Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-01-14 / 1041. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the Act of March, 3, 1879---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­VOL. XXVII. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1939 JAN. 14 NUMBER 1041 SZÁM Mégegyszer a világsajtó élére került Tom Mooneynak a ne­ve. Egy teljes heti találgatás után, a modern hírszolgálat min­den eszköze, szinte egymással versengve tülekedett az elsőség­ért, hogy világgá kürtölje az esengett, várva várt örömhírt, mely megbizsergette e földteke minden szabadságszerető embe­rének szivét, mely örömet fakasztott a harcos proletárkeblek­■>>----------------------------------------------­ben, hogy THOMAS J. MOO­NEY TELJES KEGYELMET KAPOTT és visszanyerte több mint 22 esztendővel ezelőtt el­veszített szabadságát. Amidőn, mi IWW-isták az örömmámorban úszók több mil­liós táborához csatlakozunk és jogos elégtétellel telten könyvel­jük el a reán késő részt, mely­nek erőnkhöz képest minden fentartás nélkül tettünk eleget, közel negyed századon keresz­tül, helyénvalónak tartjuk kró- nikaszerü feljegyzésekben való ismertetését e világraszóló küz­delemnek, hogy azután átenged­jük az egészet az eljövendő idők uj szakaszaiban Írandó történelemnek. Tom Mooney immár szabad ember lett. Szabad lett a szó polgári értelmében, mert fel­pattant előtte a börtön ajtó, melyen kilépéett abba a nagy börtönbe, amelyet másnéven kapitalista társadalomnak ne­vezünk. Sacramento városának törté­netében, még nem sereglett össze olyan embertömeg, mint az elmúlt szombaton, hogy szemtanúja legyen, az EMBER mindent jelentő szabadságleve­lének átvételénél. Konzervatív számítások szerint, mintegy 130 ezer ember vett részt azon az ünnepségen, ahol résztka- pott az örömből, melyben Moo­ney közvetlen családja része­sült és amelyet megosztott Ol­son kormányzóval, azzal a fe­hér hollóval ,aki az emberi tár­sadalom politikai erdejének alig látott példánya. A törvénykönyvek és akták, száraz, kivonatos részletei, dió­héjban és a lehető legrövideb­ben kifejezhető részletekben, az egész világon párj anélkül va­ló. küzdelmeket, a következő­képpen örökítik meg: 1916 julius 22. — 10 ember meghalt, 40 megsebesült, ami­kor a san fraciscoi “Prepar­edness Day” alkalmával bomba robban fel a Steuart és Mar­ket uccák sarkán. 1916 julius 23. — Az ügy kapcsán letartóztatták Warren K. Billings-et, Edward Nolan-i Vincent Ferrero ügye, nem egészen ismeretlen a Bérmun­kás olvasói előtt. Ez az olasz származású antifasizta — anar- kista — azért került kellemet­len helyzetbe, mert: a MAN cí­mű anarkista folyóirat szer­kesztőségének albérletbe adta saját üzletének egy mellékhelyi­ségét. Ferrero és Solitto ügye be­járta, a californiai legfelsőbb bíróságokat, az Egyesült Álla­mok Supreme Courtját és kellő szellőztetést kapott a munkás- mozgalmak platformjain csak­úgy, mint a védelmi propagan­da utján. Ferrero sorsa ez időszerint is Francis Perkins, munkaügyi miniszter kezében van, aki a deportálási kényszer utólagos következményeit és az admi­nisztráció liberalizmusán fel­tétlenül megnyilatkozó csorbu­lást úgy szeretné elkerülni, hogy Ferrerot rávegye az or­szág önként való elhagyására. Egy ilyen értelemben Ferrero- nak levelet irt röviddel kará­csony előtt és az arra adott vá­laszt szószerint hozzuk olvasó­inknak. Kedves asszonyom! Levelét vettem, melyben elrendeli, hogy december 13- án adjam fel magamat és je­lentkezzek Ellis Islandon, hogy a december 14-én indu­ló, S.S. Rex hajóval átvigye­nek Olaszországba. Informálni szeretném te­hát, hogy mind a mai napig nem sikerült beutazási enge­délyre szert tennem egyetlen és Isráel Weinberg-t pTíyilvá- nosságra jutott, hogy Mooneyt is keresik. 1916 julius 27. — Tom Moo­neyt és feleségét Renát letar­tóztatták. Mind az ötük ellen folyamatba tették a bűnvádi el­járást. 1916 sziept. 11. — Billings ügyét letárgyalták; őt életfogy­tiglani fegyházra ítélték. No­lan 9 hónapot töltött börtönben, utána biztosíték mellet szabad­lábra került, később az eljárást is megszüntették. Azzal gya­núsították, hogy ő volt a bom­ba készítője. Weinberget, aki a vád szerint társait autóján a merénylet színhelyére szállítot­ta, felmentették. 1917 jan. feb. — Mooney a bíróság előtt. 1917 feb. 9. — Mooneyt bű­nösnek találták; akasztófára ítélték, fellebbezett. 1917 ápr. 23. — Franklin K. (Folytatás a 2-ik oldalon) országba sem Olaszországon kívül. Szükségtelen bizonyí­tanom azon tényt, hogy éle­tem és szabadságom komoly veszély fenyegeti azon pilla­natban, amint Olasz talajra teszem a lábam. Ezen körülmények folytán, megértheti asszonyom, hogy miért vagyok képtelen ele­get tenni kívánságának és miért nem vágyódom Musso- lindiába. Bár igaz, hogy az élet ut­jai nem mindig kellemesek, de asszonyom is megfog ve­lem egyezni abban, hogy nem vágyakozom életem után pontot tétetni ily hirtelenül. Már pedig ezt jelentené ha a magam fölötti rendelkezési jogát, az Olasz fasizmusra biznám. Szeretném továbbá kinyi­latkoztatni azt is, hogy mo­rális és törvényes jogom van tartózkodásra ebben az or­szágban, ahol 33 év óta élek, — bárha az erőszakos eltávo­lításomnak ellentállani nem tudok , — örökös tiltakozás mellett ugyan — de elfogom hagyni az országot, ha akad egy másik hely, ahol életem és szabadságom nem lesz ve­szélyben. Vagyok kiváló tisztelettel S.K. VINCENT FERRERO A Ferrero Védelmi Bizottság azon kérelmének is készséggel adunk itt helyet, hogy akik te­hetik, keressék meg módját til­takozásuk nyilvánításának e de­portálás igazságtalansága ellen. EMBEREK ES GÉPEK HARCA SZTRÁJK VAGY KIZÁRÁS ELŐTT ÁLLANAK A LOS AN­GELESI SZIVARGYÁRI MUNKÁSOK. Los Angeles, jan. 2 — A gyá­rossal kötött szerződésünk, de­cember 1-én lejárt. Azóta a folytonos tárgyalásoknak még semmi eredménye sincsen, Úgy néz ki, hogy bevezetni akarják a jobb szivarok gépekkel való gyártását, ami egyben azt is je­lenti, hogy a mostani napi 600 helyett, egy egy nő 1200 szi­vart fog készíteni. A szervezeti gyűlésen a mun­kások többsége leszavazta ugyan a gépeket is a gyárost is. Erre azután a gyáros azzal fe­lelt, hogy ha nem fogadjuk el a gépekkel való termelést, ak­kor nem újítsa mjeg a szerző­dést. Mint aki az IWW-t ismerem, nem vagyok hive a szerződések kötésének. De mindenütt nem lehet általánosítani a dolgokat. S ebben az esetben nálunk sem. Az utóbbi években felhiggi- tották a már összetartó és ösz- szeszokott szivarkészitőket Ala- bamaból, Luisianaból és Mexi- coból importált uj munkaerő­vel. Ezek a szervezetet nem is­merő és kis igényű munkások olyan rabszolgalelküek, hogy hozzájuk képest az AFofL-hez ragaszodók, valóságos forradal­márok, noha az ő szolidaritá­sukról is lehetne sokat beszél­ni, mint ami kívánnivalókat hagy maga után. Spicliskedés és besugás, kegykeresés váltotta fel a ré­gebbi, már megszokott állapoto­kat s ennek okán, bizony a bősz foghegyről beszél velünk. Meg­van a munkások közötti szét­húzás, amit a bószok még job­ban szítanak, a szervezet tehe­tetlenségét pedig az akaratlan­ság tetőzi be. így köszöntött be nekünk az uj esztendő. Sok reményem a doglok helyes megoldását ille­tőleg nincs. Ha sikerül a sztrájktörésre kész munkásokat jobb belátásra bírni, akkor ki­zárás lehet az eredménye, ha nem, úgy a sztrájktörés elke­rülhetetlen. No, de majd meg­látjuk, hogy mi is lesz ebből a kalamajkából. —K—né. ELŐZETES JELENTÉS. Az IWW akroni magyar cso­portja Népgyülést tart január 22-én, vasárnap délután a Ma­gyar Házban. Ferrero nen hajlandóelhagyniazEÁ-kat Tom. Mooney kiszabadult a börtönből OLSON KORMÁNYZÓ BEVÁLTOTTA ÍGÉRETÉT ÉS FELTÉ­TELNÉLKÜLI KEGYELMET ADOTT A 22 ÉV ÓTA BÖRTÖN­BEN SÍNYLŐDŐ MUNKÁSVEZÉRNEK. _____________ / Mit várhat Mooneytől az amerikai munkásság?

Next

/
Oldalképek
Tartalom