Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-07-29 / 1069. szám

1939. julius 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal Mi Újság Magyarországon? — Az IWW budapesti Hirszolgálati Irodájától — ÚRKÚT: Az urkuti mangán­bánya munkásai tűrhetetlenül alacsony éhbér és durva bánás­mód miatt 3 hete sztrájkba léptek. A vállalat germán érdekeltség. Ezen idő óta bár az iparügyi miniszter is keres­te a vállalattal a tárgyalások fölvételére a lehetőséget ezt el­érni nem sikerült neki. Ellen­ben a bánya élelmiszer üzleteit a vállalat lezáratta és az éhbér­rel fizetett munkások, akik ott fizetési előlegként árut vásárol­hattak a szatócsoknál sem bír­nak élelmiszerhez jutni mert pénzük nincs. A germánok szo­cializmusa gyakorlatban ime igy néz ki. És ezért rajong a kormány és nyilaskereszt! GERMÁN propagadnda nyo­mán Bácskából százával szök- dösnek a parasztok el. Rendsze­rint éjszakánként tűnnek el a falvakból az emberek, akiket tehergépkocsikon Sopronba szál­lítanak. Onnan tapasztalt veze­tők viszik át őket a határon ahol újra gépkocsikkal fuvaroz­zák be nagy Germániába, ahol azonnal mezőgazdasági munká­ra fogják őket éhbéren persze. Sokan pertraktlják azt és a saj­tóban félve fölteszik a kérdést vájjon, hogy lehetséges az, hogy úgyszólván a fél országon keresztül autókaravánokkal vi­szik az embereket Sopronig és az egyébként jószimatu csen­dőrség ezt leleplezni nem tudta eddig. Kérdik azt is, hogy, hogy lehetséges az, hogy útlevél nél­kül sikerül e tömegeknek a FARKAS NEUWALD FARKAS A kevésbbé, vagy rosszul in­formált magyar munkásságnak mi hozzuk tudomására, ami a “Magyar Jövő” elmúlt bejelen­tésének valóban a háta mögött van. Neuwald leváltásával, már foglalkoztunk. Elődjének nevét viszont kihagytuk az értekezés­ből, mert azt gondoltuk, hogy véglegesen eltűnt abban a sül­lyesztőben, amely sok hasonsző­rű társát őrzi. De nem igy volt. Tévedtünk. Neuwald, Farkas Elemérnek a helyét foglalata el. Annak a Farkas Elemérnek, aki a new yorki “Amerikai Magyar Nép­szava” többszöri nyomdász­sztrájkjában a fő sztrájktörő szerepet töltötte be. A kimúlt “Betyár Világ” üz­letvezetését Neuwald vette át Farkas Elemér sztrájktörőtől. Most, mint a “Magyar Jövő” bejelenti, Farkas Elemér Neu- waldtól vette át a vezetést. Úgy az “elvtársaknak” mint mindazoknak, akiket ez a sze­mélyi változás érint, gratulá­lunk hozzá . . . Mégis csak jó jel, hogy az ilyen üzletvezetői állások bentmaradnak a család­ban. Sok mindenre ellehetnek ké­szülve az “uj” üzletvezetővel. Kétségtelen az is, hogy egy esetleges sztrájkban, Farkas Elemér szakavatott vezetése mellett, a sztrájkoló nyomdá­szok bukni fognak. határt átlépniük, azt a határt, amit egyébként útlevéllel is ne­héz másoknak. Végül kérdik, Németország, hogy fogadhat be útlevél nélkül embereket stb. Ezt mind kérdik. Mi válaszo­lunk rá. Svábok szökdösnek a csendőrség csak a magyarok sakkbantartásánál éberek, el­lenben süket és vak az au,tódü­börgéseket ha meghatározott átvonulási időpontban hallja a községben. A határrendőrség amelyik ha egy ember átakar szökni a határon rendszerint le­füleli, rövidlátóvá válik amikor e csoportok lépik át a határt. Végül Németországban e nép- társakat agitátorokká képezik ki, küldik haza szálláscsinálók- nak és éppen ezért nem dobják vissza őket, akkor amikor bé­lépnek Germánia határán. Hát vagy van sváb-germán néptár- siasság, vagy nincs, na nem igaz? .CSINADRATTA Bum! Bum! volt nagy cirkuszi lárma a “vá­lasztások” alatt, hogy a kor­mánynak milyen nagy tervei vannak a nép javát szolgálandó. Most junius 19-én ült össze a parlament és ezeket a nagy horderejű és a magyar nép ja­vát szolgáló uj törvényjavasla­tokat terjesztette be. 1. Felvi­déki képviselők behívása (vá­lasztást ott nem mertek tarta­ni). 2. Kárpátalja visszacsatolá­sa. 3. A 36-os bizottság repülő­alapról szóló javaslat. 5. A rendkívüli követek és meghatal­mazott miniszterek végelbáná­sának (nyugdíj) újabb szabá­lyozása. 6. A költségvetési meg­ajánlása. 7. A részletüzlet sza­bályozása. 8. A magyr-japán szellemi együttműködés. Nemde hü magyarom akiben a választáson mint mindig most is balekot fogtak, most — ké­sőn — jöszz rá mint mindég arra nini, hát a földről amit frázisokban nagyban osztogat­tak arról egy szó sincs újabban — majd ismét választásokkor — nincs szó munkaalkalmakról, kenyérről, szóval semmiről sem azokról amikkel akkor szédítet­ték, az az . . . PARDÓN: A miniszterelnök beszéde szerint bevezetik a kö­telező munkaszolgálatot (kény­szermunka) hát ime mégis va­lami amiről választásokkor igaz ugyan, hogy nem beszéltek. És ősszel benyújtják az uj sajtó­törvényt, mert nekik a jelenle­gi is sok. S végül a munkásság szabadidőbeni szórakoztatására is ráhúzzák a germán mintát, mert előlessz írva, ki hol tar­tozik szabadidejében lenni és hogy kell szórakoznia. O.T.I.: Legutóbb bemutattuk, az O.T.I. tartalékát miként kon- fiskálja el a fasizmus a beteg munkásoktól. Bemutattuk mi mindenre szedik ki a betegbiz­tosító pénztárba kényszerlevo­nások utján a munkásoktól be­folyt filléreket. Bemutattuk azt is, hogy milyen körmönfont trükkökkel, ürügyekkel ütik el a beteg munkásoktól a táppénz, gyógyszer és kórházi kezelés igénybevételét és bemutattuk azt is, hogy nem ritkaság az a beteget jelentett proletár halá­la és eltemetése után — ami­kor azt úgysem veheti igénybe és igy tehát pénzbe sem kerül azt O.T.I-nak utalják kórházba. Bemutattuk azt is, hogy az O.T.I. elődje a Vass József pa­namáiról közismert kalocsai nagyprépost (csuhás) konfis- kálta el és addig Országos Mun- kásbiztositó Pénztár volt a ne­ve. Haynau-Horthy rezsim által kinevezett tisztviselők az urak, a kényszertagoknak egy köte­lességük van, fizetni. Joguk a gyakorlatban ime igy néz ki: Szakács János 37 éves munkás­nak Pesterzsébeten az O.T.I.- ban kihúzták egyik fogát. Sza­kács a foghúzás után egyre erő­södő fájdalmat érzett és kérte szállítsák kórházba. Anélkül, hogy érdemesnek tartották vol­na megvizsgálni kérését eluta­sították. Szakács már járni sem tudott a fájdalmaktól, felesége szaladgált az O.T.I.-nál férje ér­dekében, miközben férje orvo­si segítség hijján meghalt. Mig egészséges volt dolgozott, az O.T.I. járulékot keresetéből le­vonták és ez volt a fontos csu­pán. A 37 éves proletárt az O.T.I. orvosai egyszerűen le­gyilkolták. Hja az orvosi kar azokból van rekrutálva, akik anatómia tanulása helyett, ab- labeveréseknél, tüntetéseknél, zsidóveréseknél tűntek ki. KINT VAN a vízből: Egy volt diplomata megbetegedett állapota súlyos és felépüléséhez nincs remény. A pápa bíboros államtitkára utján TÁVIRATI­LAG apostoli áldását küldte a nagybeteg diplomatának Pest­re. Hm, hm, mire is jó az a fránya technika, amit prolik szerelnek és építenek. KÉTHETES SZÜNET A Bérmunkás Otthon kertjé­ben rendszeresített kerti mulat­ságokban, két hetes szünetet tart a bizottság. Úgy találták, hogy egy kicsit sok minden szombaton este ilyen összejöve­telek lerendezése és egyébként is, a városban és környékén folyamatban lévő akciók, meg­osztják azt az erőt, amelynek összpontosítása nélkül, sikerre kevés volna a kilátás. Az elmúlt szombaton szép számú közönség jött össze. Va­lamennyien élvezték és elisme­résüket nyilvánították Cseh Lajos munkástársnak a beszélő filmek bemutatásával kapcsola­tosan. Különösen nagy tetszést vál­tott ki a “Terror of the Ama­zon” természetes felvétel, mely érdekfeszitő tartalma mellett roppant tanulságos is volt. Reméljük, hogy Cseh mun­kástárs más alkalmakkal is megfogja ismételni és közremű­ködésével úgy az erkölcsi, mint az anyagi sikerhez hozzájárul. A legközelebbi kerti összejö­vetel dátumát, lapunkban is kö­zölni fogjuk. Addig is a viszont­látásra. A bizottság. MEGHÍVÓ PITTSBURGH ÉS KÖRNYÉKE Julius 30-án vasárnap na- gyobbszabásu Pikniket rendez­nek a Bérmunkás olvasói és az IWW szervezet tagjai HENCZ LAJOS kies fevésü akácos telkén. Whitakéryn (Homested felett) amelyre ezú­ton meghívjuk a munkásmozga­lommal érző magyar munkások százait. Gondoskodva van elsőrendű zenéről, társasjátékokról, vala­mint enni és innivalóról. Legyünk tehát ott valameny- nyien. Útirány: Pittsburghban a Wabash Depot-nál Liberty Ave­nuen veendő a Whitakery Bus amelyik egészen a helyig szál­lítja. Leszállás Whitaker és Mifflin Township sarkán. A Bus oda és vissza 25 cent. Homestead és környéke Home- steadon veszik a Bust a 8-ik Avenuen. Autókon jövők hajtsanak egészen a Carnegie vasgyárig, Munhall Junction mellett van a Whitakery Rd. ut, azon fel a Whitaker és Mifflin Town­ship sarkáig ahol lesznek jel­ző táblák. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek^ minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban —_ dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom 57Prkazrtét épitiük a régi társadalom keretein beliil

Next

/
Oldalképek
Tartalom