Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)
1939-12-30 / 1091. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1939 december 30. Mi Újság Magyarországon? — Az IWW budapesti Hírszolgálati Irodájától — A MAGYAR rendőrminiszter Keresztes Fischer ur is érzi már, hogy a Horthy rezsim sajkája alatt lassanként megmozdul a magyar tenger — a nép, melynek hátán oly büszkén, gőgösen hajókáztak és amelyből csatlósaikkal egyetemben élős- ködtek 20 év óta. November 15- én egyik képviselő interpellációjára többek között ezeket válaszolta “Tudomásom van arról, hogy az országban földalatti aknamunka folyik, melynek egyik része pedig az ország nyugalmát zavarja’’ — majd igy folytatta — “ma minden gondot elsősorban a mezőgazdasági munkásság szociális ellátására kell fordítani”. A tenger háborog, a nemzeti lobogóval ékesített Horthy féle kalózsajka alatt, miközben a 20 év alatt örökkévalónak tartott sajkájuk minden fasiztaizü javítgatás dacára is recseg-ropog. ők is tudják már azt, hogy kalózsajkájuk mint a gyufaskatulya roppan össze a vihar kitörésekor. A tenger sajkástól, kormányostól, szóval szőröstől-bőröstől semmisít meg mindazt és mindazokat amit e sajka kifejezésre juttat és amit Haynau-Horthy rezsim gyütőnév alatt ismerhettünk meg. Vigasztaló az, hogy amit mi eddig hangoztattunk, ime elkövetkezett a rezsim rendőrminisztere szájából nyert megerősítést és örvendve szögezzük le azt, hogy pontosan a Horthy lovasmatróz 20 éves budapesti bevonulásának évfordulójának napján hangzott el. EGYÉBKÉNT az elmúlt vasárnap “ünnepelték” meg a felvidék “fölszabadulásának” első évfordulóját a felvidéki részen. Meg kell állapítanunk ezeken az ünnepélyeken résztvettek az oda kinevezett tisztviselők, azok családtagjai, a kivezényelt iskolásgyermekek, leventék, cserkészek, állami és városi alkalmazottak, szóval mindazok, akik függő helyzetben vannak a Horthy rezsimtől, na meg a birtokát visszanyert papság. A munkásság, a parasztság, a kereskedők és iparosok szóval mindazok, akiket parancsszóval volmaradtak és igy mutatták meg a gyűlöletüket a “felszabadító” Horthy rezsimmel szemben. Ezek a milliók saját bőrükön érzik a ’’fölszabadulás” gyönyörét. HA MÁR itt tartunk talán nem érdektelen rámutatni arra, hogy a 20 éves évfordulóról Budapest polgármesteri hivatalának üdvözlő sürgönyétől eltekintve senki sem emlékezett meg, dacára annak, hogy a fas- izta kormánylapok egy és ugyanazon hangzatos propaganda szövegű megemlékező cikket közöltek le. A városban e nevezetes “gyász” évfordulón egyetlen lobogót sem lehet látni kitűzve. íme az idők szava! A VISSZACSATOLT területen valami nincs rendben — monotta egy képviselő november 15-én a képviselőházban. Az üzletek zárva vannak, az ipari foglalkoztatás nagymértékben csökkent, a lakosságban meglehetős ellentét van az ott született és ott élt polgárság és az odakinevezett tisztviselők és odaköltözött iparosok között” — majd igy folytatta — “Nem egészen helyes, ami a felvidéken az iparengedélyek revíziójával, az italmérési engedélyek revíziójával és más ügyekkel van. Ezen bánásmód elkeseríti a lakosságot és nem teremtenek megfelelő hangulatot a revíziós gondolat számára”. Ehhez a szalónszavakkal való kifejezéshez ami a felvidéken történő dolgokat fejezte ki, csak annyit akarunk megjegyezni, hogy hírszolgálatunk egy évvel ezelőtt leplezte le azt a “fölszabadi- tási” komédiát, amely valójában a felviékiek leigázást jelenti Horthy ék zsebrákjainak ottani bevonulásával. íme most már a perlamentben is hallatszanak ezek a hangok és ezzel ha elkésve is, de igazolják a mi akkori megállapításaink helyességét. AZ ÁRKORMÁNYBIZTOS, aki miden egyes intézkedésében kizárólag a fogyasztási érdekeket nézi — mondja a hi vatalos jelentés e biztonság kritikájára — 15 fillérrel emelte a legolcsóbb fajta rizs árát. A krumpli árának emelése után tehát a rizst, bőrt, stb. — röhögni kell ezen — beakarják mesélni, hogy ezzel a fogyasztók érdekeit védik. Munkabéreket? Azt már nem emelik. Jellemző, hogy a burzsujok által fogyasztott u. n. kazolin rizs árát, nem emelték föl. Olcsóbb- fajta rizst pedig eddig kapni nem lehetett. 1 kgr. rizsért viszont 1.12 fillért a 30-50 filléreket kereső prolik nem, csak a burzsujok bírták és bírják megfizetni. ISMÉT csökkent a magyar nemzeti bank érckészlete 2.8 millió pengővel az 1939 évi november 15-iki kimutatásuk szerint. Vájjon nem lassú átmentésről (sibolás) van itt szó. ha1 netán hirtelen pakolni és menekülni kell Horthyéknak, hogy azután is legyen mit a tejbe aprítani ? Gyanús, nagyon gyanús ! PONTOSAN 2 millió pengőbe kerül Magyarországnak a kárpátaljai u. n. Dr. Perényi Zsig- mond féle kormánybiztos köz- igazgatási aparátusának eltartása. Ugye Amerikát itt is megtalálják minden rizikó vállalása nélkül egyesek. Perényi például igen. AZ UTOLSÓ emberig vállaljuk a terheket — mondotta gróf Csáky a parlament nov. 2Í-ikei beszédében. Ebben kissé kételkedünk, mert ha a terhek súlyosbodnak és helyt kell majd állani ezért az általuk teremtett, “nyönyörüséges” 20 esztendőért igyekezni fognak elkerülni azt, hogy ne ők legyenek az utolsó emberek — a lógásnál. Gróf Csáky viszont legföljebb sajat osztályának nevében jelenthette ezt ki, de semmiesetre sem a parasztok és munkások nevé- ften, akik eddig sem tettek mást mint e rendszer terheit nyögték. De azt megvédelmezni bizony nem fogják. A MAGYAR “pártatlan” rádió igazgatója, 135.000 pengős évi jövedelmet vallott legutóbb be. Ezen összegből 270 mező- gazdasági munkáscsalád boldog életet tudna élni. Hja a rádió igazgatója előzőleg belügymiELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és uélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül niszter volt és a bársonyszékből került át a rádióhoz. Ezek akarják megvédeni a “haza” neve alatt here életüket a koplaló munkással és paraszttal. BUDAPEST a gyermektelenek városává fejlődik. Az óvodákba, elemi és polgári iskolákba a folyó tanévben 94.174 tanulót írattak be, 289-el kevesebbet mint a múlt évben. Az iskola orvosok 84.261 iskolásgyermek közül 10.927 gyermeknél tüdőbajt állapítottak meg és orvosi tüdőgondozás alá kellett vonniuk. Előrehaladott tbc.-ben 105 gyermeket találtak 2675-öt közel ezekhez. Ezt eredményezte Horthyék “fajvédelme” gyakorlatban. Jellemző tünetként jelentik, hogy a belterületi (burzsoá) iskolák majdnem teljesen elnéptelenedtek, ők okosok! A FÖLDKÉRDÉS Mit beszélnek a számok a magyar nép legnagyobb problémájáról Az 1 kataszteri holdnál kisebb törpebirtokok száma 628.431, vagyis az összes birtokok 33.5 százaléka, mig területe az ösz- szes földbirtokok területének 1.5 százaléka. Az 5 holdnál kisebb birtokok az összes földbirtokok számának 74.7 százalékát, mig területének csak 10.2 százalékát teszik ki. 2431 darab 500 holdon felüli birtok az összes földbirtokok számának 0.15 százalékát, mig területének 37.7 százalékát teszik ki. Az ország lakosságának 51.8 százaléka tartozik a mezőgazda- sági foglalkozás körébe. Ebből mezőgazdasági cseléd (keresők és eltartottak együtt) 599.622, mezőgazdasági munkás 955.21, vagyis összesen 1.555.- 243 lélek. A mezőgazdasági népesség 34 százaléka tehát földnélküli. Egy holdon aluli birtokkal vagy bérlettel rendelkező napszámos van ezenfelül 271.767, 1—5 hold törpebirtokkal vagy bérlettel 1,145.730 lélek bir, végül pedig 27.700 kubikos egészíti ki a földmunkások sorát. A mezőgazdasági munkásság teljes létszáma tehát 3.000.440 ember, ami az agrárnépesség 67 százalékát és az ország lakosságának 34 százalékát teszi ki. Magyar IWW- irodalom van bőven a központban. Úgy intézzétek, hogy elfogyjon, hogy uj- jabbak kiadására legyen szükségünk. Ennek legegyszerűbb módja, az irodalom terjesztése. Hány füzetet adtál el e héten munksátárs? IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSAGOT JELENT Az Ipari Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése
