Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-01-14 / 1041. szám
I 5 oldal 1939 január 14. BÉRMUNKÁS NYILATKOZAT Az IWW akroni magyar csoportja, egy minden tanulni vágyó munkást kielégítő tudományos előadást rendezett december 12-én, ahol a nyugodt és komoly megfontoltságáról ismert Takács József volt az előadó. Mivel mi ritkán szoktunk gyűlési tudósítást írni, igy erről a gyűlésről sem tartottunk külön beszámolót a Bérmunkás hasábjain. Az előadás tárgya, annak nyugodt és tárgyilagosan való megvilágítása, lekötötte a tanulni és ami fontos, felszabadulni vágyó munkáshallgatóság figyelmét. De csak a tanulni vágyókét és igy természetes, hogy a csaknem teljes számban megjelent SLP tagok (heten voltak) nem voltak vele megelégedve. Nekik a jelek szerint már nincs szükségük a tanulásra, mert ők már mindent tudnak és ezen tudományuk között első helyen áll a denunciálás. Mi nem irtunk gyűlési tudósítást a fenti ok miatt. írtak helyettünk az elvtársak a csatorna szennyébé mártott tollal, amely tudósítás teljesen megfelel a lapjuk szellemi mivoltának. Lapunk szűk terjedelme nem engedi meg, hogy leközöljük a majdnem kéthasábos “cikknek” csúfolt förmedvényt, csak néhány részletére térünk ki. A tudósitó szerint, “ezen állítólagos forradalmárai az IW- W-nak, a sörmérésben állandóan kártyajátékokkal gyakorol- jág magukat, melyben a tökfil- kó szerepét ők töltik be”. Nemrégen egy másik, vagy ugyanez az elvtárs azt irta rólunk, hogy mükedveléssel töltjük te- lünket-nyarunkat. Hát igaz ami igaz. Csak a közelmúltban adtuk le a “Sár és Vér” háboruellenes drámát óriási sikerrel, a Clevelandi Modern Színkör közreműködésével. Ez volt az egyedüli szinelőadá- sunk 1938-ban, meg egy néhány tea este, vagy családi kirándulás. És az IWW tagjai a szabad idejükben úgy szórakoznak ahogyan ők jónak látják, (uram bocsáss, néha még talán kártyáznak is). Mi láttunk SLP. tagokat nem a Magyar Házban, de közönséges korcsmában “szórakozni”, láttuk őket tanulságos színdarabokat leadni, (a pofozó masina, stb.) minden pár hétben, van egy forradalmi vacsora, egy radikális kirándulás, vagy egy tudományos tea este, stb. Mi nem ütköztünk meg rajta, úgy gondolva, hogy ez teljesen az ő dolguk. Azt írja tovább a kitűnő tollú tudósitó, hogy “ a szalmacsép- lést a demagóg Takácsnak a torkára forrasztotta.” Szegény, szegény legények. Hiszen ezt még akkor sem tudnák megtenni, ha az összes tagjai a pártjuknak jelen lettek volna a nevezett gyűlésen. Az úgynevezett kérdések özöne meg nem volt egyébb a tőlük megszokott és már százszor elmondott fecsegésnél és szal- macséplésnél. Ezeket a kérdéseket az előadó nagyon is köny- nyen intézte el. Ez ami nem tetszett az elvtársaknak. Hogy “Marxot megtagadta az előadó” ez az állítás csak a ‘“cikket” elkövető elvtárs pálinkagőzös agyában született meg. A kérdéseknél az SLP Gulyása (sokan papagálynak nevezik) azt kérdezte, hogy ha Bishoff munkástárs meghal, ki fogja képviselni az IWW-t Ak- ronban? Megnyugtatjuk az aggódó jóakarónkat, hogy az IWW léte, vagy nem léte nem egy ember életétől, vagy halálától