet az emberek ? Hiszen, nincsen szükségesebb valami a levegőn és a táplálékonScivül. A felelet egyszerű: mindenki tudja, hogy bárhol és bármikor ihat amennyit akar, anélkül, hogy pénzébe kerülne. Vagyis van belőle bőven és szabadon juthat hozzá, mert a város (a társadalom) úgy rendezte be. Ilyen körülmények között nem kapzsiak az emberek. De te­gyük ugyanazokat az embere­ket egy sivatag közepére, ahol nincs mindenki számára elég viz és az emberi természet je­lentkezni fog, de az nem a kap­zsiság hanem az életösztön. Le­gyenek az emberek a táplálék­kal, ruhával és más dolgokkal oly bőven ellátva, mint egy vá­rosi ember a vízzel és el fog tűnni a kapzsiság, a zsugoriság és a tülekedés. Ne legyen szük­ség a pénzre, hogy az életszük­ségleteket megszerezzük, akkor csak a muzeomok fogják a pénzt gyűjteni. A mai technikával, ha min­denki termelő munkát végezne, ebben az országban minden munkás annyit termelhetne hetenként, amennyit a mai árak mellett száz dollárért kap­na meg. Nem volna olyan nagy bőség mint a vízben van, azon­ban ezt a termelést fokozni le­het és fogjuk is, ha a mai tár­sadalmi viszonyokat megváltoz­tatjuk. Azoknak a mivoltát tüzetesen a következő cikkben fogjuk ele­mezni. B. Jones, május ötödikén múlt öt éve, hogy ártatlanul vannak börtönben. Kegyelmi kérvénye- zésüket az újabban felfedezett bizonyitékok alapján, széleskörű támogatásban részesítik az or­szág minden részéből. Ártatlan­ságukat igazolja a tárgyalások alkalmával elkövetett hamis ta- nuvallomásik, a három tárgya­lási biró közül kettőnek és az esküdtek közül 46-nak közjegy­zői vallomása, melyszerint meg­vannak győződve a bebörtönzöt- tek ártatlanságáról és a Harlan megyei vádügyész' közbelépése a foglyok érdekében. Képzeljük el, hogy mennyire sárbatiporják az emberi szabad­ságot, midőn még olyanoknak a kérelmére akik részt vettek a foglyok üldözésében, akik se­gédkeztek hamis tanúvallomá­sok alapján börtönbe juttatni a kilenc esztendeje szenvedő bá­nyászokat és utólag a felderí­tett bizonyitékok alapján ön­maguk beismerik, hogy hibát követtek el és mégis még az ő kérelmükre is vonakodik a kor­mányzó kedvezőleg meghozni mielőbbi döntését. Az egész ügyben természete­sen a munkások gyöngesége mutatkozik, mert ha elég erős szervezett ipari akcióba lépné­nek, azonnal szabadok lehetné­nek osztálytársaik, az összetar­tás erőteljes fegyverük hatal­mán. Több összetartásra van szükség a dolgozóknak, hogy meghallgatásra találjanak. HAJÓKIRÁNDULÁST tart ezidén is az IWW new yorki olasz tagjai JUNIUS 23-ÁN. Ezek a kirándulások már olyan népszerűek a New York és környéke munkások között, hogy az elmúlt nyá­ron több száz volt azoknak a száma, akik a késői jelentke­zés folytán lemaradtak az él­vezetes kirándulásról- A ren­dező bizottság jelenti, hogy bár ez alkalomra a jóval na­gyobb CALYERT hajót bé­relték ki, de a jelek szerint azon is minden hely el lesz foglalva, ezért kéri a bizott­ság a Bérmunkás olvasóit is, akik tömegesen szoktak részt venni a kiránduláson, hogy mielőbb foglalják le helyü­ket a bizottságnál, 158 Car­rol St., Brooklyn, N. Y. Fel­nőtteknek egy dollár, gyer­mekeknek 50 cent. NÉPSZERŰ GAZDASÁGTAN Irta: MARY E. MARCY Fordította: GOLDBERGER L. A füzet megjelent a Bérmunkás kiadásában. Ára 10c. (Folytatás) De küzdenünk kell — ma és holnap. És az időkkel együtt-, mindig vehemensebbé válik a küzdelem. A munkások tízezrei, százezrei dobatnak a munkanélküliség árjába. Csökkentenünk kell a munkanélküliek hadseregét. Iparilag kell szervezkednünk, hogy megrövidítsük a munka­időt. A hat órás munkanap bevezetése, további milliók munká­ba állítását jelentené az amerikai munkásságra. Időt biztosítana nekünk a tanulásra és pihenésre, szervezési munkára és nevelés­re, amint magasabb munkabért jelentene az egész amerikai mun­kásságnak. Mert mennél kevesebb ember verseng a munkáért, annál magasabb bért követelhetnek. Ismételjük: A modern gépezet, mindig több és több munkást dob a munkanélküliek seregébe. Rövidebb munkaidővel több munkás nyer alkalmazást és megtarhatják, sőt fokozhatják a fizetésüket, nem is említve az ezáltal elérendő hatalmas értékű harci készséget, szolidaritást, osztályöntudatot, amelyet a mun­kásosztály megszerez. Kérdések és feleletek. K. Mi a legfőbb akadálya a munkások magasabb bérre irá­nyuló követelésének? F. A munkanélküliek hadserege amelyek egymás közötti ver­sengése lehetetlenné teszi a munkabérek emelését. K. Mit eredményezne a munkaidő általános csökkentése? F. Eltűnne a munkanélküliek serege és ezzel együtt a mun­kások közötti verseny a munkaalkalmakért. Ezt magasabb mun­kabér követné. K. Mikor találkozunk a munkáltatóval, mint egy áru eladója megyünk hozzá. Mi az áru? F. A munkaerőnk. K. Mi szabja meg az árunk értékét? F. Az előállítására fordított (az élelmiszerekbe fektetett) munkaerő. K. A kereslet és kínálat befolásolják az áru értékét? F. A kereslet és kínálat ideiglenesen befolyásolhatják az áru árát, de nem az értékét, K. A munkásosztály általánosságban megkapja a munkaere­je értékét? F. Igen. K. Megkapja-e a termelése értékét? F. Nem. • K. Mi a külömbség a kettő között? F. A munkaereje értékét, a munkaereje előállítására fordí­tott társadalmi munka képezi, mig a termelése értékét az általa előállított javak képezik. K. Ha az összes áruknak az árát kétszeresére emelnék az Egyesült Államokban, ki fizetné meg a különbözetet ? F. A munkáltató osztály, mert minden körülmények között meg kell fizetniök a munkaberek értekét. Már pedig munkaerőnk értékét a szükséges élelmi cikkeink szabják meg. K. Mi a forradalmi ipari union célja? F. A bérrendszer eltörlése, a termelés és szétosztás átvétele és továbbfolytatása a termelők javára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom