Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-06-03 / 1061. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1939 junius 3. AZ IDEGENEK PROBLÉMÁJA AMIT NEM HAGYHATUNK SZŐNÉLKÜL ___CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI A magyar szakszervezetek A magyar lapok pár soros hirt közöltek arról, hogy a magyar kormány vizsgálatot rendelt el a Magyarországi Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó 39 országos szakszervezet ellen. A lapok szerint a vizsgálat megindítására az adott okot, hogy a szakszervezetek anyagilag támogatták a Szociáldemokrata Pártot. Ez az indok csak a hajánál fogva lett előránci- gálva, mert Magyarországon mindenki tudta azt, hogy a szakszervezetek fennállásuk óta szoros kapcsolatban állanak a szoc. dem. párttal és annak úgyszólván az anyagi bázisai voltak. A most meginduló vizsgálatot és azt feltétlenül követő feloszlatást, már az ellenforradalom minden kormánya beígérte. Maguk a szakszervezeti vezetők, akik egyúttal a szoc. dem. párt vezérei is évek óta a leghihetetlenebb megalkuvást vitték véghez, hogy kegyelmet nyerjenek a mindenkori kormánytól. A folytonos lepaktálások és minden radikális megmozdulások leszerelése, az ellenzéknek a rendőri segitséggel való megsemmisítése, teljesen ártalmatlan egyletekké süllyesztette a valamikor radikális, sőt forradalmi magyar szakszervezeteket, ugyannyira, hogy most amikor az ország fasizálása megkívánja a szakszervezetek függetlenségének a megszüntetését és azoknak az államivá tételét, a kormány minden ellent- állás nélkül tudja végrehajtani a terveit és nem lehetetlen az, hogy a szoc. dem. vezérek egy- részének a közreműködésével fog ez megtörténni. A magyar munkásság ezzel elveszti az utolsó szervezeteit is, amivel ugyan nem sokat vészit mert ezeket a kormány terror és a vezérek árulása úgyis tehetetlenné tette, de ennek dacára a legélesebben kell elitélnünk a magyar munkásoknak ezt a legújabb terrorizálását, annál is inkább mert az amerikai magyar lapok mélységesen hallgatva vagy kommentár nélkül jelentik be a magyar kormány eme uj gaztettét. Lapunkért Az amerikai magyar bérmunkásoknak, ma amikor a reakció hulláma seper végig az egész világon, amikor a munkásmozgalom lassan fasizálódik, egyetlen fegyvere, egyetlen szócsöve van, amely tisztán megalkuvás nélkül hirdeti a proletáriátus felszabadulását, ez a mi lapunk, a ’’Bérmunkás”. Minden szépitgetés nélkül meg kell Írnunk, hogy ezt a fegyvert ma csak nagy nehézségekkel tudjuk kezelni, hogy a lapunk a Bérmunkás súlyos anyagi válságban van. Ennek a válságos helyzetnek az oka a már 10 év óta tartó gazdasági válság, amely a nemzetiségi mozgalmak legaktívabb harcosainak az 50 éven felülieknek kezéből ütötte ki a munkaszerszámot. Száműzte ekeit a segély irodába, vagy a WI A-re. A kormány által nyújtott kö- nyör adomány, nem elégséges másra, csupán csak a puszta létfentartásra. Nem jut sok mindenre, köztük a forradalmi mozgalom támogatására sem. Ezt a válságot csak úgy tudjuk megúszni és a lapunk zavartalan megjelenését csak úgy tudjuk biztosítani, ha azok a munkástársak, kik ma még dolgoznak, erejükön fölül adakoznak a lapunkra és a new yorki példán elindulva önként adóztassák meg magukat, havi egy dollárral. Száz-százötven öntudatos áldozatkész magyar munkás akarata, biztosítani tudja a Bérmunkás zavartalan megjelenését, az Ipari Demokráciának a magyar nyelven való hirdetését. Kerestetik 150 élharcos és mi hisszük, hogy a Bérmunkás olvasói között akad 150 forradalmár, aki a lapja segítségére siet. Chicago, Detroit, Phila, New Brunswick, Los Angeles sorakozó! Várjuk a jelentkezéseteket. Hinta-palinta . . . A Munkás Betegsegélyző fél- hivatalos szemétlerakodó helye a clevelandi “Az Újság” százszor renegát szerkesztője Tárcái Lajos, összeült egy pár hasonszőrű alakkal és elkezdtek főzőcskét játszani és kifőzték azt, hogy e rovat Írója — uram bocsás meg — Budapesten hin- tás legény volt. Igazán nem veszek fáradságot arra, hogy ezt a főztet elsózzam, hanem szépen illedelmesen belemegyek a játékba és egye a fene vállalom a hintás legénységet. Well a nóta is azt mondja, hogy minden családba kell egy rossznak is lenni. Végre is az én 90 éves apámnak hét fia volt (abból hat harcolt a “hazáért”) mind öntudatos munkás, hát a hat robotos elbírja a család szégyenét, jó magamat mint hintás' legényt. Végre is szerintem egy jóképű hintás legény sokkal szimpatikusabb (godoljunk Molnár Ferenc Liliom j ára) mint egy ronda heti pletyka újság rosszhirü szerkesztőjére. Hogy visszatérjek a családfához, ismétlem az én öregem csak elbír egy hintás legényt a famíliába, de mit csináljon a paksi Trebits, akinek az egyik csemetéje a világ leghirhedtebb szélhámosa, spiónja, zsarolója, akinek a fia — az alma nem esik messze a fájától, sőt az akasztófától sem — bizony cipőbe függőleges helyzetben jutott el Ábrahám kebelébe. Az Amerikába szakadt fiú, ez a zuglap szerkesztő, minden igyekezete dacára, csak karikatúrája a nagy szélhámosnak Trebits-Lincoln-nak. Szegény öreg Trebits, neki ugyancsak kijutott a család szégyeneiből. Hinta-palinta . . . KÉRDÉS: 1913-ban váltottam ki első papíromat, de a háború alatt, nehogy behívjanak a katonasághoz, visszaadtam azt a hatóságnak. Hogyan szerezhetném meg most az állam- polgári jogokat? VÁLASZ: A Kongresszus 1918-ban törvényt hozott, mely szerint semleges államok alattvalói, akik a világháború alatt visszaadták első papírjukat, hogy ily módon elkerüljék a behívást, sohasem szerezhetnek amerikai polgárjogokat. A semleges államok soraiban találtuk többek között: Norvégiát, Svédországot, Dániát, Hollandiát és Svájcot. KÉRDÉS: 1918-ban váltottam ki első papíromat, de pol- gárpapirért sohasem folyamodtam. A háború alatt, azon a címen, hogy idegen állampolgár vagyok, felmentést kértem a katonai szolgálat alól. Szeretném tudni, hogy első papirom továbbra is érvényben van-e és hogy megszerezhetném e ezúttal az állampolgári jogokat? VÁLASZ: Tekintettel arra, hogy az első papír csak 7 évig marad érvényben, az ön első papírjának érvényessége megszűnt. A világháborút követő években az Egyesült Államok bíróságai, amelyek polgárosodással foglalkoznak, többnyire visszautasították azon folyamodók kérvényeit, akik a háború alatt, mint idegenek felmentést kértek a katonai szolgádat alól. Ma már ritkaságszámba megy, hogy ilyen címen utasítanak vissza egy polgár j elöl tét. Ajánljuk, hogy újból váltsa ki első papírját és kövesse a szabályszerű polgárosodási folyamatot. KÉRDÉS: Sok évvel ezelőtt jöttem át az Egyesült Államokba és pedig: törvénytelen utón. Itt amerikai születésű leányt vettem feleségül és ezen az da- pon Canadában kedvezményes kvótát szereztem és azzal visz szajöttem. Úgy hallom, hogy három év alatt beszerezhetem az állampolgári okmányokat és hogy első papirt nem szükséges beszereznem. Állásom fenntartása és biztosítása megköveteli, hogy első papírral rendelkezzem.' Beszerezhetném-e az Aső papirt ? VÁLASZ: Minden nehézség nélkül beszerezheti az első papirt, aminek érdekében töltse ki a rendesen megkívánt Form A — 2213 sz. űrlapot. Igyekezzék megtudni a bíróságon, hogy három év múlva folyamodhat-e majd a második papírért. Egyes kerületekben ugyanis az a szokás, hogy amikor a jelölt kiváltja első papírját attól fogva öt évi megszakítás nélküli tartózkodást követelnek, máshol viszont kevesebb, ha a jelölt azon a cimen kérelmezi polgárosodását, hogy amerikai polgár házastársa. Erre vonatkozólag tehát a helybeli polgárosodási hivatal fog felvilágosítást adni. KÉRDÉS: Sok év előtt <?gy barátom egy idegen névre szóló visszatérési engedéllyel érkezett az országba. Folyamodhat-e állampolgári jogok elnyeréséért ? VÁLASZ: Nem. Az ön barátja nem nyerhet polgárjogokat. Sőt, ha az illető 1924 julius elseje után érkezett az Egyesült Államokba, úgy deportálható, mint oly egyén, aki csalás utján került az országba. Ha pedig visszatérési engedéllyel érkezett, úgy feltétlenül 1924 julius elseje után érkezhetett, mert hiszen azelőtt nem adtak ki visszatérési engedélyeket. KÉRDÉS: Édesapám 1907ben nyert amerikai polgárjogokat, amidőn én csak 10 éves voltam, 1920-ban amerikai polgárhoz mentem feleségül, de két évvel később elváltam tőle. 1931-ben újból férjhez mentem, ám ezúttal egy idegenhez. Nem tudom most már, hogy amerikai polgár vagyok-e vagy sem? Ha elvesztettem volna polgárjogaimat, hogyan szerezhetném azt vissza? VÁLASZ: ön nem veszítette el amerikai polgárjogait. 1922 szeptember 22 óta egy nő nem veszti el jogait akkor sem, ha idegenhez megy férjhez, de polgárjogokat sem szerezhet csupán azon a cimen, hogy amerikai polgárral kötött házasságot. Ha óhajtja ki is válthatja a polgárlevelét és e célból az Immigrant and Naturalization Service-hez kell írnia. Az okmány kiállítási dija $5.00. BŰNÖZÉS ÉS AZ IDEGENEK. Az 1938. évre szóló bűnözési lajstromokat most hozták nyilvánosságra és ezekből — miként az előbbi években — ismét kitűnik, hogy Amerika idegenben született fehér lakossága sokkal kisebb számban szerepel a bűnözési statisztikákban, mint a benszülött fehér lakosság. Minden 100.000-es fehébőrü amerikai lakos csoportból 407.- 9 benszülöttet tartóztattak le és ujjlenyomatoltak, mig az idegenben született amerikaiakra csak 209.2 esik. így például 100.000 benszülött fehér ember közül 14.2 egyént tartóztattak le rablás miatt, mig ugyanezen cimen csak 3 idegenszületésü egyén került bíróság elé. Betörésért 38.1 fehér amerikai születésű egyént tartóztattak le a fentebbi arány alapján, mig idegenek között ugyanazon okért csak 7.8 egyén került a bíróság elé. Egyéb vád cimen a következőkép oszlik meg a kimutatás: Vád: benszülött Idegen Emberölés ............... 4.9 3.8 Lopás ------------ 64.0 19.1 Sikkasztás ...... ....21.2 7.8 Hamisítás ............. 10.4 2.5 Gyújtogatás ............... 1.0 L0 Erkölcstelenség ___ 6.5 3.1 Család elleni bűn .... 8.0 4.4 Részegen hajtás .......25.8 8.8 Iszákosság ....... 90.0 36.1 Csavargáfe ...................56.1 17.6 Szerencse-játszás ..... 4.7 3.7 FLIS. ’ A BÉRMUNKÁS az egyetlen forradalmi lap, mely magyar nyelven jelenik meg. Terjesztése forradalmi kötelesség, amit csak forradalmároktól várunk el.
