Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-12-02 / 1087. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1939 DEC. 2 NUMBER 1087 SZÁM SZEMÉTDOMBON! KISKIRÁLYOKNAK Küldhetnénk ezeket a sorokat egyenesen Lorain, Ohio rendőr kapitányának és a többi kis és nagy piszkosnak, akik azzal is megakarják szolgálni könnyű életmódjukat, hogy minden hangot, amely akár írásban, vagy élőszóval megnyilatkozni próbál az igazságtalan társadal­mi rendszer ellen, elfojtani igyekszenek. Csak nem rég számoltunk be olvasóinknak, hogy a 440-es ipa­ri szervezetünk szervezési mun­káját, mennyire akadályozta Lorain rendőrkapitánya, aki el- koboztatta még a gyűlési felhí­vásokat is — gondolva — hogy ezzel a városból kint tartsa az IWW szervezetet, amelyről már tudta, hogy a Chamber of Com­merce legádázabb ellenfele, mert a munkáltatók érdekével szemben mindig a munkásokért harcol. Bár azóta maga az IWW is, a 440-es ipari szervezeten keresz­tül kioktatta ezt a szemétdomb­ján! kiskirályt, hogy az IWW-t nem lehet kizárni onnan, ahol munkások bérért dolgoznak, ahol kizsákmányolás folyik és különösen Lorainból, ahol a polgári jogokat is a rendőrkapi­tány szeretné kezelni és mérle­gelni. Az IWW-nak itt is meg­szervezett gyári üzeme van és a városban több gyárból vannak tagjai. A fenti sorok, a Legfelsőbb Bíróság egyik minapi döntése kapcsán kerültek papírra. Az ország más részéből is pana­szok kerültek a Legfelsőbb Bí­róság elé, a loraini esethez ha­sonlóak, amik arra késztették a bíróságot, hogy a demokrácia mázának épentartására ez ügy­ben nyilatkozatot tegyen. Esze­rint “sajtó, nemcsak lapokat és folyóiratokat jelenti, hanem minden nyomtatványt, ami vé­leményt nyilvánít vagy ismere­tet terjeszt.” A bíróság megállapítja, hogy akár helyi hatóság, akár felet­tes testületek, a “sajtó” szabad­ság elleni vétséget követnek el, amikor engedélyhez kötik röp­lapok vagy más nyomtatványok szétosztását, terjesztését. ^ A Legfelső Bíróság vélemé­nyezése uj lehet a szemétdom­bom kiskirályoknak, de mi any- nyira ismerjük az “Alkot­mányt”, hogy annak megszegé­séért — különösen a munkások­kal szemben — az ország vala­mennyi fegy- és javitó-intézetét meglehetne tölteni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ne­TUDOMÁNYOS ELŐADÁS NEW YORKBAN Az I.W.W. csoportja MOST VASÁRNAP december hó 3-án délután 3-kor a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave., igen érdekesnek ígérkező TUDOMÁNYOS FELOLVASÁST rendez, melynek előadója az előnyösen ismert Dr. HOLLÓS JÓZSEF. Az előadás tárgya: A forradalom és ellenforradalom Szegeden. Fölkérjük munkástársainkat, hogy agitáljanak és minél számosabban jelenjenek meg ezen az előadáson. Az I.W.W. magyar csoportja. EMELIK A SZÉN ARAT v ELÉRKEZETT AZ ALKALMAS IDŐ ARRA, HOGY A BÁNYÁ­SZOK MEGMOZDULJANAK. A háborús szelek fujdogálása ide is elhozta, a velejáró ár­emelkedést. Amint az már előre várható volt, megindult a ha­szon harácsolás minden közszükségleti cikken. Természetesen a munkásokkal fizettetik meg elsősorban az árkülönbözetet. Mint újabban is előfordult, hogy a nagyobb széntársulatok értesítet­ték a kereskedőket, hogy a szén^ ára 15-,40 százalékkal emelke­dett a bányánál. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó munkásokkal viszont száz százalékosan fizet­tetnek. Mert hiszen világosan áll mindenki előtt, hogy az áremel­kedésnek nem volt az általános munkabérek emelkedése az oko­zója. A bányászoknak ma sem fizetnek tonnánként többet mint fizettek egy évvel ezelőtt tehát az áremelkedés okozója nem egyéb, mint a háborúra való hi­vatkozás és a nagyobb profit- harácsolás utáni kapzsiság. A bányászok pedig tehetetle­nül kénytelenek elnézni, hogy a bányák tulajdonosai egyhar- maddal több hasznot vágjanak zsebre, amidőn önmaguknak, a szénkitermelőinek alig jut ke­nyérre való. Mindezt pedig tür- niök kell, mert helytelenül van­nak szervezkedve. A depresszió egész ideje alatt és abból kifolyólag, hogy harci­asságukat vezéreik megtörték, keserves esztendőket szenved­tek keresztül mindenütt a bá­nyászok. Dacára, hogy megvolt a bányász szervezet, azonban azt átengedték vezéreiknek, akik viszont kisemmizték a bá­nyász tagokat jogaikból. Az öregebbek közül még so­kan emlékezhetnek, hogy amíg a tagság irányításában és ellen­őrzésében volt szervezetünk, ad­dig elég erővel rendelkeztek a bányatársulatok kapzsiságát el­lensúlyozni azáltal, hogy a ha­szonból munkabéremeléssel töb­bet kikényszerithettek a maguk künk, munkásoknak továbbra is meg kell verekednünk a kis és nagy basákkal a szervezedés lehetőségéért. javára. Azonban a nagyszerűen magasztos és gyakran véres harcok tanulságán nem okultak olyan mértékben, hogy az elért eredményeket állandósíthatták volna a maguk javára. Megmaradtak a régi szervez­kedési forma mellett, kerüle­tekre engedték erejüket felapri- tani, vezéreikre bízták saját ügyüket, akik viszont ügyesen kisajátították a szervezetet a maguk javára. Busás fizetése­ket húztak, amit a bányász tagság jóhiszemüleg megadott és fizetett, s még ma is fizet, szőröstől-bőröstől a bányatársu­latok szolgálatába szegődtek. Hányszor üznete az IWW és példák, a harcok történeti ta­nulságainak sorozatával bizo­nyította, hogy a kerületi felosz­tás, a vezérekbe vetett vak hit, nem hozhat számukra egyebet, mint guzsbakötözést. Hányszor intettük bányásztestvéreinket, hogy ne engedjék ki kezükből szervezetük irányítását, mert annak drágán megfizetik az árát. Sajnos, intelmünk annyi volt, mint megannyi falrahányt borsó és az utóbbi tiz-tizenkét esztendő folyamán, amikor már késő volt, kezdték felismerni, hogy végzetes hibát követtek el. Most már azonban kár sirán­kozni a történtek felett. Szer- vezkedniök kell újonnan és he­lyesen. Az IWW megjelölte a helyes utat. Térjenek arra, mert csak azon haladva juthat­nak ismét az őket megillető helyre és emberi elismerésre. Hagyjanak fel végre a tapoga- tódzással és szervezkedjenek az egyetlen eredményre vezető ala­pon, az IWW IPARI TERVE­ZETÉNEK ALAPJÁN AZ IW- W-BAN. (Ky) A clevelandi Draper gyár munkásai nem­csak dolgozni tud­nak szervezetten 500 VENDÉG ZSÚFOLÁSIG MEGTÖLTÖTTE A TERMET AZ I.W.W.-BAN SZERVEZETT GYÁR ÁLTAL RENDEZETT MULATSÁGON A Bérmunkás hasábjain az elmúlt hetekben többször szó­esett a clevelandi Draper hor­dó-gyárról, amely százszaléko- san megszervezett IWW mun­katelep, ahol a munkás felvétel is a 440-es ipari szervezet iro­dáján keresztül történik és aho­vá közel 200 vöröskártyával rendelkező munkást állítottak munkába 62 és fél centes óra­bérrel pár hét alatt. A gyár fennállása óta ilyen nagy sze­mélyzettel még nem dolgozott. A Draper gyár a második munkatelep volt a 440-es szer­vezési kampányban Clevelandon és azóta többször megállapihat- tuk, hogy a munkatelepért ví­vott 13 hetes sztrájk — amely nem egyszer túl ment a piknik hangulaton — megért minden izgalmat, mert a telep régi munkásaiból tucatszámra neve­lődtek ki az ipari forradalmá­rok. Ezekből rep’utálódik a mű­hely-bizottság is, akiknek kez­deményezésére az elmúlt pén­teken, november 24-én, a telep munkásai egy tánc estélyt ren­deztek a Slovanian National Hallban, amelynek minden zu­gát megtöltötték a Draper gyár munkásai és azok barátai, csa­ládtagjai. Nemcsak a szemnek - volt tetszetős a sok százas iga­zi intemationális tömeg öntuda- ! tos szórakozása, de kellemes volt a fülnek is a “Fellow Work­er” megszólítás, amely egész es- j te betöltötte a nagy épületet. Ez a műhely-bizottság, kiegé­szítve a nagyszámú rendezőség­gel és a mulatságon résztvettek valamennyié beigazolták, hogy nemcsak dolgozni tudnak a munkatelepen szervezetten, de összefognak akkor is, amikor a mozgalomért, a mozgalomban sebetkapottakért kell cseleked­ni. Ezeket a célokat szolgálja a mulatság jövedelme, amiért jó­kedvvel és könnyű kézzel áldoz­tak a jelenlevők. A hangulat méltó volt a tömeges munkán való elhelyezkedéshez, valamint azokhoz az összejövetelekhez, f amelyeket a 440-es kibontako­zása idejében az American Sto­ve Company munkásai rendez­tek a mozgalom céljára. (L)

Next

/
Oldalképek
Tartalom