Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-04-15 / 1054. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVp. ÉVFOLYAM. CLEVELAND. CSEHÜL ÁLLUNK Irta: FÖLDVÁRY MIHÁLY Budapest 1939 március — Hát ha elemezzük a Haynau féle fasizmus áldásait, amellyel bennünket magyarokat szinte ki- pusztitásunkig elhalmoz nagy “Szeretetével” úgy önként, igen mérgesekké kell, hogy legyünk. Pár hónappal ezelőtt azzal szédítették az anyaországi magyarokat, no meg a felvidékieket is, ha revízió révén a felvidék visszakerül, úgy itt megszűnik«)-----------------------------------------a munkanélküliség, nyomor és ajj;ció vezérkara, amely végig gond, minden kikoplalt magyarnak. Dolgozhat rogyásig és lesz dohány bőviben. Sajnos a tömeg, befutott a csőbe és vakon követte az élére állított napi 5 pengőkkel megfizetett elcsaho- sokat, s velük együtt ugatott, vicsorgatta, csattotgtatta fogát és öklét rázogatta a határon túlra, mint minden nyomorúságának, szenvedésének okai amazok és nem emezek lennének. A kapitalisták, feudalisták, militaristák és a papság mosolyra szélesült pofával, kéjkedve dörzsölték kezeiket, hogy ime a csorda ismét kész a vágóhidra menni érettük. A felvidéki magyarok, akik a nyomorgást, koplalást nem ismerték bedőltek szintén annak, hogy boldogságukat jelenti a visszatérés. Ott viszont Bata és kissebb kaliberű társai örvenkoldulta az egész világ magyar ságát, itt bent pedig “enyhe” nyomással préselte ki a dohányt a magyarokból, a begy ült hatalmas vagyont jelentő pénzekből néhány zsák lisztet 5-6 teherautó kenyeret, szállított a kiéhezett magyaroknak, de a gyűjtött hatalmas összeget ^zép csendesen, miként szalonképes urakhoz és hölgyekhez illik, lassanként “el” adminiszt- rálgatják. Persze ennélfogva a székesfőváros menhelyeire utalt felvidékieket is azért küldik oda, mert azok fenntartásáról a város gondoskodik és ez ingyenességnél fogva egy fillérjébe sem kerül a magyar a magyarért akció urai és hölgyeinek. A gyűjtött összegekről miként ez általában igy szokás ahol úri becsületre megy és kérlek alássan módszerrel minden, 1939 APR. 15 nem számolnak el, bolondok is volnának. Persze a “boldog” felvidéki naiv magyarok, akik e menhe- lyekre beutalást nyernek 1-2 napos ottani “boldogságban” eltöltött nap után formálisan megszökdösnek és ki gyalog, ki szekérre, autóra fölkéredzked- ve vissza igyekeznek jutni otthonukba. Imigyen a kecske is jól lakott, —■ azaz nem mondhatja a naiv magyar, hogy nem gondoskodtak róla — és a káposzta is meg maradt. Pénzbe sem került ez a gondoskodás a magyar a magyarért jelszó alatt halandzsázó kegyelmes és méltóságos gangsztereknek. A felvidéki elégetelenség ellen nemcsak miként láttuk a föltüzött szuronyu élesre töltött és lövésre kész csendőrpuskák vannak evidenciában, hanem a papság és egyébb “hazafias” cégér alatt működő szélhámosok ezrei is hadakoznak. Azzal vigasztalják az elkeseredett magyarokat, hogy ilyen helyzetbe kerültek az az impérium változás vele járója és hogy normális élet visszatérjen legalább 1-2 év kell ehhez, legyenek türelemmel tehát. Érdekes, hogy 1919-ben Magyarországon is ezzel szédelegtek Haynau- Horthyék, amelyből 20 év és még feneketlenebb rabszolga- (Folytatás a 3-ik oldalról) deztek, mert 1 milliónyi magyar fogyasztó helyett, amit a terület vesztesség dacára sem veszítenek el még 8 millónyi magyart nyernek melléje. A boldogság a Bata és hasonszőrű kapitalisták, a földjeiket visszanyerő egyházi és világi urasá- gok számára valósággá vált. A nagy úri muri elmúlt és ha számadást csinál a proletár- ság úgy megállapítani kényszerül, hogy ismét behagyta magát ócska trükkökkel csapni. A felvidéken egyik napról a másikra, beütött az anyaországi nyomor és koplalás, na meg a Haynau fasizmus terrorja formájában az isten nyila. Hogy ez igy van, azt misem bizonyítja jobban mint az, hogy bár a főváros által fönntartott hajléktalanok menhelyeire nem vesznek föl másokat, mint olyanokat, akik 3 évi pesti állandó lakást tudnak igazolni. Azaz a “boldog” felvidékieket, a magyar a magyarért cimü akció vezetősége és a kormány nyomására e menhelyek fölvenni kötelesek. Ezt persze csak úgy tudják, ha viszont a pesti “csavargókat” — igy nevezik a menhelyek lakóit — mindenféle ürügyekkel kiszorítják onnan. Hát egy búcsú járóhelyet nem látogatnak annyian, mint a beözönlő felvidékiek e menhc- lyeket. A magyar a magyarért KERÜLETI ÉRTEKEZLET Az IWW magyarajku tagjai, a Bérmunkás lapkezelői és olvasói, 1939 április 30-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, fogják megtartani NEW YORK ÉS KÖRNYÉKI KERÜLETI ÉRTEKEZLETET. A Bérmunkás Otthonban — 1351 Third Ave. cor. 77 St. alatt melyre megjelenését kérjük az egész környék öntudatos 'magyar munkásságának. Úgymint, Newark, Passaic,, Lodi, Hillside, Carteret, New Brunswick, Trenton,, Philadephia, Bethlehem, Manayunk, Easton, Bridgeport, So. Norwalk, Schenectady és más több olyan telepekről ahol a Bérmunkásnak olvasói vannak. Ez alkalommal egy tömeg értekezletet óhajtunk tartani és arra kérjük munkástársainkat, hogy a delegátusokon kivük lehetőleg mindenhonnan nyerjék meg több Bérmunkás olvasónak megjelenését is. Az IWW mozgalmának és különösen a Bérmunkásnak minden ügye nyilvános és a tárgyalásoknál /szívesen látjuk olyan munkástársaink felszólalásait, akik ha még nem tagjai mozgalmunknak, de szimptiával viseltetnek aziránt. Az értekezlet napirendje: 1. Az értekezlet megnyitása (tisztviselők választása). 2. Csoport küldöttek és lapkezelők jelentései. 3. A központi szervező és lapbizottság jelentése. 4. Szervezés és lapügy. 5. Indítványok és uj ügyek. 6. Az öntudatos munkások helyzete a Munkás Betegsegély- ző Szövetségben. 7. Általános felszólalások és interpellációk. 8. Az értekezlet bezárása. Kérjük még munkástársainkat, hogy akik már előbb tudni fogják, hogy részt vesznek az értekezleten, lehetőleg pár nappa előbb jelentsék azt be, mert élelmezésükről az IWW csoportja fog gondoskodni. Munkástársi üdvözlettel, az IWW new yorki csoportja. NUMBER 1054 SZÁM TEGYÜNK AMIT TEKETÜNK Lapunk más helyén hirdetést közlünk a spanyolok és magyarok védelmi mulatságáról. De úgy érezzük, hogy a spanyolok és magyarok olyan sorsközösségbe kerültek egymással, hogy e sorstragédia ismertetésének még néhány sort kell szentelnünk. Dátumszerü pontossággal, 24 esztendővel később — akkor fejeződött be a nagy spanyol tragédia küzdelmes szakasza, amikor a magyar proletároké megkezdődött — 1919 máricus 19- én. De amig a magyar Tanácskormány alig négy hónapig tartotta magát, addig a spanyol szabadságharcosok csaknem három esztendőn át küzdöttek a fasizta hordák és zsoldosok túlerejével szemben. Amig a magyar fehérterror áldozatainak száma, a tízezreket haladta meg: Spanyolországban az elesettek, elárvultak, megsebesültek, bebörtön- zöttek és kiüldözöttek száma, milliókban fejezhető ki csupán. Ma magyar proletárok, akik két évtizeddel ezelőtt részt vettünk a fehér terror áldozatainak mentő mozgalmaiban, mérlegelni és értékelni bírjuk azt a roppant nagy feladatot, amely most a külföldi spanyol dolgozókra vár. Százezrek néznek Amerika és Dél-Amerika spanyol dolgozói felé és várnak tőlük gyorssegélyt. Ebben a nagy emberi és mentő munkában, minden öntudatos magyar munkásnak bele kell kapcsolódani. Olyan helyeken különösen, ahol spanyol helyi szervezetek láttak hozzá a védelmi munkához, meg kell adni a legmesszebbmenő szolidaritást nekik. Májusi lapszámunk A lapbizottság határozata értelmében, MÁJUS 1-i lapszámunkat, április 29-iki dátummal fogjuk, forradalmi vörös köntösben megjelentetni. Más felszólitás mellett, ezúton is felkérjük lapkezelőinket, csoportjainkat, hogy tegyenek csoma- gos rendeléseket. Egyben felszólítjuk a tollforgató munkástársainkat, hogy témáikat úgy válogassák össze, hogy azok harmóniába kerüljenek a proletár ünneppel, az ünnepi számunkkal.
