Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-05-27 / 1060. szám

8 oldaj BÉRMUNKÁS \ 1939 május 27. KUBIKUSOK 1939-BEN A főváros vezetősége kidiri­gálta a kubikosokat a Teleki térről a Haller térre. Itt aztán javult is, meg romlott is a hely­zetük. A Teleki téren a termé­szetben volt szabadlakásuk a kubikosoknak, a Haller téren pedig a főváros ad nekik termé­szetes lakást. A Teleki téren apró, a “szakmához” nem tar­tozó kereset lehetőségek is vol­tak, a Haller téren ilyen nincs. A kubikosok a fővárostól ter­mészetben kapott lakása ott húzódik meg a Haller térnek a Vágóhid uccai részén és a “Bu­dapest székesfővárosi kubikos­szállás” nevet viseli. Ez a szo­ciálpolitikai alkotás ott eresz­tette gyökerét a földbe, ahol már ötven évvel ezelőtt szüle­tett egy másik — talán az első — szociálpolitikai alkotás. így egész könnyen összehasonlitha- tó a múlt és a jelen “gigászi” szociálpolitikai alkotása. Akkor még nem igyekeztek — a polgári erkölcs szerint — külsőséggel takarni a belső va­lóságot. Nem igazodtak az ak­kori építkezési stílushoz sem, hanem deszkából épültek és olyanok voltak kívülről is, mint belülről, szükséglakások voltak akkor is, most is azok. Egy emberöltő óta rejtegetik magukban a szociális nyomorú­ságot és bizonyára szeretnének már kivonulni, de a főváros ács­mesterének injekcióitól még mindig kénytelenek tovább élni. Nem ilyen a “Budapest szé­kesfővárosi kubikos-szállás”. Szerényen ugyan, de mégis ke- vélykedik itt a maga “kispolgá­ri” alapjaival és külsőségeivel. A hosszú deszkakerítés, amely körülveszi, határozottan kife­jezésre is juttatja, hogy nem tartozik a szegényeskülsej ü deszkabarakokhoz. Formai kü­lönbséget ugyan neki sem sike rült kiverekedni, de alapja bizo­nyára betonból, az oldala pedig rendes jó téglából van. A kül­seje természetes téglaszínű, ce­mentezett fugákkal és a tető alatt körülfutó betónkoszoruval. Itt határozottan ’’kispolgári” külsőt szerzett magának. A belseje, ahol a szociálpoli tikától ideirányitott kubikos élet folyik, rokona lehet a desz- kabarakok belső életének. A egészségpolitikai előrelátás igen rövid lehetett, mert a rendes külsejű épület belsejében nyi­tottszáj u víznyelők vannak el­helyezve és azok igen kellemet len szaggal telitik tele a kubi kos-szállást és még ez is rontja a bentlakók életét, annál na­gyobb sikerrel, mert a kubiko sok is leginkább munka nélkül vannak .*. . Belülről a téglák a vakolókő- műves szándékának sikeresen ellenálltak és versenyezve egy­mással, maradtak ki a malter­takaró alól, hogy örök letelepe dési helyül szolgáljanak a por­nak. Ha a WC-be belép az ém- ber, olyan szag fojtogatja, amelyet olajhasználattal lehetne csak legyőzni . . . De miután a főváros “meg­oldotta” a kubikoskérdést, an­nak következtében azok szabad­ságát is korlátozták, akik itt laknak, mert a kezelés nemcsak az elkülönülést szolgálja, ha­nem szabályozza a kubikosok mozgását is. Az uccára csak el­távozás céljából szabad kilép­ni, de “munkáltatót fogni” nem. E nemes rendelkezés nyomán a kubikosok nyugodtan bóbiskol­hattak, ácsoroghattak és be­szélhettek bent a kiskapu kö­rül, mert akinek munkás kellett úgyis bement. Ha egy jóruhás ember betette a lábát, a megje­lenése gombnyomásként hatott a közöny örvényébe várakozó