Bérmunkás, 1939. július-december (27. évfolyam, 1065-1091. szám)

1939-10-14 / 1080. szám

1939 október 14. BÉRMUNKÁS 5 oldal Diktatúrák tündöklése s elmúlása • Mindgyakrabban hallunk olyan okoskodásokat és meg­jegyzéseket emberektől, hogy: — történelmi ismeret óta ilyesmit, mint amit mi, még nem élt át emberiség. Csak természetes, hogy az ily véleménnyel és okoskodással azt árulják el az emberek, hogy nem olvasták, s igy nem is is­merik a történelmet, amelyről beszélnek. Kétségbeesetten kérdik egymástól az emberek, hogy mi lesz? Mi lehet hát? Ismétlődik a történelem! Diktatúrák, deszpoták, uralkod­tak már máskor is népek és országok felett, bizonyos ideig, de azután porba hulltak. Ezekről a lehullott diktatúrákról ad érdemleges tanulmányt e cikkünk, melyet néhány folyta­tásban, egy már az uj magyar sajtótörvények értelmében beszüntetett folyóirat, “A Századunk” nyomán közlünk. — Szerk. (Folytatás) — Ilyen felülről csinált puccs volt az osztrák Dollfuss müve is, aki belekapaszkodva abba a formalitásba, hogy a parlament elnökei lemondottak, arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy nem lévén elnökség, nem lehet összehívni a parlamentet, vi­szont nem lévén parlamenti ülés, nem lehet uj elnökséget választani. Ennélfogva parla­ment nélkül kezdett kormányoz­ni. Ez az államférfim bölcses­ség egy félesztendő alatt két fegyveres fölkeléshez vezetett. Az elsőt, a szocialista fölkelést úgy verte le, hogy ágyukkal lö­vette a munkások lakóházait, amivel eljátszotta a nyugati kulturnemzetek rokonszenvét. Ezenkívül a szocialista munkás­ságot ezzel a horogkeresztesek karjaiba terelte s ez lehetővé tette a második, a nemzeti szo­cialista fölkelést, ami szintén elbukott ugyan, de magának Dollfussnak is életébe került. A végeredményt pedig nemrég él­tük meg. Nézzük már most a másik le­hetőséget : a diktatúrát forra­dalmi utón alulról kiküzdeni. Ez még kockázatosabb ut, mint az előbbi. Erre az útra lépett az orosz bolsevizmus, erre lépett a Marcia su Rómával a fasizmus ezt az utat próbálta járni Hit­ler első, imént említett münche­ni fölkelésekor. A bolsevikiek első fölkelése elbukott, még Ke- renszki gyenge kormánya is könnyen leverte. A második föl­kelés is csak azért győzhetett mert közben Kerenszki kormá­nya végzetes hibákat követett el: nem kötött békét a központi hatalmakkal és nem siettette a földreform megoldását. Közben, éppen ezért, Oroszország szét- züllése hihetetlenül előre haladt. — A Marcia su Roma, a fekete- inges csapatok mozgósítása Ró­ma ellen, valóságos polgárhábo­rúnak indult: a Facta-kormány azonnal az ostromállapot kihir­detésével felelt rá, még azon az éjszakán, amint Mussolini elha­tározásának hírét vette. Ez be­láthatatlan katasztrófával fe­nyegetett. Victor Emánuel ki­rály, hogy ezt meggátolja, nem járult hozzá az ostromállapot­hoz s maga hívta Rómába Mus­solinit, ki ezután mint kor­mányfő, fölülről építette ki dik­tatúráját. A “polgárháború” szót hasz­náltuk: voltakép helytelenül. A mai fegyvertechnika mellett a polgárság forradalma kilátásta­lan: egyedül a katonai forrada­lom lehet eredményes. Hogy vi­szont a katonaságot belevinni a politikába, sőt a forradalomba, mit jelent, arra csak utalnom kell Spanyolország utolsó száz évére, ahol ez a folyamat egy­szer megkezdődvén: a carlista fölkeléseken, pronunciamentó- kon, katonai diktatúrákon át mind a mai napig nem ért vé­get. De utalhatunk közelebbi eseményekre is, például 1918-ra vagy gondoljunk néhány dél­amerikai államra, ahol a kato­nai puccsok napirenden vannak. Forradalommal megszerezni a diktatúrát; fából vaskarika; polgárháborút, katonai forra­dalmat jelent s ezzel ép azt a célt veszélyezteti, amelyet el akart érni: az állam erősítése helyett az államot gyengíti, az összefogás helyett a zűrzavart hozza. Ehhez járul még, hogy a dik­tatúra, akár felülről puccsal, akár alulról forradalommal szü­letik meg, ha egyszer megvan, a legyőzött ellenpártot illegali­tásba szorítja, vezetőit emigrá­cióba kényszeríti; igy az álla­mot látszólag talán erősiti, de erkölcsilegé föltétlenül gyengí­ti, mert a nemzeti egység és az állami szolidaritás leple alatt a pártgyülölet izzik. A diktatúra első anomáliája az, hogy igy ép ellenkezőjéhez jutott annak, amit eredetileg el akart érni. Oroszországban 1921-ig nyílt ellen forradalom állott szemben a diktatúrával, azóta a parázs a hamu alatt lappang, s minden percben fellobbanhat, pedig a bolsevikiek nem takarékoskod­nak ellenfeleik vérével, hogy ezt a parazsat eloltsák. Amint látjuk, adiktatura be­vezetés nem könnyű dolog. Ha azonban egyszer igy vagy úgy, de létrejön, akkor újabb nehéz­ségek mutatkoznak. Azok, akik a vezért támogatták a válságos napokban: most, mint sáskahad jelentkeznek, hogy hűségük ju­talmát megkapják. A hegyen ők szüretelnek, a völgyben ők aratnak; minden jó a régi párt- hiveké, holott az állam érdeke azt kívánná, hogy a legyőzött ellenpárttal minél gyorsabban megtörténjék a kiegyezés. A diktátornak rendkívüli lelkierő­vel kellene rendelkeznie, hogy a tolakodókat távoltartsa magá­tól. aH nem tud szabadulni sa­ját pártja selejtes elemeitől: vége van! Azok népszerűtlensé­ge átragad őrá is, és mihamar meggyülölik őt is. Azonkívül megrohanják saját jóhiszemű idealista hívei is: nyissa meg a földi paradicsomot, hiszen most már övé a hatalom. Csakhogy ez ne mmegy egy napról más­napra, mert gazdasági adottsá­gokat nem lehet rövid idő alatt megváltoztatni. Ferrero, az olasz történettudós, ki egy ide­ig fasizta volt Julius Caesarról szóló fejezetének ezt a címet adta: “Egy diktatúra ábrándjai és csalódásai.” Ceasar derék ember volt, segíteni akart a ró­mai gazdasági válságon, s mi­kor minden hatalom a kezében volt, látta ,hogy semmit sem te­het: — efyetlen menedéke ma­radt: győzelmes háborút terve­zett a parthusok ellen, s meg is vívta volna, ha az összeesküvés­nek áldozatul nem esik. — A háború utáni diadalmas párt- vezlrek hasonló helyzetbe jutot­tak. Diktatúra rossz viszonyok nyomása alatt keletkezik, rossz viszonyok pedig nem teremnek rózsákat. Napjaink diktátorai okultak a példáktól s ma a föl­di paradicsom helyett jelenté­keny számú pontokat, négy, vagy öt éves terveket nyújta­nak híveiknek s óva intik őket a túlzott optimizmustól. A modern diktátor, ha hata­lomra került, igyekszik vagy népszerűségét, vagy tekinté­lyét megtartani; ha lehet mind a kettőt, ha nem lehet, legalább a tekintélyt. Primo de Rivera tábornok, a spanyol diktátor, dolgozószobájából igazgatta tá­borát: nem is volt népszerű még saját hivei előtt sem, pe­dig igazán sok kiváló vonás volt benne; kulturember volt, telve humánus érzésekkel, jóindulatú és lovagias a végletekig, azon­kívül lelkiismeretes és mélyen vallásos. Ezzel szemben Musso­lini és Hitler, mozgalmuk erede­ti, népies jellegét fönn akarva tartani, sokszor mutatkoznak a nyilvánosság előtt, igyekeznek élőszóval, újságcikkel, mozival, rádióbeszéddel kapcsolatot tar­tani híveikkel, őket úgyszólván egyéniségük által hódítani meg és kapcsolni magukhoz. Ez a személyi kapcsolat átmenetileg elé lehet, de kizárólag erre nem lehet fölépíteni apártallám, a diktatúra jövendő létét. Ennek biztosabb alapot kell vetni, ha a diktatúrát csak néhány évre is fönn akarják tartani. Mert csak mosolyogni lehet az olyan naiv (vagy álnaiv?) kijelenté­sen, mint Rosenberg mondása: kétezer év a kereszt jelében folyt le, újabb kétezer év pedig a horogkeresztté lesz. Ebből az látszik, hogy Rosenberg nyilván nem ismeri a horogkereszt iga­zi jelentését. A horogkereszt ugyanis az ősi indogermánság- ban az örök változásnak, a lét örök körforgásának szimbólu­ma, amit a buddhizmusban szanszárának neveznek, de ami mint szó és fogalom, évezredek­kel Buddha előtt is megvolt. Ezt az örök változást és kör­forgást a politikában Machia­velli állapította meg következő- képen: van három jó államfor­ma: a királyság, az arisztokrá­cia és a demokrácia, — s meg­felelően három rossz: a zsar­nokság az oligarchia és a tö­meguralom. A jó átcsapván a rosszba, elbukik s létrejön a kö­vetkező körforgás. A monarchia átcSáphat a zsarnoki uralomra: erre a zsarnokot elkergetik, s jő az arisztokrácia uralma vagy rögtön köztársaságba, vagy esetleg egy uj király mellett, — ez elfajul oligarchiává, — a nép fölkel ellene, győz és a de­mokrácia, ez túltengő tömegu­ralommá válik, erre végül visz- szatér a nép a monarchiához, amely a rendet jelenti, — s az­után újra élőiről kezdődik az egész. Machiavelli ezt az elmé­letét a görög s a római törté­net alapján dolgozta ki, s talán nem ilyen mereven, de lényegé­ben ma is igaz. A nép változik, s a diktátor­nak változnia kell vele, vagy ha ő nem akar változni, akkor a népet kell a maga képére és ha­sonlatosságára nevelnie. A dik­tatúra kezébe veszi az iskolát, s az uj nemzedéket saját szel­lemében neveli föl. Ezt csinálja ma Orosz-, Olasz- és Németor­szág. Hogy lesz-e eredménye, ma még nem tudjuk eldönteni, (Folytatjuk) Az Építő Gárda eddigi teljesitménye Az épitőgárda tagjait ezúton kérjük, hogy akiknek neve után a befizetett összeg kimutatása nem helyes, hogy egy postakár­tyán tudassák azt velünk. Fazekas István, N.Y..... 4.00 Pál Lajos, Ambridge ....... 6.00 Ács Sándor, N. Y.......... 4.00 Pataky József, Brooklyn ..21.00 Stefánkó M., Brooklyn ..... 9.00 Stefánkó M.-né, Brooklyn 8.00 Fishbein László, N. Y.... 2.00 Mrs. Loczy, N. Y. ..............12.00 Bodnár József, Brooklyn .. 8.00 Gonda Arnold, Astoria .... 2.00 Hajnal Helén, N. Y........ 3.00 Vaszkó György, N. Y....21.75 Csorba Pál, N. Y............ 2.00 Nagy József, Astoria ___ 4.00 Fülöp Lajos, N. Y.............. 8.00 Fülöp Irma, N. Y.......... 8.00 Vlasits Márton, N. Y. __11.00 J. Lengyel, N.Y.............. 3.00 G. Nagy, N.Y................ 4.00 Z. Zatykó, N.Y............... 4.00 J. Feczkó, N. Y.............. 6.00 J. Németh, N. Y............ 9.00 Mrs. I. Pollák, N.Y........ 3.25 Szigeti E., N. Y.............. 1.00 Rothberger E., N. Y...... 1.00 Mrs. I. Pollák, N. Y........ 2.00 A. Réfi, Lodi .............. 4.00 E. J. Havel, Garfield ........12.00 Alex Keese, Chicago ........ 1.00 Zs. Fábián, Chicago....... 2.00 St. Sütő, Chicago ............. 1.00 A. Szász, Chicago ............. 1.00 P. Pika, Chicago ............ 3.00 J. Kozsány, Saratoga Sp. 4.00 Mrs. Kozsány, Saratoga Sp. 1.00 J. Gatnarek, Pittsb.......... 1.00 L .Kristofik, Pittsb........ 2.00 A. Kucher, Pittsb............. 2.00 P. Hering, Buffalo ........ 5.00 L. Rost, Phila................. 5.00 A. Alakszay, Akron ......... 4.00 Jos. Vizi, Akron ............... 5.00 Jim Farkas, Akron ........... 4.00 Lefkovits L., Clev..............11.00 A. Molnár, Clev.............. 4.00 G. Scherhaufer, Clev...... 4.00 J. Fodor, Ch. Falls ...\... 6.00 A. Wiener, Clev................ 2.00 B. Farkas, Clev................. 3.00 M. Kaczibán, Clev.......... 2.00 J. Herczeg, Clev.............. 5.00 Jos. Takács, Clev............ 2.00 N. N. Clev........................ 2.00 L. Bauer, Newark ............. 2.00 F. Duschek, Nutley, N. J. 12.00 L. Gáncs, Carolina ............12.00 J. Herold, Bridgeport ....... 6.75 CLEVELAND EAST SIDE magyar propaganda csoport MOST PÉNTEKEN este 8 órakor fontos gyűlést tart a 79-ik uccai helyiség­ben. — Pontos megjelenést kér a Titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom