Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-08-12 / 1071. szám

1939 augusztus 12. BÉRMUNKÁS 3 oldal Ml ÚJSÁG MAGYARORSZÁGON | CEMAN JÁNOS | MIÉRT csak most? Kárpát­alja (ruszinszkó) területén jú­lius 6-án 24 órakor váltotta fel a katonai közigazgatást a pol­gári közigazgatás. Igen-igen hosszú idő kellett Haynau-Hor- thy gestapo-jának, hogy Haim- pepi és Schweinitzer (igazi ma­gyar nevek ugyebár?) nevezetű vérebeinek sikerült 1919-es re­cept szerinti pacifikálása a ru­szin népnek. Majd rátérünk azok ismertetésére miként ag­gatták és verték veszett kutya módjára agyon ezek a felvidék­re szabadított nemzeti színbe csavart vadállatok a visszacsa­tolt lakosság legértékesebb tag­jait. Nem egy-kettő azok szá­ma akiket családtagjaik szeme- láttára és előttük kínoztak ha­lálra, vertek agyon. Az az par­don szabadítottak föl. CONDOR Légió filmjét mu­tatták be az UFA érdekeltség­hez tartozó Uránia filmszínház­ban. E filmet a spanyol nép sza­badságharcának leverésében ré­szes germán és olasz fasizta ko­zákok működéséről helyszínen vették fel a germánok. A világ közvéleményét az angol, francia olasz és germán fasizmus, mert ezek négyen segítették a sza­badságharcot leverni. Valójában azzal szédítettek, hogy az ola­szok, germánok jó fiuk, mert nem avatkoztak be és ezért ját­szották az angol szisztémájú benemavatkozási komédiát. Le­kötötték a köztársaságiak ke- zét-lábát, lehetetlenné tették a fegyverszállítást számára stb. A Condor Légió c. film bebizo­nyítja amit a világ proletáriá- tusa hirdetett. A fasizták igen­is beleavatkoztak. Sőt a mészá­ros munkát melyre ellenfarradl- mi spanyol sem vállalkozott volna a benem avatkozók végez­ték el. Látjuk a Condor Légió megszámlálhatatlan ércmadarát amint bukórepüléssel zuhannak a hiányos fölszerelésü elcsigá­zottan menekülő köztársasági csapatok fölé, de a menekülő polgári lakosság fölé is és gép­puskákból acélzáport zúdítanak rájuk. Látjuk amint bomba­esőkkel — ami részben a pápai szubvencióból vásároltak Fran- cóék — árasztják el a megtá­madott városokat védtelen fal­vakat. Látjuk a végelláthatat- lan sorokban Madrid ellen föl­vonuló tankok és nehéz ágyuk légióit — Madrid mégih árulás utján került kezükre. Látjuk az elcsigázott, sebesült köztársasá­gi foglyok ezreinek számát amint a repülőgép, melyen az opertőr dolgozott elhúzott fö­löttük. A foglyok kimerült ar­cából a halottak ezreinek tor-f fintorából, a nők, gyermekek ezreinek megcsonkított hullái­ból, a géppuskák kattogásából és a bombák robbanásából egy­etlen bosszúért elhangzó meg­rendült sikoltás a néző felé — bár másnak szánták. íme angol, francia falazással igy tiporta le az olasz és germán fasizmus a spanyol nép szabadságharcát. Ökölbe szorult kezek bizonyít­ják, hogy a fasizmus-kapitaliz­mus ezért felelni is fog. SEJ, HAJ gyöngyélet a ka­tonaélet, Princz Dezső légvédel­mi tüzér 25 éves fejjel Felső­avason szolgálati fegyverrel fő­belőtte magát. Az öngyilkos ka­tonát haldokolva szállították a miskolczi csapatkórházba. Weisz László 24 éves honvéd, aki a kalocsai zászlóaljnál teljesített szolgálatot gyakorlat közben vaktölténnyel szájába lőtt. A lövés szétroncsolta fejét, meg­halt. Igen, bizony, a békeideinél durvább és emberkinzóbb fas­izta bánásmód, a sokkal silá­nyabb élelmezés, a még sok ha­sonlók elől igyekeznek a hadse­regbe kényszeritettek kik, igy kik amúgy menekülni a fasizta gyöngyélettől MEDDIG tart még? Igen azt kell kérdezzük, meddig tart még a statáriumos kormányzati rendszer Magyarországon? Igen groteszkül hat az, hogy Haynau Horthyék telekürtölik az egész világot azzal, hogy Magyaror­szág népe egy emberként áll mellettük és ugyanakkor immár közel egy éve statárium, akasz­tófa árnyékával bírnak csak uralkodni a magyar népen ? Furcsa . . . vagy talán nem is furcsa ez az állapot fasizta ber­kekben ? Idegenek Problémái Aki 12 évig élt itt, majd kül­földre utazott és törvénytelen utón visszatért. KÉRDÉS: 1908-ban érkeztem az Egyesült Államokba és itt éltem 1920-ig, amikor is kül­földre utaztam. Pár évig ma­radtam külföldön, majd 1923- ban Canadán keresztül — a szabályos vizsgálat megkerülé­sével — érkeztem vissza. 1910- ben kiváltottam ugyan az első papíromat, de még nem vagyok állampolgár. Kérdés most már miként szerezhetném meg az állampolgári jogokat VÁLASZ: Tekintettel arra, hogy legutóbbi alkalommal tör­vénytelen utón érkezett, ön ez- időszerint nem lehet állampol­gár. Hosszas tartózkodása az Egyesült Államokban a törvény szerint nem kerül kedvező elbí­rálás alá és mint idegent, aki 1924 julius elseje előtt törvény­telen utón érkezett, esetleg de­portálhatják. Lehetséges, hogy a Kongresszus elfogadja majld a törvényjavaslatot, amely az 1924 julius elseje előtt törvény­telen utón érkezett idegenek honosítását megengedné. Addig mig a fentebb nevezett javas­latból törvény nem lesz, sem­mit sem tehet érdekében, leg­feljebb annyit, hogy elhagyja az országot és igyekszik szabá­lyos bevándorlási vízummal új­ból bejönni. Szökevény tengerészek akik 1924 julius elseje óta érkez­tek, deportálhatok. KÉRDÉS: Egy tengerész ba­rátom 1926-ban leszökött a ha­jóról és azóta itt él. Vájjon vo­natkozik rá az 1917-es törvény, amely bizonyos kedvezményben részesiti a tengerészeket? VÁLASZ: A Munkaügyi Mi­nisztérium rendelkezései — amelyeket a bíróságok is meg­erősítettek — deportálásra Íté­lik a szökevény tengerészeket, akik törvénytelen utón érkez­tek az Egyesült Államokba 1924 junius 30-ika után. Két évtizeddel ezelőtt e név­vel gyakran találkoztunk a “Bérmunkás” hasábjain. Mint a forradalmi Ipari Unionizmus- nak fáradhatatlan úttörője többször járta végig a magyar­lakta városokat Chicagotól-New Yorkig. A háború előtti és alat­ti években gyakori látogatója volt a magyar lakta városok­nak és falvaknak. Mint utazó lapkezelő és szervező fogyha­tatlan energiával törte a ma­gyar ugart, hogy termékennyé tegye a talajt az Ipari Unioniz- mus befogadására. Lehetséges, hogy a túlságos sok energia elhasználása, de minden valószínűség szerint a háború alatti üldözések is nagy­ban hozzá járultak, hogy egé­szen fiatalon — alig 26 éves korában — idegrendszere fel­mondta a rendszeres szolgála­tot és családja és munkástársai legnagyobb fájdalmára elme­gyógyintézetbe került, ahol ha­lála napjáig, — közel 18 évig — az élő-halottak sorsába volt része. Ezzel kezdődött a Ceman család targédiája. Bár betegsége első éveiben bizonyossá vált, hogy a beteg­ség gyógyíthatatlan, felesége a legnagyobb odaadással volt iránta és a hosszú éveken át tartó szenvedés őt is felőrölte. 1927 márciusában agyvérzés következtében elhalálozott. Egy 8 éves kisleányt hagyott hátra, akit a philai mozgalomban elő­nyösen ismert és köztisztelet­ben álló Csillag család vett pártfogásba és mai napig is oly szeretettel gondozzák, mint sa­ját gyermeküket. Ceman munkástársunk halá­lának hire több napi késés­sel jutott a chicagói munkás­társak tudomására. A halál be­következtekor leányát értesítet­ték és csak miután Philából Chicagóba érkezett, értesültünk a szomorú esetről. A temetés rendezését a chicagói munkás­társak vállalták és miután a tragikus sors következtében a régebben fenntartott életbizto­sítás elévült a temetés költsé­geiről is gondoskodtak. A végtisztelet adásra julius 27-én délután 2 órára gyűltek egybe a rokonok, munkástársak és ismerősök az Acacia Park hamvasztóba ahol Pika Pál munkástárs rövid beszédben méltatta az elhunyt erényeit, NYUGTÁZÁS Ceman János munkástársunk temetési költségeire a követke­ző összegek érkeztek be: N. N. $10.00, Ceman Blanche $10.00, IWW magyar tagjai $6.00, Mrs. G. Mazor $6.00, Mrs. M. Stefanik $5.05, Pika Pál $5.00, Zára János $5.00, Bu- kovszky István $3.00, Sebes­tyén Gyula $3.00,Fábián Zsig- mond $3.00, Mrs. Jos. Mikulás $3.00, Wityaz János $3.00, King János $2.00, Török Sándor $2.00 Varyu Henry $2.00, Spolyár István $1.00, Kirilla Ferenc $1.00, Tóth Mihály $1.00, Sütő István $1.00, Wagner József $1.00, Sedlak András $1.00, Hengsperger Péterné $1.00, Hovantzi János $1.00. amely például szolgálhat min­den munkásembernek. Rámuta­tott a társadalmi igazságtalan­ságokra, melyek a társadalom hasznos tagjait időelőtt felőr­lik. Amig milliárdokat költenek gyilkoló eszközökre, alig tesz­nek valamit, hogy az emberisé­get pusztító betegségeknek ele­jét vegyék, vagy a betegeket kigyógyitsák. Zárszavaiban bú­csút vett leánya, Blanche, roko­nai és munkástársai nevében és földi maradványait átadtuk a lángoknak. Úgy a temetésen résztvevők­nek, mint mindazoknak, akik a temetési költségekhez hozzájá­rultak ezúton nyilvánítják el­ismerésüket az IWW chicagói magyar tagjai ÉRTESÍTÉS Az IWW Chicagói Magyar Tagjai 1939 augusztus 13-án vasárnap egész napi KIRÁNDU­LÁST rendeznek a Dan Ryan erdőségbe, amely a város déli részén fekszik a Western Ave. és 87-ik uccák mentén. Ezen kirándulás rendezésé­ben a south sidei munkástársak óhaja teljesül, akiknek mindig az volt a panaszuk, hogy túl messze kell utazniok, amikor a north sideon tartunk kirándu­lást. Az előkészületek nagy igyekezettel folynak, már csak azért is, hogy megmutassák a south sidei munkástársak, hogy ott is lehet jól mulatni, nem­csak a north sideon. Ha a north sideiek is megteszik kötelessé­güket, kétségtelen ez lesz a nyár legsikerültebb kirándulá­sa. Útirány: Bármely irányból, úgy autók, mint villamoson a Western Ave. veendő a 87-ik uccáig, ahol jelzőtáblák fogják mutatni a helyet. SOK BÚZA, KEVÉS KENYÉR U. S. mezőgazdasgi statiszti­kusai, az aratás befejezésével, kétségbeesetten jelentik, hogy ez évben a termés egy millió bushellel több mint 1938-ban volt, noha az akkori termést sem elfogyasztani, sem pedig kiföldi piacokon elhelyezni nem bírták. Milyen rendszer is, amelynek szakértői és szószólói, amiatt vannak kétségbe esve, hogy sok a búza — és mégsincsen kenyér ? TRIADELPHIA West Virgi­niában, a Sunshine Camp gyö­nyörű kertjében rendezik a Bérmunkás olvasói, nagy nyári mulatságukat, a Bérmunkás ja­vára, augusztus 13-án. A kör­nyékbeli bányászság és mun­kásság megjelenését kérik. 440-ES KONVENCIÓ A Vas és Fémipari szervezet országos szervező bizottsága úgy határozott, hogy ez évi konvencióját, Chicago, Illinois- ban, szeptember 2-án fogja megtartani. Hol?Mikor?Milesz?

Next

/
Oldalképek
Tartalom