emberekre, felugrottak s rohan­tak hozzá, mint a tyúkok az egy szem kukoricához. Ha máshol nem is, de itt a kubikos-szálláson a megrend- szabályozott szabadság hamar lerázta bilincseit, szétfeszítette korlátáit és ma már csaknem teljes a szabadságjog, a kubi­kosok pedig ismét kimentek az uccára . . . De most csak ácsorognak, be­szélgetnek és figyelnek, ha jól­öltözött ember vagy ismeretlen merészkedik arra, azonnal meg­kérdezik: “kubikost keres az ur?” A kerítésen kívül kezdődik a széna- és szalmavásártér. A “szálló”-val szemben húzódik meg a főváros hidmérlegháza, olyan szerényen és semmitmon- dóan, hogy ismeretlenül ember nem merné róla feltételezni azt a felelősségteljes feladatot amit a főváros reábizott, a széna- és szalmakereskedelemben. Egyik nap is egy szalmával megrakott kocsi állt a mérleg­re. A mázsamester eltávozott egy pillanatra, hiszen ebben az időben nem is igen szokott ko­csi a mérlegre állni. Mig a má­zsamester előkerült, a kocsis el­ballagott az ácsorgó emberse­reghez a kubikosszállás elé. Té­tován megállt és nézett körül. A kubikosok nem szóllitották meg, mert nem gondolták, hogy a tétova tekintetű kocsis “mun­kát” akar kínálni. A kocsis bizonytalanul odalé­pett két emberhez s azt mond­ta: — Kellen nekem két ember, ráérnek-e ? — Persze, hogy rá, miről van szó — válaszolták azok. — Gyüjjenek velem a kocsi­hoz és feküggyenek fel a szal­ma tetejére, takarják be magu­kat a ponyvával és maradjanak ott mig a szalmát lemérjük. — Fizetek maguknak 150 fil­lért. — Adjon 160 fillért, hogy nyolcvan fillér jusson mind a kettőnknek — alkudtak a kubi­kosok. — Na jó, gyüjjenek. Felmásztak a szalma tetejé­re, elhelyezkedtek és nemsoká­ra jött a mázsamester és lemér­te a kocsit . . . A kocsis lehajtott a mérleg­ről, kifizette a “munkásait” és megelégedetten tovább hajtott s azt mondta, hogy véletlenül még a szürke egyik lába is raj­ta volt a mérlegen. A parasztról azt tartják, hogy maradi, nem képes a vál­tozó időkhöz igazodni. A szal­mavevő nem jogosan gondolko­zik igy . . . Egyik főispán azt mondotta a kubikosküldöttségnek: “a ku­bikosok már ne ragaszkodjanak az eddigi foglalkozásukhoz, ha­nem minden más kereseti lehe­tőséget fogjanak meg”. A jó tanácsot megfogadták a kubikosok. AZ IDEGENEK PROBLÉMÁJA KÉRDÉS: A feleségemet és gyermekeimet igyekszem beho­zatni, de előbb igazolnom kell, hogy törvényesen tartózkodom Amerikában. Hogyan tudnék ilyen igazolást beszerezni? VÁLASZ: Egy külön űrlap (575-ös számú) szolgál erre a célra. Ezt az ivet kitölti, igazol­ván, hogy törvényesen került az országba, állandó letelepe­désre. Ha Ön 1924 julius else­je előtt érkezett, úgy a folya­modványt annak a bevándorlási állomásnak kell elküldenie, amelyen keresztül érkezett. Ha a fentebb nevezett időpont után érkezett ide, vagy ha valaha is kapott u. n. visszatérési enge­délyt, úgy a folyamodványt a következő címre küldje: Com­missioner of Imigrant and Na­turalization, Washington D. C. KÉRDÉS: Sosem kötöttem törvényes házasságot, viszont van egy törvénytelen gyerme­kem, akit édesanyám házában hagytam, odahaza. Közben ame­rikai állampolgárságot nyertem és most szeretném gyermeke­met behozatni. Annak idején helyesnek véltem anyaságomat a hatóság előtt nem feltárni s ezért a gyermekem neve polgá­rosodásom