Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-09-30 / 1078. szám

6 oJda) BÉRMUNKÁS 1939 szeptember 30. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL .... CS... Ő MEGJEGYZÉSEI A PROKL A hetilapok szerkesztőinek a dzsungeljébe főhelyet érdemel ki a south bendi hetiszemét szerkesztője Prokl-Pataki Jenő. Olcsóbb János nincs a magyar firkancok között, mint ez a Prokl, ki már egy pár virsliért is hajlandó bárkit kiszerkeszte­ni. Ha pedig még egy pohár bort is kap úgy azt az égig haj­landó dicsérni. De ha egy 10 incses hirdetést kap, mint legutóbb a reformá­tusok jubiliumáról, akkor haj­landó filozofálni is és a vallás­ról ilyen marhaságokat leirni: “Vallásra világ kezdete óta volt szükség és lesz a világ vé­géig, mert e nélkül az emberi­ség el nem lehet. Mig szükség lesz e földön embernek tudni és ismerni Istent, rendeltetését, kötelességét: mig fejedelmek­nek kell lenni és a földi polgá­roknak meg kell adni a császár részére, ami a császáré; mig tisztelni kell a gyermeknek szü­leit, nevelniük a szülőknek gyermekeiket, mig a szegények­nek sorsával megelégedőknek, a gazdagnak emberszeretőnek ke1! lennie, mig szükség lesz a háztartási és baráti hűségre, a hivatalbelieknek igazlelküségé- re: mindaddig fenn kell állania a keresztyén vallásnak, mely éppen e drága jókat eszközli és munkálja az emberek között”. Ez a Prokl megérdemli, hogy az utókor részére ne csak ezt a marhaságot örökítsük meg — amelyben csak egy igazság van: “mig a szegényeknek a sorsával megelégedőknek kell lennie” addig tényleg van a vallásra — hanem — (hogy kedvében járjunk) őt magát is spirituszba kellene eltenni mint az aljas butaság, vagy a buta aljassság minta képét. ELISMERTE A “Magyar Jövő” moszkvai jelentése szerint a Szovjet kor­mány elismerte a független Szlovákiát és követett küld Bratislavába. Tehát ma már nem “Hitler bábkormánya” Ti- só páter, hanem “független” kormány. Ezt eredményezte többek között a paktum. A másik érdekes hire az, hogy “Japán megfenyegette az amerikai kormányt, hogy ha nem változtatja meg a politiká­ját Japánnal szemben, úgy há­ború lesz”. A múlt héten még Browderék azt írták, hogy a paktum megvédte Amerikát is Japántól, közbe Japánnal is megtörtént a paktum és igy a “tengely” ázsiai tagjának is megjött a hangja, Amerikával és Kínával szemben is, pedig annak is ígérték, hogy a pak­tum “hatalmas erkölcsi és fi­zikai erőt adott a függetlenségi harcához”. Bizony nehéz helyzete van Sztálin McCarty-jának, mert amit ma meg-“magyaráznak” azt holnap halomra dönti Sztá­lin uj aljas árulása. Nagyon megszolgálják azt a nyomorult vérdijat, amit a munkásmozga­lom leromlásáért kapnak. A FÖELNÖK UR Az amerikai magyarság leg­nagyobb egyletének a főelnöke Daragó József az utóbbi időben alaposan megutáltatta magát azzal, hogy a Verhovayak Lap­ját náci propagandára használta fel. A tagság meg nagyon gya­nús szemmel nézte azt, hogy a főelnök egyben főszervező is lett, de soha nem volt kimuta­tás arról, hogy ez az állás hal­mozó ur mennyit vág zsebre ezekért a disz állásokért. Azért a kerületi értekezletek utasítot­ták a delegátusokat, hogy álla­pítsák meg, hogy ez a duplán fő ur mennyi fizetést húz az egylet kasszájából. Nem kis meglepetést okozott a delegátu­sok között az a jelentése a pénzügyi bizottságnak, hogy a főelnök szervezősége 40 hónap alatt, kerek 24.000 dollárt vett fel fizetés címén, vagyis havi 600, heti 150 dollár az amit ez a náci hajlandóságú ur a repre- zentálásért zsebre vág. Igazán itt volna az ideje annak, hogy a Verhovay tagok addig pucol­ják ki ezt az igazgatóságot, mig odáig nem fajulnak a dolgok, mint a Martin-Fejes-Neményi éra alatt. AZ EMBARGÓ Az embargónak — fegyver szállítási tilalom — nem voltak nagyobb ellenségei mint a kom­munisták. Erősen követelték, hogy a kongresszus változtassa meg ezt a törvényt és a “Cash and Carry” alapon támogassa a demokráciákat a nácizmussal szemben. Mig az elmúlt héten is, ha kissé halkan is követel­ték ezt “hogy segítséget kap­jon a hősiesen küzdő Lengyel- ország”. Közben a Szovjet csapatok is rátámadtak a “hős” lengye­lekre és a Magyar Jövő már nem követeli az embargó mcg- szüntetését, hanem a front la­pon, hozza Coughlin páter fel­hívását, hogy teljes erővel küzdjenek a semlegességi tör­vény megváltoztatása ellen. Persze Coughlin atya ma már nem egy büdös náci, hanem ő is tagja a paktum által kiala­kult amerikai tengelynek, mely­nek a látható fejei Browder- Fritz Kuhn-CoughUn. A MAGYAR SZÖVETSÉG A Himler-Daragó társaság ál­tal összehívott gyanús alakulat nem nagy szeretetnek örvende­zett a magyarok előtt, éppen úgy mint a contra Demokrati­kus Szövetség és a most folyó Verhovay Konvenció delegál u- sainak a többsége utasítást ka­pott, hogy a Verhovay egyle­tet vonják ki ebből az alakulat­ból. A magyar “vezérek” és papok egész légiója jelent meg a konvención, hogy rábeszélje a delegátusokat a Magyar Szö­vetség támogatására, a vezérek hazafias szólamai nem nagy ha­tást értek el, de az ellenzéket tökéletesen összetörte a Szövet­ség titkára Himler Márton, aki azzal érvelt, hogy nem ők a ná­ci érzelmüek, hanem a kom­munisták, akik tényleg szövet­séget kötöttek Hitlerrel a “de­mokráciák” ellen és együttesen támadták meg a testvér Len­gyelországot. Az egyhangúlag elfogadott határozat szerint a Verhovay bent marad a Magyar Szövet­ségben mindaddig, amig az, az amerikai demokrácia alap j un áll és küzd úgy a názimus, mint a kommunizmus ellen. Ezt a határozatot még a kommunis­táknak ismert delegátusok is elfogadták. Ez egy élénk példa arra, hogy a kommunisták árulásai miként éreztetik a romboló ha­sukat, még a polgári liberálisok harcainál is, ma az az ügy amelyet a komik pártolnak el­veszett, mert senki sem haj­landó magát kompromitálni az­zal, hogy együtt dolgozik az uj a Sztálin által, kibővített ten­gellyel. A FELSZABADÍTÓ . , . A náci lapok amikor Hitlerék bevonultak Ausztriába a Szudé- ta földre, Csehszlovákiába es most amikor vérbefulasszák Lengyelországot, azt Írják, hogy a lakosság ujongva fogad­ta a felszabadító csapatokat. Horthy lapok is szószerint ezt irták, amikor bevonultak a “csehek által rabigába tartott” felvidékre. A Szovjet által kitartott sa.i- tó prostituláltak, még csak uj szavakat sem Írnak le, hanem szó szerint átveszik a hü szö­vetségeseik frázisait és azt Ír­ják ők is, hogy a lakoság öröm- ujongva fogadja a felszabadító vörös csapatokat. Lenin és a munkában elpusz­tult, no meg Sztálin által kiir­tott bolseviki vezérek jól jártak, hogy nem érték meg azt a gya­lázatot, hogy az általuk alakí­tott vörös hadsereg Hitler náci­jaival együtt “szabadított” fel népeket. Heil Sztálin és az ő jól fize­tett prófétája Browder elvtárs! ÉN NEM ADOK A kispolgárok emésztést elő­segítő pártja konvenciózott Bridgeporton, ahol — valószí­nűleg a bankett hatása alatt — egy Gulyás nevű S.L.P. humo­rista “kötélre valót gyűjtött a Kudlik felfüggesztésére”. Ez a Kudlik szintén humorizál ami­kor a tudósításba megjegyzi, hogy erre már mint kötélre “a clevelandi cső” is szívesen adakozna”. Nem Kudlik elvtárs, én egy lyukas gombot sem ad­nék a maga kötelére, nem azért mintha értéknek tartanám, ha­nem mert a munkásmozga'om- ba kötelet csak forradalmárok kapnak a burzsoáziától, de Kud­lik féle nyavalyás ködök vizs­gáló, önfertőzőket, kimélik, sőt tenyésztik mint az igazi mun­kásmozgalom gátlóit. A győ­zelmes munkásosztály sem fog “kötelet” adni ezeknek mert azt sem érdemlik meg. Elfog­nak ők tűnni a kitermelőikkel a burzsoáziával együtt. KÖSZÖNETNYIVÁNITÁS ÉS BESZÁMOLÓ Az elmúlt szombaton este volt megtartva az IWW new yorki csopotjának a szüreti mu­latsága. Mondhatjuk, hogy min­den tekintetben megfelelt a vá­rakozásnak és munkástársi kö­szönet jár érte mindazoknak akik megjelenésükkel sikerre vitték és köszönet jár érte munkástársaink lelkes csoport­jának, akik adományaikkal já­rultak a sikerhez. örömmel láttuk, hogy a kör­nyéki munkástársaink is töb­ben megjelentek körünkben, jelen voltak; Lodi, Bridgeport, és a 200 mértföldnyi Sarato­ga Springről is. Wiener Gábor farmer munkástársunk 12 csir­két adományozott, mellyel elő­segítette az anyagi sikert. Ko- zsány munkástársnőnk egy íz­letes tortát és sok virágot ho­zott ajándékba, amit a Bérmun­kás javára értékesítettünk, úgy­szintén Geiger munkástársunk ajándékának jövedelmét is la­punkhoz juttattuk el. Mindeze­ken kívül még maradt a helyi­ség javára több mint egy havi lakbér, igy tehát mondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk. A konyhai munkákat intézték, Fülöpné, Stefankóné és Fish- beinné munkástárnők, a polgári házasságnál a dijakért verse­nyeztek, Greenfeldné, Vaszkó- né és Hajnal Helen munkás­társnők. Reméljük, hogy az egész téli szezonban hasonló eredményekért nyilváníthatjuk köszönetünket. Az IWW new yorki tagjai. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek^ minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — _ dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. ... E maradi jelszó helyett: “Tisztesseges napibert tisztesseges napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE ’A BÉR­RENDSZERREL!” .... A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belüL

Next

/
Oldalképek
Tartalom