Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-06-24 / 1064. szám

1939 junius 24. BÉRMUNKÁS 5 oldal nek. Te egy ekész életen át sem fogsz 22,600,00 dollárt keresni sztrájktöréssel! Tarts hát a magad fajtájával! Egy olyan em­bert, aki ilyen keveset sem tesz meg, nem is lehet embernek ne­vezni! Ne légy Sourbeck egyik birkája! Azon őszinte szervezett munkásokhoz is szólunk, akik még mindig ragaszkodnak annak gondolatához, hogy a SWOC-ból is lehet valódi szervezetet formálni, annyit mondhatunk, hogy ne­kik is be kell ismerni azt, hogy nem ilyenkor van az ideje an­nak, amikor jurisdikciók fölötti vitákban dönthetünk. Mert a szolidaritás megtörésének — ha sikerül — tartós és mindannyi­unkra káros következményei lehetnek. Esztendőkig is eltarthat, amikorra feledésbe megy a most okozott keserűség. Tegyük fel, hogy a SWOC megnyerné a Labor Boardtól el­rendelendő szavazást? Ha ti most cserben hagytok bennünket, a SWOC-nak soha ereje nem lesz ahhoz, hogy kellőképpen funk­cionáljon. Annyi sok jó szervezett munkás van ma reggel a gyáron kívül, akik nélkül ti is elvesztek és cserbenhagyás esetén átkozni fognak benneteket és szervezeteteket holtomiglan! Nem fenyegetés ez. Hideg és rideg mérlegelése azon dolgoknak, ame­lyeken már tartalmuknál fogva sem lehet változtatni. IWW Shop Committee Az IWW 2-ik számú nyilatkozata Már hömpölyög a szennyáradat! Munkástársak: Tegnap este a SWOC egy olyan röplapot osztogatott, amelyben sztrájkotokat “illegálisnak és törvényte­lennek” minősitik Amerikában “törvénytelen vagy illegális sztrájk” nem létezik! Még . . . szabad országban élünk! Valaki amint látszik, Mr. Hugh Friel Labor Conciliatort kellemetlenségbe próbálja sodorni. Még azt gondoljuk, hogy Mr. Frielt helytelenül idézték a tegnap kiadott röpiratban. Ezért azonnal elküldtük a röplap egy példányát Perkins Munkaügyi Miniszternek és tiltakozásunkat nyilvánítottuk amiatt, hogy a hivatalával valakik visszaélnek. Mert ha a Munkaügyi Hivatal­nak valamely tagjáról kisül hogy egy sztrájkot “illegálisnak” bé­lyegzett és arra ösztökélte a társulatot, hogy “büntetőleg járjon el” sztrájkolókkal szemben, Washingtonban felfognak hördülni. Valakinek ilyesmiért ott felelni fog kelleni! Mr. Sourbeck szavát adta a Labor Boardnak, hogy senki el­len nem lesz megtorló intézkedés. Minden sztrájkolónak jogában van a Labor Board által elrendelt szavazásban részt venni! Hát ez azt mutatja, hogy a sztrájkotok “illegális” volt? Szégyen, hogy bárki, aki bármilyen szervezetet képvisel ebben az országban, annyira szerelmes lehet ugyanakkor a fas­izmusba is, hogy jelszavait, az “illegális és törvénytelen” sztráj­kot emlegesse! Az amerikai munkásságnak még megvan a sztrájkjoga! SWOC-ék meg várjanak arra az időre, amikor itt is meg lesz a fasizta diktatúra. Mert ma még nem lehet sem fél­revezetni, sem agyonijesztgetni az amerikai munkásokat, akik jogaikat gyakorolják, s ha kell harcolni is mernek érte. Ugylát- szik, hogy a SWOC csak titeket munkásokat bir ijesztgetni. Mi­ért nem próbálkoznak meg legalább néha néha a társulaton ki­próbálni az ijesztgetést? Ne törődjetek velük. Ne hallgassatok rájuk. A választás ju­nius 26-án hétfőn meg lesz, melyen szavazatotokkal megteremt­hetitek a mühelydemokráciát, az IWW megválasztásával! AMIT NEM HAGYTOK SZÓNÉLKÜL ___CS. . ő MEGJEGYZÉSEI NÁCIZMUS Az uj magyar parlamentről lassan kialakul a tiszta kép, amelyből világosan meglátjuk azt, hogy az uj magyar parla­mentbe teljes többség alakult ki azokból az elemekből, ame­lyek Hitler füttyére táncolnak. A 260 mandátumból 50 a kü­lönböző náci alakulatokból ke­rült ki, mig a kormány párt 180 mandátumának legalább fe­lét olyan egyének kapták, kik teljesen behódoltak Hitlernek és csak irő kérdése, hogy Hit­ler parancsára mikor egyesül­nek a ma még különböző párt csoportokban levő nyilas ke­resztesekkel. A választások behoztak egy csomó olyan képviselőt is akik mint németek, Magyarország, de legalább is a német nyelvű részének Németországhoz való csatolásának a propagálói. Jel­lemző a magyar kormány szol­gai helyzetére, hogy ezek a svá­bok a kormány párt listáján kerültek be. Ez a parlament fogja végleg eltemetni Magyarország önálló­ságát és törvényesíteni, a már- már meglevő gyarmati állapo­tot. EGYRE HALADUNK A Munkás Betegsegélyző Szö­vetség folytatja a hónapokkal előbb megkezdett tagszerzési kampányt. Sőt tekintve a nagy eredményre azt augusztus 25- ig meg is hosszabitotta. Minden nagy magyar beteg­segélyző folytat hasonló kam­pányt. Ép úgy tartanak fizetett szervezőket, éppen úgy jutal­mazzák a tagszerzést mint a Szövetség . A kampány eredménye min­den egyletnél úgy néz ki, hogy a felvett uj tagok számának fe­le leszámitódik a törléssel. Pl. a Református Egylet áprilisban felvett 156 uj tagot és törölt 72 tagot. De az április havi bevé­tel 26.000 dollárral több mint a kiadás. Körülbelül ugyan ilyen arányú a többi egyletek­nél is az eredmény. Ezzel szemben a kizárások­ban tobzódó Szövetségbe felvet­tek 17 tagot, töröltek 21 tagot, extendre helyeztek 9 tagot. Summa, summárum a nagy kampány eredménye 3 tagvesz­teség. A pénztári kimutatásból viszont az tűnik ki, hogy 1119 dollár deficittel záródott ez a sikeres kampány hónap. De ez mind semmi, a fő az, hogy a titkár urak is megkap­ták a fizetésüket, a szervezők is, no meg Kudlik szegénylegé­nyei is a rendes havi 10 dollár borravalót, azért mert Somló- ék tobzódásához falaznak. NÁCI SPY Hitlerék tiltakoztak egy kép ellen, tehát jónak láttam meg­nézni, hogy mi is az ami olyan nagyon fáj Hitleréknek. Nem bántam meg, hogy elmentem, mert eltekintve az amerikai ha­zafiaskodástól ez a kép igen al­kalmas arra, hogy az öntudat­lan, vagy közömbös tömegeket felrázza és megismertesse ve­lük azt a veszélyt, amit a náciz­mus minden emberre jelent. A kép a közelmúltban lezaj­lott német kémkedés dramati- zálása. Nagyszerűen megvilá­gítja az amerikai názi szerveze­tek szerepét és Hitlerék bruta­litását. Magyar vonatkozása is van a képnek, mert az egyik főszere­pet a magyar Lukács Pál ala­kítsa elsőrendűen. Mindenkinek ajánlom ezt a moziképet, de kü­lönösen azoknak, akik tudatlan­ságból, vagy szereplési vágyból szerepelnek a hirhedt magyar spicli Tárcái körül. Mert talán igy meglássák azt az undok sze­repet, amit ez a varangy játszat velük. BEISMERÉS Daragó József valamikor li­berális ember hírében állott. E sorok írója vele együtt csinálta meg vagy 10 évvel ezelőtt a rö­vid életű Szabadság ligát, mely­nek egyetlen célkitűzése volt, küzdeni a Horthyizmus ellen. Ebben az időben együtt utaz­tunk Pittsburghba, hogy ott a “Sazabadság Liga” céljainak a propagálására egy hetilapot alapítsunk. Az egész napi dis­kurzus alatt Daragó ur nem­csak a Horthy ellenességét bizo­nyítgatta, hanem azt is, hogy ő egy meggyőződéses szocialista. Ennek a liberalizmusának kö­szönheti Daragó, hogy amikor a Marty-Neményi gangét lelep­leztem és kikényszeritettem a rendkívüli konvenciót, ott mint “liberális” ő került be az elnöki székbe, azzal az ígérettel, hogy a Verhovay egyletet átviszi a liberális vizekre és amig ő ül az elnöki székbe, addig ott Horthy- ék bérencei szerepet nem kap­nak. És tényleg, az első években a régi szerepében mutatkozott be. Csak a jól jövedelmező elnöki pozició biztosításáért, igyeke­zett a Verhovayaknál alaposan levitézlett Neményiékkel is a jóviszonyt fentartani, ami egy­ben azt is jelentette, hogy foko­zatosan tért át a reakciós irány­ra. Ez tökéletesen 1938-ban ala­kult ki, amikor is a Magyarok Világ Kongresszusán, az addig a nagy urakat gyűlölő Daragó leparolázott Horthy val, Báró Perényivel, Gróf Telekyvel és még egy csomó nagy úrral, úgy hogy ez a nagy “liberális” oda­haza átalakult grófi lakájá, sen­ki nálánál alázatosabb nem volt, senki a címeket és rangokat jobban meg nem adta mint Da­ragó ur. Ez végeredményben az ő privát ügye volt mindaddig, amig visszatérve, a 40.000 ta­got számláló Verhovay Egylet­tel nem igyekezett nemcsak Horthy, hanem Hitler szolgála­tába is állítani. Eddig tagadta a Hitlerizmus- sal való összeköttetését, de most kénytelen beismerni azt, hogy rendszeresen átveszi a Hitlerék által Berlinbe kiadott “Világ Viszhang” cimü kőnyo­matos anyagát a Verhovay Lap­jába. Átveszi és a forrás megjelö­lése nélkül közli le ami azt je­lenti, hogy Hitlerék propagan­dáját szolgálja, de nincs hozzá erkölcsi bátorsága, hogy azt nyíltan beismerje. Daragó ur, nem tartja e szé­gyenletesnek, hogy önből az “öntudatos, szabadságszerető polgár’-ból, ahogy ön magát nevezte öregségére, a magyar lurak, a borzalmas nácizmus komenciós cselédje lett? köszönetnyilvánítás A közelmutban lezajlott ak- roni mulatságon, Deme mun­kástársnő egy szép kézimunkát ajándékozott lapunk javára sor­solásra, melynek eredményét, hat dollárt a csoport beküldött a központba és nyilvánosan is köszönettel nyugtázzuk. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek^ minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belük

Next

/
Oldalképek
Tartalom