Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-02-04 / 1044. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 február 4. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Kates: vgy évre ___________ $2.00 One Year ____________$2.00 rélévre ---------- 1.00 Six Months _________ 1-00 Egyes szám ____ 5c Single Copy _________ 5c _____Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders _____ 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland. O. Entered as seer ad-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <*@»<42 Közvélemény A közvéleményi Intézet szerint, a Spanyol Lojalisták mel­lett megnyilvánuló általános hangulat ma meghaladja az egyév- eló'tti arányt. Ha figyelembe vesszük, hogy eddig senki nem kutatta, hogy kik terjesztik a vélemény nyilvánítás hallottját, kikhez és kik olvassák meg a beérkezett vélemények számát, kiktől, akkor bát­ran megállapíthatjuk, hogy feltűnően keveset változott a közvé­lemény. A vélemények kieszközlői képtelenek bennünket meg­győzni arról, hogy a közhangulat emelkedése ma több segítséget nyújthat a hősiesen küzdő Spanyol munkásságnak, mint amit nyújtott ezideig. Még ha a közvélemény tényleg a Lojalisták mellett is vol­na, nem jelentené, hogy készek felvértezetten az ügy érdekében cselekedni is. Mást jelent véleményt nyilvánítani valami mellett és határozottan mást megkísérelni azt gyakorlatba vinni, ha ugyan idejében és hatásosan lehetne még a Spanyol munkások segítségére lenni. Az idő ma a Spanyol munkások legnagyobb kincse. Minden perc késés több szenvedést jelent, pusztulást és halált részükre. Szerte a földön kormányok lehetnek ugyan közömbösek a sza­badságukért harctereken és gyárakban hősiesen küzdő és elvér­ző Spanyol nép iránt, azonban ugyanazt követni a világ dolgo­zóinak nem szabad. A közvélemény megnyilatkozása készteti ugyan a kormányokat, hogy elismerjék a Spanyol nép megszo­rult helyzetét, azonban csak cselekvésre képes munkásság segít­het, vagy változtathat a helyzeten. Olyankor, amidőn a Spanyol nép háttal falnak szorulva vív­ja harcát, annyit ér nekik a belátás-hangulat, mint kutyának a sarkantyú. A Világ Dolgozóinak azonnali cselekvésére van szük­ség. A fasizmus nem kínozhat, nem ölhet és pusztíthat puszta kézzel. Muníciót, ágyukat, bombákat és egyéb háborús eszközö­ket vesznek igénybe, amit pedig a Világ Dolgozói adnak kezük­be. Azért képesek tehát pusztításaikat a Spanyol munkásság el­len végrehajtani, mert a Világ Dolgozói azok, akik előállítják és szállítják azon eszközöket nekik, de ugyanakkor azt vissza­tartják a Spanyol forradalmi munkásoktól. A szervezett munkásságnak a hivatása, hogy körvonalazza milyen körülmények között hajlandó kitermelni a világ javait és egyben meghatározni azt is, hogy kiknek és hol legyenek azon javak szétosztva. Hivatása és kötelessége megadni a spanyol forradalmi munkásságnak azon eszközöket, amelyekre szüksé­gük van, hogy képesek lehessenek visszaverni az idegen fasiz- ta hordák vészes támadásait. Gyors és azonnali cselekvéssel ér­vényesítheti csak a szervezett munkásság a közvéleményt. (Angolból Ky.) Társadalombiztosítás Ezt a gyűjtő nevet viselik azok az elgondolások és intézke­dések, amelyeket az amerikai kormány léptetett életbe a szük­ségmunkák bevezetésével, a munkanélküli segélyzés cimén és a folyamatban lévő aggkori segélyzés megszervezésével. Esztendőkkel ezelőtt, amikor a depresszió közel húsz millió munkást tett munkanélkülivé, amikor a “legforradalmibb kom­munisták” egyetlen megoldása a munkanélküliek részére az in­gyenes népkonyhák megnyitása és a segélyzések bevezetésének követelése volt, az IWW egyetemes központjával együtt mi nyil­vánítottuk ki ama meggyőződésünket, hogy a “kommunisták” akciója nem munkás követelés és azoknak a bevezetése ártalmá­ra lenne az osztálytudatos munkásmozgalomnak. Azóta az amerikai gazdasági élet politikai gépezete kerekei mellé uj emberek kerültek, akik> hogy ezt a rendszert fentart- hassák, nem dughatták fejüket a homokba, hanem a munkanél­küliség okozta elégedetlenségek lecsapolására foganatosították a “kommunisták” követeléseit, sőt azokat túlszárnyalva olyan “szervezkedési szabadságot” adtak, amelynek liberalizmusa örök szégyent hozott az elvtársak munkás hazájára is. A kormány által megvalósított kommunista követelésekről, mint a szükségmunka fentartásáról kimutattuk, hogy azok egyes államokban még a legszükségesebb fentartására sem ele­gendő egy család részére amellett automatikusan aláássa azok­nak a keveseknek a munka helyzetét és körülményeit akik még a magántulajdonban levő munkán vannak. Lapunk máshelyén több részletében bemutatjuk az elvtár­sak egy másik követelését, amelyet szintén a kormány hozott megvalósításra és legtöbb államban január elsejével lépett a gyakorlatba. Ez a munkanélküli segélyezés. Az olvasónak mód­jában van a kormány által kiadott ismertető füzetből meggyő­ződni arról, hogy ehez a segélyhez való jogosultság egyenes le­építése a munkás öntudatosságnak, osztálytudatos szervezkedés­nek. A “kommunistáknak”, akik évekkel ezelőtt az IWW-t mun­káselleneseknek nevezték, mert elleneztünk minden könyörado- mányt a munkásosztály részére,’ mindezeket már nem mondhat­juk el- mert azok közben a pártot is elhagyták és bebocsátásért könyörögnek a polgári intézményekbe, de annál hangosabban és szélesebb rétegeinél a munkásosztály tagjaival kell megértet­nünk, hogy mindazok a segélyek és munkaalkalmak, amelyeket az uralkodó osztály juttat, annak egy hivatása van és ez nem a munkás és családja jólétbe helyezése, hanem mint az intézke­dések gyűjtőneve is mondja a “társadalom biztosítása”. Bizto­sítása annak, hogy a munkás, a dolgozók és munkátlanok keze­inek- gondolkodásának a megkötésével ez a rendszer továbbra is jólétbe tartója lesz azoknak a keveseknek, akiknek birto­kukba kerültek a termelési eszközök. Amerika munkásosztályának egyetlen célkitűzése lehet: az IWW elvinyilatkozatában megirt célok megvalósítása az osztály- iudatos ipari szervezkedés utján. A munkanélküliek “megsegítése” (Folytatás a 2-ik oldalról) munka megfelelő, arról valósz - nüleg még sokat fognak vitat­kozni, annyi azonban máris bi­zonyos, hogy ennél a kényes pontnál a hivatalnok jóakara­tától nagyon sok függ. Mert ha nem vállaljuk a szerinte megfe­lelő munkát — elesünk a se­gélytől. Fölmerülhet a kérdés (és pe­dig joggal), hogy inkább miért nem azokat segítik munkához, akik már a múlt évben sem do - goztak és igy segélyre sem szá­míthatnak? Továbbá, hogy mi történik azokkal a munkásmil­liókkal- akikről a bölcs hon­atyák megfeledkeztek? A WPA munkások közül ezrével bocsájt- ják el azokat kik jogosak az ál­lami munkanélküli segélyre. A szövetségi kormány a városok nyakába szeretné varrni a munkanélkülieket. Mivel a 16 héten át “élvezett” segély, a várakozási három he­tet' hozzászámítva, tulajdon­képpen 19 heti munkanélküli­ségért nyújt kárpótlást, az át­lagul vett 10 dollár heti segély már csak $8.42-nek felel meg. A mai nehéz időkben könnyű elképzelni az olyan esetet is, amikor egy munkás nem pont 19 héten, hanem egész éven át van munkánélkül. 52 hétig kell tehát kijönni a 16 hét segély­ből. Ebben az esetben 3 dollár 8 cent jut egy hétre< vagyis 44 cent naponta. Fölösleges külön részletezni, hogy mennyit kap­nak azok, akiknek keresete még kevesebb volt . . . Ha valakit “okkal” bocsáta­nak el a munkából, mondjuk: elkésve érkezett a munkahely­re, visszabeszélt a formánnak, eltörte a — kalapácsnyelet (ok­ot könnyű találni!) arra már amolyan büntetésfélét szab az állam: 3 helyett 6 hétig kell várnia és 16 hét helyett 13 hé­tig részesülhet segélyben. Ugyanez a büntetés jár akkor is, ha valaki annyira megfeled­kezik magáról, hogy önszán­tából hagyja ott a munkát. (Manapság az ilyen embert el­megyógyintézetbe kéne szállí­tani !) A munkanéküli eleshetik a segélytől: 1—Ha visszautasítja az “al­kalmas” munkát. 2— Ha bűnténybe keveredik. 3— Ha elemi csapás miatt veszti el a munkáját. (Amit az Isten elrontott- az állam sem akarja jóvátenni!) 4— Sztrájk miatt. 5— Ha nyugdíj, vagy bár­milyen címen valahonnét pénzt kap. Az ország leggazdagabb, leg­előkelőbb asszonyai már jóide­je egymásra licitálnak abban, hogy a szegény népet túlzásba menő takarékosságra kapassák. Napilapokban, folyóiratokban fehéren feketével bizonyítják, hogy egy 6 tagú családnak 15- 25 cent elég egész napi táplá­lékra. A sok recept közül az egyik: reggelre vajaskenyér és kávé, ebéddre corn beef és cabbage. Délben a káposztát kell meg­enni kenyérrel, este a húst. (Ha a gyerekek közben nagyon éhe­sek — szagoljanak!) Ezt állí­tólag 17 centből meg lehet csi­nálni. Nem mernénk a fejünket ten­ni rá- hogy ezek a nemesszivü hölgyek a saját háztartásuk­ban is idáig mennek a takaré­kosságban, de a munkanélküli segélyből élő proletár asszonyok előbb-utóbb kénytelenek lesz­nek felhasználni a receptet. A szorult helyzetbe került mun­kanélküli pedig elmondhatja az éhes tóttal: — Kicsit büdös, al’e dobre! NEW YORK, N. Y. az IWW New York és kör­nyéke összes tagjai FEBRUÁR 5-ÉN VASÁRNAP délután 2:30-kor, 98 Third Ave. RENDKÍVÜLI GYŰLÉST tartanak a szervezekedés na­pirenddel. Minden IWW tag tartsa kötelességének megjelenni. Az IWW uj new yorki helyi­sége, 98 Third Ave. közel a 13- uccához. Az olvasóterem hétfő­től péntekig mindennap nyitva van d. e. 10-től d. u. 5:30-ig. Ugyan itt van a központja az ifjúsági mozgalomnak. Minden ifjúmunkást és felnöt munkást szívesen látunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom