Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-04-01 / 1052. szám

1939 április 1. BÉRMUNKÁS 3 oldal AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNÉLKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI RÉGI TRÜKK Minden évben megjelennek a Kongresszusba azok a törvény- javaslatok, amelyek valamilyen formában a bevándorlott mun­kásokat akarják megnyomoríta­ni. Hol újlenyomatokat akar­nak venni minden polgárról, hol deportálással akarják megbün­tetni azt, aki nem ebben az or­szágban született. A jingo ame­rikaiak, meg a radikálisokat, szeretnék hajóra ültetni. Ezeket a javaslatokat, maguk a benyújtók nem veszik komo­lyan, egyetlen céljuk az, hogy publicitást nyerjenek és kortes cél a legközelebbi választásra. De ezen javaslatokat a ma­gyar reakció igyekszik haszno­sítani. A lehető legnagyobb pub­licitást adják nekik, kiszínezik, rémitgetik az olvasóikat, hogy ne legyenek tagjai a radikális szervezeteknek, ne olvassanak munkás lapokat, mert jaj jön a törvény amely deportáltatni fogja őket. A cél az, hogy a megijedt olvasók, a reakció sze­kerében maradjanak és hűsége­sen tejeljenek le a papoknak és a rajtuk élősködő szerkesztő uraknak. Ezt abból az alkalomból irom meg, hogy az egyik new yerseyi magyar lapnak sikerült meg­ijeszteni egyik olsónkat, aki ri­adtan rendelte le a Bérmunkást, nehogy deportálják, a lap olva­sása miatt. Látszik, hogy ez a munkás­társ még nagyon zöld, és felül a himlermártonok remitgetésé- nek, nem lássa a lólábat. A re­akció parasztfogását. HANGVERSENY A Clevelandi Általános Mun­kás Dalkör által lerendezett hangverseny olyan MUNKÁS kultur esemény volt, amelyhez hasonlót az úgynevezett polgá­ri “kultur” intézmények soha nem tudnak lerendezni. A rendező testület absolut ki­forrottsága valósággal irányí­totta a vendég kórusokat, mind­egyik igyekezett a legjobbat nyújtani. Az estély csúcspontja a Cle­velandi és Akroni Általános Munkás Dalkörök által előadott Liszt Ferenc által irt Munkás Kórus volt. Ezt a nehéz dalmű­vet olyan tökéletesen adták elő a kórusok, hogy a hallgatóság­ból a legnagyobb műélvezetet váltotta ki. Erre a szereplésre büszkélkedhetnek a kórusok tagjai. De ez az est más szempont­ból is beigazolta, azt, hogy egy munkás kórusnak, nem érdemes jobbfelé orintálódni, mert onnét támogatást nem kap. A hangverseny napján még másik két “kultur” esemény is volt a városba, egyik a “Pro Hungáriához” címzett öreg­asszonyok márciusi ünnepélye. A másik meg egy élelmes famí­liának a saját zsebére való szi- nielőadás rendezése. A “Szabad­ság” mind a két ’’kultur” ese­ményt hetekig Ízléstelenül rek- lámirozta, úgy a nénikék vala­mint a pumpolási céllal megren­dezett színdarabról, hasábos tudósítást hozott, ugyan akkoi a Dalkör absolut művészi tény­legesen kultur estélyéről meg sem emlékezett. Ja náluk a kul­túra az üzleti hazafiassággal kezdődik, a munkás — ha csak nem fizet — az nem számit. MEGINT GYŐZTÜNK “Ruszinszko a miénk” har­sogják a magyar hirharsonák. “A hős magyar csapatok visz- szavették az elrabolt Ruszinsz- kót” csak azt nem írják meg, hogy Hitler parancsára, a már szétesett Csehszlovákiát köny- nyü volt megtámadni, de elhall­gassák azt is, hogy itt Ameri­kába, ezzel a “fényes sikerrel” Magyarország egy vonalba esett a náci Németországgal és a nácizmus elleni utálat, ma már Magyarországra is kiterjed, el­hallgassák azt is, hogy a kor­mány által elrendelt 25% bün­tető vám, kiterjed Ruszinszkóra is. De hallgatnak arról is, hogy a ruszinszkói hegyek ára na­gyon nagy volt, belekellett egy­ezni abba, hogy háború esetén, Magyarország német hadiszin- tér legyen, hogy gazdaságilag és politikailag német vazallus lett Magyarország. De le kellett egyszer és min­denkorra mandania Slovákiá- ról, mert “Magyarország nagy barátja” Hitler két napi “füg­getlenség” után egyszerűen be­kebelezte az ezeréves Magyar- ország jogos részét Slovákiát. Ugyanez a nagy barát, haj­landó garantálni Romániának Erdélyt, ha az paríroz Hitler­nek. Summa summárum: a félmil­lió Ruszinért, oda kellett adni 3 millió szlovákot és magyart, esetleg le kell mondani egyszer és mindenkorra Erdélyről. Ha­dak utjává kellett tenni Ma­gyarországot. Horthy most másodszor irta alá a trianoni szerződést, de a második Trianonnal eladta a német imperializmusnak, Cson- ka-Magyarország népét is. VISSZA PRÁGA! Az “öreg napi lap” meginter- juolta egy most visszatért ma­gyart, ki Szlovákia visszaadásá­nál odahaza volt Ruszinszkó- ban. Elmondja ez a magyar, hogy milyen eget verő boldog­ság volt ott, hogy a felszaba­dítottak, mennyire élvezik azt a szabadságot amit Horthy vitt nekik. E sorok írója is beszélgetett több tanú előtt ezzel a honfi­társai aki nekem, homlok egye­nest ellenkezőjét mondotta, mint amit a Szabadság a szájá­ba ad. Kijelentette, hogy a munkásság és a szegény pa­rasztság nagyon rósz cserét csi­nált. A felszabadulás után. minden életszükségleti cikknek az ára, 25-50% magasabb lett, a munkabérek — már akinek volt munkája — viszont ugyan­annyival estek rögtön megszűnt a munkanélküli biztosítás de megszűntek az összes szabad­ság jogok is. Hogy az állapotok AZ IDEGENEK PROBLÉMÁI KÉRDÉS: Férjem, aki janu­ár havában elhalt, 1925 óta ál­lampolgár volt. 1920-ban esküd­tünk és azóta együtt éltünk. Szeretném tudni, hogy én pol­gárnak tarthatom-e magam s ha nem, folyamodhatok-e azon­nal második papírért, vagy előbb az első papirt kell kiválta­nom? VÁLASZ: 1922 szeptember 22. óta, a feleség a férj polgáro­sodása folytán nem nyer auto­matikusan amerikai polgár jo­gokat. Másszóval a férj polgáro­sodása nem jelenti azt, hogy ugyanakkor a feleség is polgár­jogokat nyer. Ön azonnal folya­modhat második papírjáért, te­hát nem kell kiváltania az “első papirt”. KÉRDÉS: 1909 máricus ha­vában érkeztem az Egyesült Államokba, de sem a hajó nevé­re, sem a pontos érkezés idejé­re nem tudok vissza emlékezni. Kérem kutassák ki ezeket az adatokat. Ugyanakkor kérem írják meg, hogy hogyan betűz­ték a nevemet, illetve hogyan írták bele a bevándorlási lajst­romokba. Azt is szeretném tud­ni, hogy hogyan Írták a neve­met születésemkor? VÁLASZ: Mindenek előtt tudnia kell, hogy a bevándorlá­si lajtsromokat csakis állami tisztviselő nézheti át, tehát mi nem tudjuk megállapítani, hogy az Ön nevét hogyan betűzték, sem itt, sem odahaza. Igen gyakran meg lehet ál­lapítani az érkezési adatokat, de ehez bizonyos alap adatokra van szükség mint, a megérkezés hozzávetőleges ideje, év, hónap, a hónap melyik részére esett az érkezés, hol ült fel a hajóra és hol szállt ki. Minden egyéb az utazási adatokra vonatkozó részlet segítségül lehet az ada­tok kikutatásában. A neve be- tüzésére vonatkozólag azt ajánl­juk, hogy a kérvényébe többfé­le betüzési formát nyújtson be, hogy a pontos névre könnyeb­ben ráakadhassanak. KÉRDÉS: Szeretném tudni mi a módja annak, hogy valaki szüleit Európából áthozathassa? VÁLASZ: Ha ön 21. életévét betöltötte és amerikai állampol­gár, úgy az ön édesapja ,s édes­anyja kedvezményes kvótaszá­mot nyernek. Az első lépés, egy kérvényt benyújtani a Commis­sioner of Immigration and Na- turalization-hez. Erre a célra szolgál a 663 számú űrlap. A Bevándorlási Biztos megállapít­hatja, hogy Ön valóban polgár- e vagy sem és ha iratait rend­ben találta, úgy értesíteni fog­ja a Külügyminisztériumot, amely viszont érintkezésbe fog lépni az illető ország amerikai konzuljával. Ezután önnek af- fidavitet kell küldenie szüleinek amelyben igazolja, hogy megér­kezésüktől fogva anyagi fele­hová süllyedtek egy heti Horthy uralom után arra jel­lemző az a jelszó, amelyet a amerre csak járt a “felszabadi- tottaktól” hallott: “Minden drága : Vissza Prága”. Bizony bizony ez a jó öreg na­pi lap, nem csinál lelkiismereti kérdést abból ha Horthyék ér­dekébe egy kis csalást kell el­követni az igazságon. lősséget vállal értük. Szüleinek szintén be kell mutatniok ok­mányaikat az amerikai konzul­nak. Erre vonatkozó részletes utbaigazitásjt egy kis füzetke ad, aminek cime; How To Bring Alien Relatives or Friends into The United States. Ezt a füze­tet 10 cent költség beküldése el­lenében megkaphatja a követ­kező címtől Foreign Language Informatian Sérv., 222 Fourth Avenue, Nefw York. — Ha ön még nem pólgára az országnak, úgy a szülei csakis mint ren­des bevándorlók jöhetnek be. A fentebb említett füzet ezt is részletesen megmagyarázza. FLIS. SOKATMON­DÓ LEVELEK A Bérmunkás lapbizottságá­nak alig hangzott el segélykiáll- tása és úgyszólván napok lefor­gása alatt, megindultak a levél­válaszok ^ gyors segéllyel, melyekből egy-kettőt kiraga­dunk közlésre. Megértjük és méltányoljuk a magán adakozásokat különö­sen olyan ^szigetelt helyekről, ahol nem é nek magyar munká­sok, kikkel az olvasóink érint­kezhetnének. Ám azt tartjuk, hogy ebben a mentőmunkában nemcsak az olvasóknak kell résztvenniök, hanem minden al­kalmat me? kell ragadni arra, hogy komoly jóérzelmü magyar munkásokat is bevonjanak a mentőakcióba. A Bérmunkás mellett, njilatkozzon meg Ma­gyar Amerika és most, hogy la­punk bajban van, tettel mutas­sák meg, logy akarják e egy ilyen harcos forradalmi újság megmaradását. Tisztelt Munkástársak! Itten küldök három dollárt ($3.00) money orderon, felülfi- zetést a E érmunkás támogatá­sára. Nagyon sajnos, hogy egy olyan szintjiszta lap mint a Bér­munkás plyan súlyos anyagi helyzetbe kerüljön. Na, de azért reméljük, hogy ezt a gazdasági vihart is kiheverjük. Csak raj­ta, meg kill, hogy mozduljon minden forradalmár és munkás érzelmű ember és bele kell kap­csolódni a mentőakcióba. Maradok forradalmi üdvöz­lettel, A. Hülber Tisztelt Munkástársak: Itt küldök öt dollárt az újság­unkra. Nem nagyon sok az igaz, de kicsit segít. Én nem jövök össze magyarokkal, mert távol lakunk tőlük és öreg is vagyok 62 éves. így amit a magam sze­génységébe tudok segíteni. Nagyon karunkra lenne, ha nem kaphatnánk meg a lapunkat, mert még csak ez tart bennem egy kis réményt. írásomért el­nézést kérek, mert már vagy 15 éve nem volt toll a kezemben. Tisztelettel maradtam mun­kástársnő; ük Mary Mayer Hitler elvette Memmelt . . és még mindig nem nős. Milyen érdpkps

Next

/
Oldalképek
Tartalom