Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-12-30 / 1091. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1939 december 30. NYOLC CSOPORT URALJA AZ IPART (Folytatás a 4-ik oldalról) szág legnagyobb bankja a Cha­se National az ő tulajdona, ösz- szes vagyona 6 billió dollár. 4. Mellon a legjobban függet­lenített és zártkörű csoport. A család tagjai és közeli hozzátar­tozóinak tulajdonára van épít ve. Kilenc ipari vállalat felett rendelkeznek mint, az Alumini­um Co. Gulf Oil, Pittsburgh Coal egy vasúti vonal, két köz- szolgálati vállalat és két bank, összesen 3.3 billió dollár va­gyonnal. 5. Dupont csak négy társu­lattal rendelkezik azonban va­lamennyi az első helyet foglal­ja el a nagyok között. Köztük a General Motors, Dupont, De Neumours, United States Rub­ber, National Bank of Detroit, összes vagyona 2.6 billió dollár. 6. Chicagói csoport, melynek meghatározó alapja tisztán közkapcsolatu direktorságból ered és négy ipari vállalat felett rendelkezik, úgymint: Interna­tional Harvester, Armour, Mar­shall Field, Wilson és Co. vala­mint három közszolgálati tár­sulattal és négy bankkal össze­sen 4.2 billió dollár vagyonnal. 7. Clevelandi csoport külön­leges helyzeténél fogva saját tengelye körül forog és struk­túrája részvények és nyersa­nyagforrások tulajdonára épült. Ezek között találjuk a Cleve­land Cliffs Iron, Republic Steel, Youngstown Sheet and Tube, Inland Steel, Wheeling Steel, Goodyear Tire, and Rubber, In­terlake Iron és egy bank, a Cle­veland Trust Co..: együttesen 1.4 billió dollár vagyonnal. 8. Bostoni csoport alapját szintén direktorságból eredő közkapcsolatok alkotják, a First National és Old Colony bank érdekeltségek utján. Ellenőrzé­sükben van a United Shoe Machinery, U.S. Smelting, Re­fining és Mining, United Fruit és American Woolen, valamint más két közszolgálati társulat és egy bank, együttesen 1.7 bil­lió dollár vagyon képviselettel. Mind a nyolc nevezett csoport nemcsak, hogy nincsennek egy­mástól elkülönítve, hanem a kü­lönböző részvény tulajdon és egyéb gazdasági érdekközösség révén valósággal egybe fonód­tak. Lásd Anna Rochester ta­nulmányát, a Rulers of Ameri­ca. (Amerika Uralkodói) Ráadásul még a társulási kö­zösségre, vannak gazdasági ér­dekcsoportok is, melyek formá­lis, tehát nem tényleges szerve­zetek utján működnek és feltű­nően befolyásolják bizonyos ter­melési ágak irányvonalát. Külö­nösen fontos ezeknek a szerepe, mivel a főbb üzleti összekötte­téseik irányítják és létesítik a munkáscsoportokhoz való kap­csolatot. Ilyenek például a hír­hedten ismert munkásellenes tevékenységet kifejtő National Metal Trades és az American Iron and Steel Institute Associ- ációk működése. Sajnos azonban, hogy az “Amerikai Gazdaság Struktú­rája” tisztán csak statisztikai analízissel szolgál és még csak meg sem kísérli annak a megje­lölését, hogy milyen kihatással és formában működnek ezek az óriási monopóliumok együtte­sen. Pedig feltétlenül fontos volna ismerni egész határozott­sággal, hogy megállapítani le­hessen véglegesen a nemzet jö­vedelmi forrását, a tőke és munka szerepét a nemzeti gaz­daságban. Amit azonban elmulaszt a hi­vatalos kormány tanulmánya, azt az iparokban dolgozó bér­munkások nagyon is érzik. Mert hiszen szükségtelen feltétlenül tudni, hogy a vagyon mely cso­portok kezeiben halmozódik fel, amikor a kizsákmányolás súlyát közvetlenül érezhetik a bérért dolgozók. Érezhetik például, hogy amikor százötven dolláros kiadás mellett havonta csak százat keresnek, akkor valahol nagy eltérés lehet a javak el­osztásánál. Az általunk számta­lan esetben hangoztatott és még ma is egyre elhangzó tények megerősítését szolgálja ez a kis statisztika. Nevezetesen azt, hogy az iparokban dolgozóknak nincsen keresni valójuk politi­kai téren, mert hiszen az erő, a javak kutforrásánál rejlik a: iparokban, a termelés szinterén. Ebből ered a termelési eszközök tulajdonosainak politikai hatal­ma is, ami egyébként nem szo­rul külön bizonyításra. Hivatásunk tudatában csu­pán azt kívánjuk elérni, hogy végre a bérért dolgozó tömegek is megértsék azt az örök igaz­ságot, hogy az említett csopor­tok sem uralhatnák külön-külön a nemzeti javak forrását. CSA­KIS EGYESÜLTEN, érdekkö­zösségük egybefonódottsága ré­vén van erejük és hatalmuk, hogy az élet javai felett rendel­kezzenek és azt úgy kezeljék, ahogyan érdekeiknek legjobban megfelel. A dolgozóknak is ugyanazon a vonalon kell egyesülni, erejü­ket hatalmas munkás korporá­cióba, az Egy Nagy Szervezetbe gyűjteni, hogy képesek legye­nek ne csak a termelést folytat­ni, hanem végeredményben azt irányítani is a dolgozók közja­vára. Midőn majd felismerik és azután szervezkednek tekintet nülkül, hogy az ország melyik részében, iparában és gyártele­pén dolgoznak, az EGY NAGY SZERVEZETÜK UTJÁN KÉ­PESEK LESZNEK SZÜKSÉG­LETEIK TELJES KIELÉGÍTÉ­SÉRE, MERT NEM LESZNEK MÁS CSOPORTOK, HOGY AZ ÁLTALUK TERMELT JAVA­KAT A KÖZSZÜKSÉGLETEK HÁZASODNAK DETROITBAN Detroitból, a hatalmas autó­gyári gócpontból, mindig érde­kes hirek kelnek szárnyra. Csak a közelmúltig hatvanezer Chrys­ler gyári munkásnak sztrájkja tartotta a városon a figyelmet, nem is beszélve arról, hogy Coughlin atya is onnan köpkö­di a mérgező nyáladékot minden héten. A Dies bizottság is ott fész- kelődik legserényebben és kom­munistákat keres, holott azok már Oroszországban is csak a temetőkben meg a múzeumok­ban találhatók. Legújabban arról kaptunk je­lentést Detroitból, hogy az ot­tani prolik tömegesen “házasod­nak”. No, no nem úgy kell ér­teni, hogy az érett korba ser­dült autómunkások már annyi­ra nekibátorodtak, hogy meg­nősülnek, illetve tömegesen nő­sülnek . . . Nem erről van szó. A már családos emberek háza­sodnak úgy, hogy házakat vá­sárolnak. A real-estate hiénák és a nagy bankok, a depresszió alatt, elkobozták a “házasodott” pro­letárok házainak nagyrészét és most, a kedves terhet szeretnék lerakni. Igen ám, de az elvesz­tett ház olyan keserű emléke­ket hagyott a háztulajdonos proletárokban, hogy nehezen ál­lanak kötélnek. A real-estate proletárpuhitó és keserűséget felejttető moz­galma abban áll, hogy nem ad­nak házakat bérletbe. Vágj* olyan magas havibéreket szab­nak, hogy a proletár a felkínált kedvező feltételek mellett, in­kább megveszi a házat. így há­zasodnak a detroitiak . . . SZOLIDARITÁS Az Egyetemes Védelmi Bizott­ság (GDC) központi titkára közli, hogy a Tampa Floridábar horgonyzó Va. Sinclair teher­hajó legénysége gyűjtést ejtetl meg a maga körében az osztály­harc foglyainak támogatására, amelynek eredményét $64.50-et eljuttatott a chicagói központ­hoz. E hajónak IWW tengerészei nem először nyúltak már igy zsebbe. Számos esetben járultak hozzá a legkülönbözőbb mozgal­mi kampányokhoz is. Szolidari­tásuk ily nagyszerű megnyilvá- nitása, valamennyiünket jó ér­zéssel tölt el. Megérdemlik a di­cséretet. ELLENÉRE EGY KIS CSO­PORT JAVÁRA FELHALMOZ­ZÁK. Az IWW az egyetlen szerve­zet ma, amely alapot nyújt a dolgozóknak arra, hogy erejü­ket összpontosítsák a maguk javára, melynek létesítésével kizárólag ők lehetnek a terme­lés urai. (Az Industrial Workersből) Kozsány. A háborús propagan­da az imperialista terjeszkedés bázisa (Folytatás az 1-ső oldalról) Angliában a király, a régi Oroszországban a cár személyét jelentette. Az imperialista érde­kek praktikus építése, mert ahová a főatya hiv, oda menni kell, minden kutatás nélkül, hogy az helyes e vagy sem az nem számit. És a húsz évesek mentek és csatasorba álltak le­gyilkolni a másik ország húsz éveseit, a legkegyetlenebb pusz­tító eszközökkel, melyek az im­perialista háborúk kísérői. Mig a másik ország védelmezői mint a szent haza elvakitott harcosai a fenti költeményhez hasonló buzdító propaganda alapján oroszlánszerüen belevetett é-k magukat az embermészárlás művészetébe. Kinek van igaza, ki fog győz­ni, ez még vitakérdés és a jövő titka. Az azonban bizonyos, hogy a munkástömegek veszíte­nek mindkét oldalon bármilyen kimenetele lesz a harcnak. Ez­ért kell minden osztálytudatos munkásnak a háború ellen fog­lalni állást, és megvetni azt a tanítást, melynek lényege impe­rialista háborús uszítás. Finn­orosz munkások! Elfelejtetté­tek az általatok annyit hangoz­tatott marxista jelszót: “Világ proletárjai egyesüljetek”, te­gyétek le a gyilkos fegyvereket és űzzétek a pokolba mindkét ol­dalon a gyilkos háborúk előké­szítőit. Ébresszétek föl az impe­rialista önkívületbe szédült Sta­lin diktátort, hadd lássa meg, hogy túllépte a határt, és tul- ment a legreakciósabb imperia­lista hatalom hóditó, gyilkos szándékain. Le a háborúval! Világ proletárjai egyesüljetek! (f.) BÉREMELÉST KÖVETELNEK A STATISZTÁK Hollywood, Cal.-ból jelentik, hogy a színpadi munkások kö­zelmúltban elnyert tiz százalé­kos béremelésen felbuzdulva, most a statiszták 15 százalékos béremelést követelnek. ŐK SZERVEZKEDTEK New York és New England állam cipőgyárosai szövetséget alkottak és az uj Szövetség el­ső lépése egy petíció szerkesz­tése volt, amelyben a Szövetsé­gi Kormánytól engedélyt kér­nek, a bérminimum leszállításá­ra, óránként 35 centre. Most a munkásokon a sor. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája- Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? SZILVESZTER ESTÉLYI TÖLTSE VELÜNK! Clevelandon, 3930 Lorain Avenue BŐVEBBEN A NEGYEDIK OLDALON New Yorkban, 1351 Third Avenue BŐVEBBEN A NEGYEDIK OLDALON

Next

/
Oldalképek
Tartalom