függ. (Reméljük, hogy Bishoff munkástárs lesz olyan hosszú életű, mint az IWW Ak- ronban). A förmedvényt azzal kos^o- ruzza meg ezen forradalmár politikus, hogy ők voltak azok “akik a humanizmus nevében felemelték Bishoff mellett szavukat” ,mert úgymond “munkástársaitól ismerte volna meg Bishoff, hogy mi a direkt akció”. Ha józan észnél lesz a tudósító, vagy segítőtársa, megfogjuk kérdezni, hogy micsoda veszedelem fenyegette az említett munkástársat és kiktől? Mellékesen megjegyezve, ha valakit meg kellene védeni a védelmezők nem az SLP gyáva tagjainak soraiból kerülne ki. Hiszen ezek a szájhősök még arra sem voltak képesek, hogy a saját gyűlésüket megvédelmezzék egy pár beugratott kommunista szimpatájzerrel szemben. Botrányról, incidensől firkál a hamis tudósitó, meg a turáni átokról. Összesüritve az egészet any- nyi történt, hogy a gyűlés végén Mrs. Nagy, egy sértő megjegyzést tett Bishoff munkástársra, akivel közeli rokonságban van. Ezt mi sem helyeseltük, de nem is tehettünk róla és ezért bennünket okolni csak SLP észjárással lehet. Végén csattan az ostor, gondolta a megbízott vagy felbiztatott tudósitó és ha már eny- nyit összehazudott, akkor ezt illik hatásosan befejezni, vagyis a legnagyobb hazugságot utoljára hagyni. Azt írja minden pirulás nélkül, hogy “Egy, analfabéta, Nagy névre hallgató szerencsétlen IWW-ista oldaláról tört ki a turáni átok. óh! szentté avatott De Leon, mi lett a népedből. A gyűlésen részt vett 40-50 főnyi hallgatóság a tanunk, hogy Nagy munkástárs egy szót sem szólt. (Az SLP tagok nincsennek a tanuk közé számítva, mert hamis tanukra nincs szükség). Sajnáljuk, hogy nyilatkozatunk hosszabb lett mint akartuk és ha nem szívesen is, de foglalkoznunk kellett ezen csoporttal, akik éppen úgy gyűlölik a munkásosztály felszabadításáért küzdő IWW szereveze- tet, mint maga a tőkés osztály és annak kitartott cselédei. Lapjukban csak ellenségnek neveznek bennünket. Mi csak a kizsákmányoló tőkés osztályt tartjuk ellenségnek, és ha az SLP “öntudatos” tagjai is az igazi ellenséggel karöltve törnek ellenünk, nos, hát isten neki, egy ellenséggel több, vagy kevesebb. A kutya ugat, a karaván halad. A pártpolitikusok ránk öltögetik a nyelvüket, mi pedig végezzük a munkánkat aminek eredménye egy pártpolitikusoktól mentes társadalom lesz, az Ipari Köztársaság! Az IWW akroni csoportja. Mi az, hogy “Honfitárs”? A közmondás szerint, hagyni kell futni a futóbolondokat. Ezt tesszük legtöbbször, de különösen az utóbbi időkben azokkal a szélhámosokkal, kiket utói ért nemezisük annyira, hogy alig akadnak ,akik figyelembe veszik vakkantásaikat. Azért elkövetett minden dolgaik mellett nem mehetünk el szó nélkül. Szükségessé válik néha, hogy fülüknél fogva ráncigái juk a még egészségesebb, gyomru magyar munkásság színe elé és elrettentő példának mutassuk be őket, mint akiket a pártmozgalom termelt ki magából. A jövőnélküli “Magyar Jövő” harmadik számában olvassuk, hogy a garnitúra ismét kibővült egy jómadárral, akit találóan, mint “HONFITÁRSAT” mutatnak és ajánlnak be a new yorki nyájas olvasóknak és hirdetőknek, mint “MEGHATALMAZOTT KÉPVISELŐT”. Miután minden féker kiszolgálta őket és ők viszont, minden fékernek kiszolgáltatták lapjukat, csak természetes, hogy a feledésbe ment régieket kell elölről kezdeni. Ez történt Newald és Szabados előráncigálásával és folytatódik FARKAS ELEMÉR HONFITÁRSUK lapkezelői meghatalmazásával. A könnyeynfele- dők kedvéért elég lesz annyit felidézni egyenlőre, hogy a garnitúrát kiegészítő Farkas Elemér “honfitárs” ugyanaz a Farkas Eelemér, aki a new yorki “Amerikai Magyar Népszava” sztrájktörő nyomdászai között a legbecstelenebb sztrájktörő munkát végezte a sztrájk alatt. Farkas Elemér hivatalos bemutatását a “kiadóhivatal ilyesformán harangozza be a new yorkiaknak. — “A haladás újságjának minden barátját kérjük, hogy Farkas Elemért munkájában segíteni szíveskedjenek.” Neuwald Jenő, Szabados Zá- dor és Farkas Elemérre, a hét- próbás sztrájktörőre, valóban rá pásszol az a vers, hogy is megy má’ no: A három jó madár, Ki mindig együtt jár. Csak akkor kéregét, Ha lopni nem lehet . . WIENER ANDOR MUNKÁSTÁRS SZERVEZŐI ÚTJA A Bérmunkás lapbi^ottsága ezúttal kívánja közölni, az ország nyugati magyarlakta vá- sokban élő munkástársakkal, Wiener munkástárs szervezői utjának tervezetét és egyben kérjük az itt felsorolt városokban élő ipari forradalmárokat, hogy a tervezet alapján, azonnal lássanak munkához. Vegyenek ki gyüléstermeket, közöljék azoknak címét a lapbizottsággal. Készítessék el, vagy általunk rendeljék meg a röpira- tokat, hogy ez az ut is sikerrel fejeződjék be. Útirány: Akron, január 22. Toledo, január 25. Detroit, január 26-31. So Bend február 1. Chicago és környéke február 2-8. Millwaukee, február 5. St. Louis, és Granite City február 10-13. Zeigler, február 14-15. Terrehautte, február 17. Indianapolis, február 19. TÁRSAS VACSORA LESZ A KIZÁRT IWW TAGOK VÉDELMÉRE NEW YORKBAN. Az IWW new yorki csoportja január 21-én szombaton este 8-kor TÁNCCAL EGYBEKÖTÖTT TÁRSAS VACSORÁT rendez a Bérmunkás Otthonban, 1351 Third Ave. Ezen mulatság minden jövedelme a kizárt IWW tagok védelmi alapjára lesz fordítva. E helyen nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy mennyire fontos osztály kötelesség 'a sérelmezett munkástársaink védelmét anyagiakban is támogatni. Az osztály szolidaritás legszebb jelét szolgáltatták a new yorki munkástársnőink, akik a konyhai kiadások költségeit magukra vállalták. így tehát bizonyos, hogy a főzés művészetében ismét kitesznek magukért munkás-társnőink és az Ízletesen elkészített ételekről heteken át beszélni fognak. Jan. 21-én ne főzzön odahaza senki és az egész családok vonuljanak föl a Bérmunkás Otthonba munkástársaink védelmére. A belépő jegy ára 35c., mely a pénztárnál fizetendő. Kitűnő zenekarról is gondoskodva van. Az IWW new yorki csop. CLEVELANDIAK FIGYELEM! Most pénteken este, az IWW east sidei magyar tagjai, rendes havi gyűlést tartanak a Bérmunkás Otthonban, 2759 E. 79th St. Sok fontos ügyek várnak elintézésre, ami szükségessé teszi, valamennyiünknek pontos megjelenését. Nyirán János, titkár. Ne marad ion magyar ház Bérmunkás Naptár nélkül