alkalmával sehol nem szerepelt. Hogyan hozhat nám be a gyermekemet —.kvó­tán kívül? VÁLASZ: Ön egy súlyos hi­bát követett el, amit törvényes nyelven vagy ákár a mindenna­pi nyelven is csalásnak, illetve félrevezetésnek neveznek. Mi­vel ön nem említette meg, hogy polgárosodása idején ön gyer­meke anyja volt és megeskü­dött, hogy ön hajadon, és a hatóság kénytelen lenne eljá­rást indítani Ön ellen s végül is elvennék polgárlevelét. KÉRDÉS: Nemrégiben olvas­tam az amerikai szabadságjo­gokról. Szeretném tudni, hol találhatnám meg az erre vonat­kozó eredeti teljes szöveget? VÁLASZ: “A Bill of Rights”, illetve az u. n. szabadság-jogok az alkotmány első tiz függelé­két képezik. A szabadságjogo­kat az első Kongresszus java­solta, amidőn 1789-ben New York városában összeült. E jo­gok 1791 december óta van­nak meg papíron. FLIS 4 órás munkanapot — 4 napos munkahetet követeljetek a munkanélküliség megoldására GYILKOL A BÁNYA Charles Reinhof bányász a bányában szenvedett sérülése következtében Dickson City, Pa.-ban meghalt. Az Indianai Sulivan városban a kisiklott csille megölte James Goodwin öreg bányászt. Prosper Ziegel 64 éves öreg bányász a new bringthoni bá­nyában dinamit robbantás köz­ben életveszélyes sérüléseket szenvedett. FÉJA GÉZÁT ELÍTÉLTÉK A mai magyar irók egyik ki­válóságát Féja Gézát a Kúria 3 havi fogházra Ítélte a Vihar­sarok cimü könyvéért, amely­ben a fölmives nép nyomorú­ságát hivatalos statisztika alap­ján megírta. HITLER NYOMÁN A magyar kormány, amint azt már régen várni lehetett, vizsgálatott rendelt el a ma­gyarországi szakszervezetek el­len, mert azok, illetve a tagjai “támogatták” a szociáldemok­rata pártot. Ez a vád csak ürügy arra, hogy a már régen beígért fel­oszlatás megtörténjen és azu­tán Hitler-Mussolini mintára, a jkormány megszervezze az uj szakszervezeteket, amelyekbe kötelező lesz a beállás, a tagdíj fizetés, de beleszólási joguk az ügyek intézésébe nem lesz. Ez az eljárás csak természe­tes következménye Magyaror­szág fasizálódásának. KÁVÉ ESTE NEW YORKBAN Habár az időjárás nem annyi­ra alkalmas, az általános szo­kássá vált kávé esték rende­zésére, az IWW magyarajku tagjai úgy határoztak, hogy JUNIUS 2-ÁN PÉNTEK ESTE még megfogják tartani a kávé estét a Bérmunkás Ott­honban, 1351 Third Ave. Ezen estén lesz azon kellemes meglepetés a részünkre, hogy hosszú évek óta New Yorkból távollevő Lefkovits mtárs és Lefkovits munkástársnő itt lesznek New Yorkban. Mind­azon munkástársak akik ta­lálkozni akarnak Lefkovits munkástársékkal, jöjjenek el az estélyre. SOKAT MONDÓ SOROK. Kedves munkástársak: Itt küldök három dollárt a hátralékomra. Szerettem volna többet küldeni, de nincsen mó­domban. Hatvan éves özvegy asszony vagyok, beteg lábakkal és segélyen élek. Adós lenni nem szeretek és azért írtam egyszer hónapok­kal ezelőtt, hogy szüntessék be a lapomat, mert ilyen nehéz kö­rülmények között és munkás centekből fenntartott lapnak, nem szeretnék potya olvasója lenni. A “Bérmunkást” szeretem. Hosszú évek során vagyok ol­vasója. Még amikor “Felszaba­dulás” néven jelent meg. Csak azért írtam hát, hogy ne küld­jék, mert félek, hogy nem tud­nám megfizetni a tartozásom. Vagyok munkástársi üdvöz­lettel, Aláírás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom