Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-03-18 / 1050. szám

8 oícíai BÉRMUNKÁS 1939 március 18. AMIT NEM HAGYHATUNK SZÓNELKÜL ___CS...Ő MEGJEGYZÉSEI Kő ESETT LE . . . Az IWO magyar titkárának, a jól kihúzott fehér Jóskának, bizonyára le esett a szőrös szi­véről az a bizonyos kő ami any- nyira nyomta a szivét, hogy a yorkvillei lebujok is nélkülöz­ték a jól megszokott alakját. A titkár elvtárs ur, szivbéli ag­godalmait, amint azt a new yorki “Egyleti Élet”-be elsírta, az okozta, hogy vájjon ki lesz a pápa? Azon aggódott ez a hájtömeg, hogy vájjon, nem-e engednek a pápai választásrá összejött bí­borosok, a Hitler és Mussolini nyomásának és a most elhunyt, “liberális” fasizta ellenes XI. Pius helyébe nem-e ültetnek, egy náci érzelmű pápát, ami óriási veszélyt jelentene a de­mokrácia ügyének. Ez a fickó ugylátszik elfelej­tette azt, hogy a “liberális” ná­ci ellenes XI. Pius volt az aki a legszemtelenebbül oda állt a fasizta Franco mellé és nem­csak áldását küldte a nagyrészt mohamedán mórokból és ola­szokból álló Franco hadseregé­nek és az egész világon imát rendelt el a spanyol fasizták győzelméért, hanem — mert jól tudta, hogy az áldás és az ima csak annyit ér mint a körösi szenteltvíz — hatalmas pénz­összegekkel is elősegítette Fran­co győzelmét. Igaz az is, hogy ezt a győzel­met elősegítették a “demokra­tikus hatalmak” is, ami termé­szetes mert, úgy a “liberális” pápa, mint az összes demokra­ták, szívesebben látják a fasiz- tákat az uralmon, mint a mun­kásokat. Ezt akármilyen buta is ez a matyó volt bootleger, szintén jól tudja, de a szédel­géshez az is hozzátartozik, hogy a kommunista vezér azon elmél­kedjen, azon aggódjon, hogy ki lesz a pápa? Most már azt hiszem meg­nyugodott a titkár ur, mert az uj pápa éppen olyan “liberális” mint az elődje volt. Igazán nem volna meglepő az, ha azt olvas­nánk, hogy fehérjóskák üdvö­zölték őszentségét és felaján­lották neki az egységfrontot a demokrácia jegyében. VÉRES KARD A clevelandi hetipiszkos rosz- szul sikerült szerkesztője véres kardot hord körül és idétlenül rikoltozva elégtételt követel a megsértett magyar nemzetnek. A new yorki “Nation” cimü lapban egy cikk keretében a következő megállapítást teszi a magyar uralkodó osztályról: “Azt szokták mondani, hogy a magyarok, gyakran eladták az országukat, de soha nem szállí­tották. Most ugylátszik szállí­tották, anélkül, hogy fizetést várhatnának érte.” Ez az idé­zett pár sor feküdte meg a bö- götei béresasszonyok ku.tmérge­zőjének a gyomrát és neki megy Daragónak, Himlernek, követel­ve, hogy szerezzenek elégtételt a magyar nemzet megsértett becsületének, ha más nem akad — ha ló nincs, szamár is jó — ő maga áll ki a gátra és meg­menti a magyar becsületet. Ez a kajlafülü bolond jól te­szi, hogy mielőtt páncélt ölt elő­ször egy kissé megnézi a ma­gyar történelmet, mert abból megállapíthatja, hogy a ma­gyar történelem az árulások szinte meg nem szakadó lánco­lata. Nem-e a magyar urak (a sze­génységnek alkalma sincs rá) voltak azok, akik az Árpádházi királyok kihalása óta, állandóan árulták a magyar trónt, eladták ők azt olasznak, lengyelnek, csehnek, németnek, töröknek és végül a Habsburgoknak. A ma­gyar latifundiumok eredete mind ilyen árulások története volt. Rákóczi, Kossuth szabadság- harcát nem-e a magyar urak árulták el? Nem-e a magyar urak vezették be az oroszokat 48-ban a szabadsághars eltiprá- sára. Vagy 1919-ben nem-e a mai magyar urak voltak azok, akik a románoknak könyörög­tek, hogy indítsanak offenzivát a Tanács Köztársaság ellen. Nem-e a magyar urak voltak azok, akik elárulták a vöröshad­sereg fölvonulási tervét, amikor kiakarták verni őket Magyaror­szágból, nem-e ők voltak akik kérték a román Madaresku tá­bornokot, hogy szállj a meg Bu­dapestet. Bizony szerkesztő ur, az Ön ideáljai Horthy, Gömbös, Bethlen és társai voltak a “bü­dös oláhok” talpnyalói. És nem- e Tárcái ur volt az aki a magya­rok esküdt ellenségét Jorga professzort egy küldöttség élén üdvözölte itt CLevelandon? Csak egyben tévedett a cikk írója, hogy a magyarok nem szállították az eladott hazát, ha módjuk volt szállították ők min­dig becsülettel. Csak Imrédyék adták el hitelbe az országot Hitlernek és bizony igaz az, hogy Hitler, a szállítás után egyszeüren kirúgta Imrédyéket. DARAGÓÉK BARÁTJA Pár héttel ezelőtt a Dohány uccai zsidótemplom ellen elkö­vetett bombamerénylet tetteseit elfogta a pesti rendőrség, csak a fölbujtót, a vezért hagyta sza­ladni, aki ma már Bécsben sétál a sikeres merénylet glóriájával a homlokán. A merénylet kitervezője a magyar náci szervezetek testőr­csapatának a “Fekete -front” parancsnoka volt. Ezt a fajma-* gyárt Jurisztowszky Miklósnak hívják, mint a neve is mutatja, fajtiszta magyar. A megszökött, illetve meg­szöktetett vezérről időközben még kitűnt egy és más is. Neve­zetesen, hogy Jurisztowsky ur mielőtt elfoglalta volna a vezé- ri pozíciót, megfelelő előélettel rendelkezett, amely volósággal hivatottá tette arra, hogy a terror csapat parancsnoka le­gyen. Nevezetesen ez a kimond­hatatlan nevű fajmagyar vezér­kedése előtt négy ízben volt fegyházra Ítélve, legutoljára 5 évre,betöréses lopásért. Daragó ur ezt az elvtársá' nem kell szégyelnie, akad itt a;: amerikai magyar nácik között olyan is mint Finta Sándor, Al- másy Balogh, kik rablógyilkos­ságért voltak fegyházban és az Ön “személyi titkárja“ a “brain trust”-ja Gondos ur is saját ta­pasztalatai alapján adhat felvi­lágosítást a Sing-Sing belső éle­téről. Ugylátszik a náci vezérkedés­re peredsztinál az, ha az illető már leülte a maga kis idejét a fegyházban. Munkában a térképcsinálók Tatyu már megint jósolt. A müncheni osztozkodás köz­vetlen kapcsán megszédült em­beriségnek ha sok ideje nem is volt a teljes felocsudáshoz, le­galább annyira helyre jöttek és megedződtek az idegek^ hogy beletörődöttséggel vesznek min­den újabb európai hirt, s vala­hogyan úgy néz ki, hogy már semmi sem hat szenzációs meg­lepetéssel, még a pápa koroná­zása sem. Közvetlenül lapzártakor vesz- szük például hírét annak, hogy Cseh-Szlovákia feldarabolása úgyszólván befejezett ténnyé vált. Csehországot elszigeteli a hitleri német kapitalizmus még jobban és a felvidék függetleni- tése által, közvetlenül, Magyar- ország, Románia és Lengyelor­szág közé ékeli magát. Szerte foszlik végleg a bushonfiak ál­ma és a németektől várt triano­ni revíziós lábszárcsonton való rágódásból, az amerikai magyar sajtóhiénák sem fognak tudni megélni. Előttünk fekszik például Ta- tyunak (Csongrádi) a lapja, amely egy késői számának első oldalán igy ömleng és ódázik Hitlerék felé. “Most is, mikor újra 1848 di­cső márciusára emlékezünk, most jön a hire annak, hogy a felsőmagyarországi fél b e h a - gyott revízió alighanem hama­rosan továbbfolytatódik és Kár­pátalja Magyarországhoz hűsé­ges népe is visszatérhet az ős­hazához, ahonnan megkérdezé­se nélkül elszakították. Varsó­ban már összeültek a lengyel és román vezető férfiak s tárgya­lásaik súlypontja a körül forog, hogy mégis csak megteremttes- sék a közös lengyel-magyar ha­tár. Ezt a tervet ma már nem ellenzik a románok s kilátás van rá, hogy a németek ellenzése dacára is megvalósul, ami Ma­gyarországnak igen sok hasznot és főleg biztonságot fog hozni. Lelkem mélyén valahogy úgy érzem, véreim, hogy a közvet­len jövőben alkalmunk lesz még egy újabb, még szebb bevonulá­si filmet, még egy “Észak fe­lé”-t látni, amely újabb rabma­gyarok felszabadulását, az ős­hazához való visszatérését fog­ja hirdetni ország-világnak. Ha pedig ez megtörténik, ak­kor következik, és gyorsabban fog menni a román kérdés meg­oldása is. Teljesül lelkünk álma, szivünk vágya, mindnyájunk óhajtása: lesz már kikelet Ko­lozsvár felett, visszajön Erdély és minden vele együtt elrabolt terület!” Most pedig miután nem az történt, amit jósolt, ez a Hitler- Horthy sajtó kuli: nem fog azok ellen fordulni, akik a reví­ziós álom széjjelfoszlásáért fe­lelősek, akik úgy alakítják át Európa térképét, hogy Cseh­ország, Morvaország, (uj) Szlo­vákia, Magyarország, Lengyel- ország és Románia is csak va­zallus államok legyenek a nagy német szomszéd, a telhetetlen német kapitalizmus kiszolgálta­tott államai. Egyébként csak egy Tatyu számíthat arra, hogy a román tőkések olyan határ megterem­téséhez támogatnák a magya­rokat, amely után az erdélyi re­vízióra is sor kerülnék. “Észak felé” tehát elkanyarodott és Tatyu minden marhaságai'elle­nére, az újabbik bevonulást megörökítő filmet már most ke­resztelheti úgy, hogy HITLER FELÉ! MARTINT KIZÁRTÁK A CIO hivatalosai, hivatalo­san kizárták volt fővezérüket, Homer Martint, az Auto Work­ers' Unióból. Martin persze nem várta be a kizárást, hanem széj elszakítot­ta követőivel az Autó Uniót és amig háziszervezetével az AL- ofL-el kacérkodik, belső titkos tárgyalásokat folytat Fordák­kal, egy Company Unió megala­kítására, ami még annál is ki- fizetőbb pozíció lehetne, mint amilyen az Autó Unió elnöksége volt. Egyébként a Martin frakció konvenciója most ért véget és a Végrehajtó tanács által egy­behívott konvenció, Clevelandon lesz megtartva, március 27-iki kezdettel. AZOK az olvasóink, akikhez lapke­zelők nem kerültek 35 centet küldjenek, lehet bélyegben is és meg­küldjük a BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT P. O. Box 3912 Station S. S. Cleveland, Ohio Ne maradjon magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom