Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-08-26 / 1073. szám
1939 augusztus 26. BÉRMUNKÁS 3 oldal Amit Nem Hagyhatunk Szónélkül ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET (Folytatás az 1-ső oldalról) A magyarajku IWW-isták, 1939 szeptember 3-án vasárnap d. e. 9 órai kezdettel tartják szokásos évi országos értekezletüket Clevelandon, a Bérmunkás Otthonban, 2759 E. 79 St. Az országos helyzet, valamint lapunk súlyos állapota megkívánja, hogy mindazok, akik a forradalmi ipari unionizmus magyar propagandájában az évtizedek folyamán kivették részüket — megjelenjenek az értekezleten. Felszólítjuk tehát munkástársainkat, hogy tegyék meg a szükséges előkészületeket úgy, hogy egysem hiányozzék azok közül, akiknek megjelenése fontossággal bir ügyeink megtár- gyallásánál. Országos szervező és lapbizottság. KRITIKA amikor ez az amerikai fő-náci 5 dollárt adott az S.L.P. szervezési alapjára. S.L.P. tagok gondolkodjatok csak egy kissé azon, hogy a két fő-náci érdemesnek tartja a mozgalmatok támogatását. MOKÁNY BERCI A magyar vicclapoknak volt egy figurája, a tudatlan, hazug magyajkodó Mokány Berci, ez az alak jut az eszünkbe, amikor a Perényi báró által félbolondnak (egész bolond ez báró ur) titulált Birinyi doktor cikkeit olvassuk, amikkel az amerikai náci papirosokat, piszkitja be. Minden írása, a tudatlanságnak, a hazugságoknak a csim- borasszója. Legutóbb a következő hazugságot irta le: “A magyarság ezer éves történetében nem akad egyetlen egy magyar ember sem, aki hazáját elárulta volna’. Birinyi ur, a ma élő, létező nemzetek között nincs egyetlen egy se amelyet annyiszor árultak volna el a vezetői mint a magyar nemzetet. A magyar nagybirtokok 75 százaléka az árulásokért kapott adományokból keletkeztek. Az Árpádházi királyok kihalása után Magyarországot a magyar urak állandóan áruba bocsátották. A magyar urak voltak az elárulói az összes magyar szabadságharcoknak, elkezdve Dózsa György, Bocskay, Rákóczi, Kossuth-on keresztül az 1919-es forradalomig. Birinyi ur, aki ilyet le ir az nemcsak ostoba, hanem tudat tosan és szemtelenül hazug is. ITT AZ IDŐ A magyar komik hosszú éveken keresztül próbálkoztak azzal, hogy a Munkás Betegse- gélyző Szövetséget megtegyék a fejőstehenükké, ennek a célnak az érdekében, a legnagyobb rombolást vitték véghez, a tagok ezrei maradtak el a Nagy Jánosok, a Bebritsek tudatos rombolásai következtébe s csak az IWW kemény gerincének volt köszönhető az, hogy sem teljesen lerombolni, sem fölfalni nem tudták ezt a munkás szervezetet. Ma amikor Somló diktátorsá- ga kiszorította a szervezetből az azt építő és védő IWW tagokat, a demokrata köpenybe bujt komunisták elérkezettnek látták az időt az uj offenzivára, melyet a kétszínűségükhöz méltó taktikával úgy próbálnak elérni, hogy oldalas cikkekben védik Somlót és támadják az IWW-t. Kezdik bevezényelni a fúró mestereket, igy a clevelandi 50-ik osztályba legutóbb Práger, Kenesey, Bukrich és Rákosi léptek be (az utolsó az IWO-ba elmebaj miatt nem volt felvehető). A Szövetségnek ehhez az uj tagokhoz nem kell szerencsét kívánnunk, mert Somlóék igazán megérdemlik, hogy Kudlik, Tárcái védelmi gárda Rákosiékkal bővüljön ki. A “LENGYEL TESTVÉR-’ A magyar politikába és a la'pokba úgy otthon mint itt számtalanszor kihangsúlyozták a magyar-lengyel testvériséget, hangoztatva azt, hogy soha se fordulhat elő az, hogy a “két testvér nemzet háborúba keveredjen egymással”. A nagy testvéri ölelkezés között érett meg a helyzet a danzigi kérdés megoldására, amelyet Hitler ha másként nem lehet, hát háború utján is el akar intézni. A háború sikeréhez szüksége van Hitlernek arra, hogy a hadseregét ne csak a németlengyel határon állítsa fel, hanem ma már a “független” Slo- vákia lengyel határát is német katonaság szállta meg és folynak a tárgyalások arra is, hogy a magyar-lengyel határon is rohamra készen álhassanak Hitler katonái. Kétségtelen, hogy itt is érvényesülni fog Hitler “nyomása” és Magyarország népét Horthyék a német imperializmus és a saját hatalmi érdekükben a lengyel “testvérek” ellen fogját vezényelni, ha .psak a magyar nép a lengyelek helyett a saját urai ellen nem fordítja a kezeibe adott fegyvereket. CSALÁDI KIRÁNDULÁS Az IWW Cleveland west sidei csoportja, vasárnap, augusztus 27-én tartja ez évi családi kirándulását BERIA-ba, melyre lapunk és mozgalmunk támogatóit meghívja. A családi kirándulás helyéül, a SOLTÉSZ FARMOT választották, ahol az ily alkalmakkor szokásos minden szórakozást biztosítana .. a .. vendégeiknek. Enni és innvalókról a rendezőség szintén gondoskodik. Kocsik reggel 9 órakor indulnak a 3930 Lorain Avenuról. Útirány: Az Airport-tól a 237 ut Beria-ba. Ott az első forgalmi lámpánál JOBBRA fordulni a Bagley Roadig; a Bagley Roadon BALRA a Columbia Roadra. Azon jobbra a Sprague Roadra ahonnan kezdődőleg jelzőtáblák mutatják az utat a farmig. Esős idő esetén a 3930 Lorain Avenui helyiségben tartjuk meg. A Bérmunkásban megjelent “kritika” rovathoz lenne néhány szavam Hajdú Tamás munkástárs indítványára. A “Tárcára” nézve teljesen megegyezem Hajdú munkástársai. De már ott nem, hogy minek foglalkozik lapunk any- nyit s oly sokszor Magyarországgal. Lehet, hogy ön k. munkástárs, s én és még sok mások eldalolhatjuk mint a nóta mondja, hogy “elszakadtam a rózsámtól mint a borjú az anyjától”. Tehát mi is leszakadtunk serdülő korral a szülőhaza emlőiről, mint a borjú akit erőszakkal választanak el. De hát ne felejtse el, hogy nemcsak mi vagyunk a Bérmunkás körül leszakadt öreg Amerikások, hanem vannak még a lapunknak pláne Kanadában le nem szakadt előfizetői is, olvasója meg még több is. így is nehéz a propagandát a Bérmunkással itt folytatni és terjeszteni köztük. Hát még érméikül. Mert itt a new yorki csoport értekezletén megállapítottakat kell leszögeznem, hogy sokkal könnyebb volna a Bérmunkást terjeszteni, ha egy langyosmeleg forradalmi lap volna, regényekkel tele. Igen ám, de akkor mi nem volnánk körülötte. így hát valahogy ezt a szenzációra éhes tömeget is ki kell elégíteni. Vagy ön szerint Hajdú munkástárs ezt a tömeget nem kell felvilágosítanunk. Küldök én önnek, ha kívánja egy “Horthy kuvaszt” ami itt Vinnipegen jelenik meg. S ez a prosittuált Horthy szubvenciós úgy huzigálja a munkásság szájánál a mézes madzagot, ha ezt olvassa azt gondolja “Horthy Kánaánban” minden fenékig tejfel. Vagy tán ezt nem kell ellensúlyoznunk, avagy a clevelandi “Sazabadság” lóditásait? Én szerintem a magyarországi hírszolgálat szükséges a lapban. Tárca helyett indítványozom, hogy ha nem a történelemből, hát akkor dolgozzon ki a lapbizottság egy rovatot, amelyben folytatásokban a mi általunk óhajtott rendszer lenne ponról pontra ismertetve. Úgy mintha azt már holnap kellene átvenni. Miféle funkciókat tartson meg a munkásság, s mit nem? Minő s mely adminisztrátorokra van szükség kezdve a falusi bírótól. Zára munkástársnak csak annyit üzenek, nagyon jó! Csak folytassa. Mindókámat ezzel befejeztem átadom a szót a következőknek. L. Lakatos Box 229 Lethbridge, Alta. KERTI MULATSÁG Az IWW clevelandi tagjai, 1939 szeptember 2-án, szombaton este, KERTI MULATSÁGOT rendeznek, a Bérmunkás Otthon kerthelyiségében, 2759 E. 79 Street. Az east sidei csoport, e mulatság rendezésére egy három tagú bizottságot küldött ki. E bizottság vette kezébe és vállalta, hogy a konvencióra már szombaton beérkező küldöttek fogadásáról és szórakozásáról gondoskodjon. A mulatságról, amint az előmunkálatokkal elkészül a bizottság, lapunk utján majd bővebben foglalkozunk. Az alábbi levelet kaptuk: “BÉRMUNKÁS” Cleveland, Ohio Gentlemen: My uncle Mr. John Zara, has written to me that a report about the death of my father, John Ceman, will be in the August 12th issue of the “Bérmunkás”. I shall appreciate it very much if you will print a statement from me in this issue expressing my thanks to the Bérmunkás members and friends who were kind enough to remember my father. I am enclosing $1.00 as a small contribution for the paper and shall appreciate knowing the cost of the statement. Thanking you in advance for this favor, — I wish the organization continued success. Sincerely Blanche Ceman ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik 'csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegitik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. • E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. mf \
