Bérmunkás, 1940. január-június (28. évfolyam, 1092-1117. szám)

1940-04-06 / 1105. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1940 április 6. PITTSBURGH ÉS KÖRNYÉKE BÉRMUNKÁS OLVASÓK ÁPRILIS 7-ÉN VASÁRNAP délelőtt 11 órai kezdettel 805 James Streeten Kerületi értekezletet tartanak, ahol a Bérmunkás és a magyar nyelvű propaganda érdekében kifejtendő ügyeket tárgyalják meg. A lap olvasóit ezúton hívja meg a KERÜLETI TITKÁR. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI MÉGEGYSZER OTTÓ Amint az első pillanatban nyilvánvaló volt, most már mind világosabban mutatkozik meg, hogy az a “szimpatikus fiatalember” nem azért jött Amerikába, hogy ezt a demok- ráicát tanulmányozza, hiszen ezt a tanfolyamot elvégezte ő már annak idején Franco gene­rális bandájánál, hanem, hogy egyrészt az amerikai katholi- kus klérius, másrészt pedig az amerikai magyarság támogatá­sát megnyerje ahhoz, hogy rá­ülhessen a magyar és ha lehet­séges az egész Közép-Európa népeinek a nyakára. Nem tudom, hogy milyen az eredmény az amerikai püspö­kök között, de valószínű, hogy a kéz-kezet mos elv alapján inté­zik és kapja meg azt amit tő1 ük kért, de a magyar vezéreknél 100 százalékos sikert ért el. A napi lapjaink, napokon ke­resztül, már nem mint Habsburg Ottót, hanem mint Ottó király­fi néven zengedeznek róla, írnak olyan ta'pnyaló cikkeket, hogy a leg fekete-sárgább Smólen Tóm­nak is dicsőségére válna. Odáig ment már két clevelandi pap, hogy egy felhívásukban, nem csak Ottó “kirá’yfit” ünnepel­ték, hanem meg Írták azt is, hogy Magyarországon Mátyás király óta még olyan dicsősége­sen nem uralkodott senki, és so­ha Magyarország népe olyan gazdag és boldog nem volt, mint éppen Ferencz Jóska a7att s ezt csak akkor érjük újra el, ha me­gint egy Habsburg — ez alka- lammal Ottó — fog felettünk uralkodni. Ezek a csuhások elakarják felejtetni az amerikai magyar­sággal azt, hogy az a dicső Fe­rencz Jóska volt az, akinek a nevéhez fűződik a 48-as forra­dalom leverése, az aradi 13, Kufstein, Neugebau, Haynau. Hogy az ő dicsőséges uralma alatt hajtott ki a nyomorúság egy millió magyart Amerikába. Amilyen reménytelen az, hogy az amerikai munkanélküli milliók a mai rendszerben visz- sza kerüljenek az iparokba, ép­pen o’yan valószínűtlen az, hogy Ottó királyfi még egyszer a magyar nép nyakára ültesse a Habsburgokat. Mert amig Hor­thy ott tud ülni, addig a helyét át nem adja, ha pedig a ma­gyar nép egyszer meg fog sza­badulni a Horthy bandától, nem fogja a helyére a Habsburgokat ü teteni, nem fog . eben gubát cserélni. HÓDIT A GÉP A Bérmunkás legutolsó szá­mában egy nagyon tanulságos cikk jelent meg, amely rámu­tat arra, hogy a gépek a mai profitrendszerben, hogy dobják ki a munkás mil'iókat az ipar­ból, átokká válnak igy a gépek, ahelyett, hogy áldása lenne az emberiségnek. Az utóbbi hetekben megfor­dultam Ohio, West Virginia és Pennsylvania államok ipari tele­pein és a munkások kétségbe esve mutatnak rá arra, hogy a gépek miként szorítják ki őket a gyárból, a bányából. Az acéltelepeken, mindenütt állít­ják fel a legmodernebb henger­műveket, amelyek nemcsak ki­szorítják a munkások nagy ré­szét, hanem a bent maradottak­nál is leszorítja a béreket. A Wheeling Steel Compániáknál beállított henger gép, az eddi­gi 340 emberből kiszorított 303- at. A megmaradt 37 ember több lemezt ad ki egy héten, mint a 340 egy hónap alatt és amig a régi veszélyes, nagy szakértelmet igénylő, munka mellett a munkások két heten­ként 150 dohártól, kétszáz dol­lárig kerestek most a napi­bér 5 dollárra esett le, és örül­nek ha az 5 napot kidolgozva a két heti fizetés 50 dollárt tesz ki, de ezt is csak a protekciósok érik el. Ez a gépesítés nyomorítja meg a bányákat is, ahová min­dig modernebb, több és több gépet visznek be és a bányá­szok mint az acélmunkások még mindig lomhán nézik azt, hogy miként kerülnek a munkából a közsegélyre. A tudásuk csak addig teFjed, hogy a gépeket átkozzák, de nem akarják meg­érteni azt, hogy ha felismernék a helyzetüket és szervezkedné­nek az iparokban a csődbe ju­tott kapitalizmustól átvéve a termelést, azt maguk irányíta­nák az összesség javára, akkor a gépek nem átkot, nyomort, bűnt okoznának, hanem áldást, bőséget és boldogságot az egész emberiségnek. Ezt a nehéz fel­világosító munkát kell elvégez­nie az IWW-nak. UJ BREST-LITOWSK­Mikor az orosz proletariátus elkergette e’őször a cárt és utá­na a háborút tovább folytatni akaró Kerensky féle kormányt uralomra ültették a békét hir­dető bolsevikieket, akik azután békét kértek a német hadveze­tőségtől. A Brest-Litowskban lefo’yt béketárgyalás, tökélete­sen hasonlított ahhoz, amely a napokban lefolyt Moszkvában, ami a finn-orosz háború befeje­zéséhez vezetett. Annak idején a német rész­ről Hoffman porosz generális vezette a tárgyasokat, mig a szovjet delegáció feje Trotzky volt. Trotzky megpróbált a legnagyszerűbb érvekkel ha ni a német delegációra, hogy ne erőszakoljanak Oroszországra egy mega'ázó imperialista bé­két, amely csak uj háború mag- vát veti el. Trotzky okos, értel­mes érvére Hoffman tábornok­nak csak egy válasza volt; a kardjára ütve kijelentette: az urak vagy elfogadják a feltéte­leket, vagy pedig a német csa­patok megindulnak Oroszország belseje felé. Trotzky tudta azt, hogy a demoralizált orosz had­sereg képtelen ellentállni a né­met inváziónak, de Lenin és Trotzky szentül hittek abban is, hogy a világháború, Világforra­dalommal fog befejeződni, ami­kor a breszt-litowski béke ok­mány csak mint az imperialista bűnök dokumentuma fog szere­pelni, mint azt annak idején Lenin meg is mondotta. Azóta sok vér folyt le a Vol­gán. Lenin meghalt, Trotzky száműzetésben, az akkori forra­dalmárok túlnyomó része vagy kivégezve, vagy börtönben. Le­nin helyébe Sztálin despota ült, akinek a célkitűzése már nem a világforradalom, hanem szövet­kezve a leghirhedtebb munkás­gyilkossal, Hitlerrel, Nagy Pé­ter cár álmai lebegnek a szemei előtt, aki szent Oroszország vi­láguralmát akarja megvalósí­tani. Moszkvában megkötötték az uj brest-litowski békét. Most a kardjára csapkodó tábornokot nem Hoffmannak, hanem Vori- silovnak hívták, de a “béke” éppen olyan gyalázatos imperi­alista tákolmány, mint annak idején, csak az teszi ezt még aljasabbá, hogy a proletariátus nevében kötik meg- Valamikor ez a “béke” parancs is doku­mentum lesz a proletárság előtt, I Sztalinék ellen. KÖNYVSZEMLE T. S- STIBLING "THE SOUND WAGON" A jobb könyvek olvasását is úgy érdemes beosztani, hogy a komolyabb gazdasági és társa­dalmi tanulmányokat néha egy- egy könnyebb és szórakoztató könyvel váltsuk fel, de ugyan akkor ezen szórakoztató köny­vek is lehetnek, sőt szükséges, hogy tanulságosak legyenek. Ezen szempontból mutatjuk be a fenti könyvet és íróját, mely most egy időszerű témá­ról, a politikai handabendázás ról van meg Írva. Nemcsak, hogy kimutatja a politikai kor­rupciót, melyet mi úgy is isme­rünk, de nagyszerű formában adja azt elő úgy, hogy még a jámbor lelkek is megérthetik a politikai fogásokat, taktikát, re­formokat, Ígéreteket, melyet majd a nyáron mindenfelé de­monstrálni fognak. Nagyon szükséges ezt a köny­vet nemcsak olvasni hanem má­soknak is ajánlani, olyanoknak, I akiknek nem volna türelmük | komolyabb tanulmányt elolvas-1 ni. A fiatalabbaknak meg szük­séges olvasmány lenne ez a J könyv, hiszen éppen őket pró- j bálják legjobban bevonni, be­csapni a politikában. Hogy az érdeklődést felkeltsük a könyvi iránt, egy körmondatot idézünk, mely hűen jellemzi az egész po-1 litikai akciózást. “A politikai megmozdulást, cselekvést, nem váltja ki a pa- namázás, korrupció, igazságta­lanság. Azt a nép már megszok­ta, hiszen az állandó és ve’e jár a politikával. Ami kitudja a né­pet csalni a szavazó bódéhoz az, amikor egy Szent György lovag egyedül ki száll a síkra és le­győzi a korrupció sárkányát. Ez kell még a tömegnek, egy jó szinelőadás- Miután a lovagot beválasztják a szinelőadásnak vége, a tömeg haza megy és a sárkányt egy pár évig ápolják, hogy újból jó harci állapotban legyen a következő előadásra.” Ez áll még az úgynevezett munkás politikusokra is. Azok is a párt által feldicsőitett, fel­magasztalt lovagokkal akarják a korrupció sárkányát legyőzet­ni. A nagy tömegeknek csak a belépti dijat kell megfizetni és tapsolhat kénye-kedve szerint. Meg van az a nagy e'őnye, hogy minden két évben meg lehet is­mételni, ugyanakkor a tömeg is élvezi az előadást, mely nem kí­ván tőle többet, csak a belépti dijat és tapsot. Vi. CLEVELANDON TAVASZI BÁLT RENDEZ AZ I. W. W. SZERVEZŐ BIZOTTSÁGA. Április 26-án pénteken este, az összes nyelvi csoportok közre­működésével a Sachsenheim Hall báltermében, 1400 E. 55 ucca. A bevétel további szervezői tevékenységre lesz fordítva a pittsburghi kerületben és lehe­tőleg más vidéken is, ami az annyira óhajtott és eddig nél­külözött nagyobb arányú akció meginditását jelentené. Tehát minden munkástárs és lapunk összes olvasói tartsák kötelessé­güknek azon részt venni, hogy minél nagyobb sikerrel záruljon. A zenét AL. Berardi előnyö­sen ismert rádió zenekara szol­gáltatja. Jegyek kaphatók a csoport titkárjainál és a szer­vezet összes delegátusainál. AZ IWW Szervező Bizottsága. BIRINYI K. LAJOS, clevelandi “ügyvéd”, mint jó kálvinista — bár nem hallottuk, hogy a kálvinisták büszké’ked t e k volna vele — hisz az Isteni elhatározásokban. Visszauta­sítja, mintha az ő utasításai­ra vonult volna Hitler Len- gye'országba, Sztálin Finnor­szágba, vagy Horthy törvé­nyeket hozatna a magyar parlamentben. E szerint Bi- rinyi az Istennek írja taná­csait. Sok ezer névtelen levél­írója hiszi, hogy a — szemé­lyes reprezentálás nagyobb súllyal birna-

Next

/
Oldalképek
Tartalom