Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)
1939-04-08 / 1053. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 április 8. BEKMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: E'g-y évre .................._... $2.00 One Year __________ $2.00 félévre ................... 1.00 Six Months ________ 1.00 Egyes szám .......... 5c Single Copy ________ 5c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ....... 3e______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd.. Cleveland. O. Egy kategóriába tartozik, a szólásjoggal, a sajtószabadsággal, a szervezkedési szabadsággal és a mindent ellenző törvényes tilalmakkal. Szervezett, szolidáris, cselekvési hajlam és mindennel dacoló szervezett erő, csinál is, bont is törvényt, ha a munkások is úgy akarják. Szervezkedjünk hát, hogy úgy ákakrjuk, hogy akarhassuk. A zsidókérdés és ami mögötte van IRTA: FÖLDVÁRY MIHÁLY, BUDAPEST Entered as seer ad-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the 'NDI'STRIAL WORKERS OF THE WORLD Szervezett erő és a törvény Alig, hogy kimondotta az öregemberek tanácsa, az ülősztrájk törvénytelenségét, gyors egymásutánban történnek olyan dolgok, amelyek igazolják azt a régen megállapított tényt, hogy a törvény minden Írott paragrafusánál sokkal többet számit az erő. ..................................... Erő alatt mi szervezett erőt értünk. Szervezett erőt, melyet a helyes alapokra épitett munkásszervezetekhez tartozó munkások generálni bírnak: amit a helyes felismerés és a helyes cselekvés gyakorlatban mindenkor igazol. A kapitalista lapok első oldalára hangos kiabáló betűkkel helyet követelt magának az a legújabb jury döntés, melyet Philadelphiában hoztak az American Federation of Hosiery Workers (CIO) unió és tisztviselői ellen. Ez ügyet hallgató bölcs Jury úgy döntött, hogy az 1937-ber az Apex Hosiery Mill társulat ellen levezetett 48 napos ülősztrájkért, a szervezet $711,952 dollárt köteles fizetni a társulatnak, mint kártérítést. Tegyük fel, hogy ha legalább annyi szolidaritás és osztályszellem élne a CIO-hoz tartozó Hosiery munkások szervezetében, mint amennyi hiányzik belőle — és ennek a Jury döntésnek alapján az a 16 ezer munkás, amely állítólag a megbüntetett szervezetnek kebelébe tartozik, sztrájkba lépne mindaddig, amig törvényesen megsemmisítenék a büntető törvényt — mit gondoltok? meddig kellene sztrájkolniuk? Hát pem sokáig. De tegyük fel, hogy a szóbanforgó szervezet sztrájkja sem elégséges ilyen büntetési határozat megsemmisítéséhez. Hát hol vannak a többi szervezetek, amelyek valamennyiének szoros érdeke az ilyen döntés elleni tiltakozás. A CIO hivatalból, szokásból és tradícióból, valamint a forradalmi szellem hiánya folytán fél az ilyen cselekvéstől és minden valószinüség szerint, kilincseléssel, fellebezésekkel fog próbálni a büntetés megfizetése alól-kibújni, mert fizetni nem fog, de harcolni sem, mert a szolidaritás hiányzik a szótárból. .......................................................... Redding Californiában, törvényt szabtak a piketelés ellen, mire a munkásság azonnal piketeléshez fogott olyan számban és elhatározással, hogy a város és környékének minden börtöne megtelt piketelőkkel és a piketelés még mindig tart. Edgewater New Jerseyben, amint a Supreme Court meghozta az ülősztrájk ellenes döntést, azonnal elbocsájtottak 50 munkást, mint akik felelősek voltak egy ülősztrájk miatt. Az elbocsájtásra, 350 munkás sztrájkkal felelt és egyéb követeléseik mellett, társaikat is visszahelyezte munkába a sarokbaszori- tott társulat. Van törvény az ülősztrájk, a piketelés ellen. Adnak és adtak is tiltóparancsokat (injunction) mindenütt és minden időben, ha a helyzet a tőkések részére azt megkívánta. De a munkásod mindenkori szervezettsége, ereje, harcikészsége és a szolidaritása döntötte el és döntötte meg az ilyen törvények és rendeletek sorsát. A Bill of Rights — alkotmányos törvény értelmében mindenkinek korlátlan szólásszabadságot biztosítanak, az Egyesült Államok mind a 48 államában. Amellett, hogy ebből az alkotmányadta jogból kevesen kivánják kivenni részüket, számos esetben fordult már elő, hogy az alkotmányos jogokat, törvénytilalmakkal korlátozták. Az Egyesült Államok számos városában, Spokane, Everett, Fresno, Sandiego, Toledo és egyebütt, megvonták a szólásjogot Erre az IWW harcot kezdett a szólásszabadságért és minden esetben kivívta azt önmagának és mindenkinek, aki vele élni óhajtott. A Criminal Syndikalista törvényekkel is ugyanazt a célt akarták elérni a háború alatt és közvetlen utána, amit most a Supreme Court döntése kapcsán, az ülősztrájk ellenes határozat tál. Nincsen itt kevesebbről, mint arról szó, hogy a munkásság elfogadta, mert megértette az ülősztrájk horderejét és semhogy a gyárak előtt agyba főbe veresse magát és letegye a szerszámot, bent marad és lefoglalja azt, hogy sztrájktörők ne dolgozhassanak vele. Mi ezt a harcitaktikát helyesnek tartjuk. Hirdettük az IWW kibontakozása óta és helyesnek tarjuk annad dacára is, ha egynéhány öregember helyteleníti azt. Pontosan most márciusban múlt egy éve, hogy a magyar nincstelenek, elégedetlenkedők, éhezők és lázongok jászlába dobták a zsidókérdés kóróját, hadd rágódjanak, hadd kérődzenek a magyarok azon, mert hisz ez is időnyereséget jelent a korhadt és összedőléssel fenyegető Haynau Horthy féle fasizmus épületének. A fajvédő Haynau-Horthy fe ♦ le fasizmus 20 esztendős dicső népsányargató és pusztító rendszere eljutott tehát minden po- temkin szociálpolitikája dacára amivel nemcsak a belföldi, de külfödre a nagybirtok nyomása és a reakciós elnyomatás által kiüldözött magyarságot és az egész .világot szinte megszé- ditett. Ahová a cári rendszer jóval előbb jutott el, mint a lázongás villámhárítójához, an i azt addig, addig vezetgette le sikerrel, amig magát a cári rendszert is halálra sújtotta, az antiszemitizmushoz, a pogromokhoz. Ma természeszerüleg modernebb ez a pogrom. Amig a cári rendszer a parasztokat, munkásokat szabadította rá a zsidókra, addig ma “törvényes” utón azt az elnyomók maguk csinál ják és a parasztnak öntudatlan munkásnak azt az “élvezetet” hagyják meg, hogy kérődzőn a sok pro és kontra szócsaták szavain amit a dunaparti DUMÁ- ban a képviselők a törvényjavaslat tárgyalásán egymáshoz intéznek. Mindenki aki gondolkozni tud világosan látja ez az u. n. Il-ik zsidótörvény amit egyébkén- mint vazallusi állam germán parancsra fog (már megi is valósította — szerk. ) megvalósítani a Haynau-Horthy rezsim az ország lakosságának 85 szá zalékának semmi hasznát nem jelenti, azaz sem az I. sem a II., sem az ezeket követő többi zsidótörvény, miként Haynau- Horthy ék ezen a 20 éven át hozott és a magyarságra oktrojál egyetlen törvényt sem oldott meg semmit a magyar nép problémáiból, de minden egyes törvényük a pusztulást gyorsította meg csupán és tette azt biztosabbá. Ha az egy év óta csépelt zsidókérdést nézzük és tisztában akarunk lenni mi rejlik emó- gött, úgy közel 2 évtizedet kell visszafordítanunk a magyar nép történelmének kerekét. 1919, A román hadsereg án- tánt által erősített szuronyainak védelme alatt vette a Hay- nanu-Horthy rezsim az ántánt általi jóváhagyással birtokába egyetlen puskalövés nélkül Magyarországot. Valahogy sokkal könnyebben mint 1849-ben a cári hadseree szuronyainak segítségével elődje Haynau tette volt. A birtokbavétellel egyidejűleg hatalmas antiszemita áram latot indíttatott meg Haynau- Horthy a zsidóságot, mint a forradalom és a komün megvalósítóját állította a szenvedélyek elé bűnbakul, mélységesen hallgattak a háború előidézőiről és a hadseregnek az éhség és nyomor általi összeroppanásáról. A zsidóság üldözött vad lett ezekben a “szép” napokban. De sanda mészárosként a parasztság és a munkásság letörése, gúzsbakötése, kifosztása volt a cél. Behozták pontosan a jelenlegi miniszterelnök, akkori miniszterelnökségének ideje alatt a hírhedt numerus clausust. Azt hirdették, ha ez törvény lesz, nem lesz baj. Törvény lett és a talaját vesztett középosztály tagjai diplomákkal zsebükben várták 1938-ig a mesebeli sült galambnak szájukbani repülését, anélkül, hogy az u. n. kér- lek-alássan-i módszer szerint hivatali stallumokba bírták volna arany-ifjuságukat nagyobb számban “benyomni”. Igaz, hogy ezt főleg azok tették lehetetlenné, akik egy orrhosszal érkeztek célba 1919-ben és 4-5, sőt több állást foglaltak el maguknak személyenként és töltötték be. A középiskolák, az egyetemek pedig 20 éven át ontották a tandíjmenteseket, a burzsoá és a közalkalmazottak végzett ifjúságát, amely ifjúság kasztjának megfelelő “tisztviselői” állást volt hajlandó csak elfogadni, ahol sem ész, sem tehetség, sem szorgalom nem fontos, a fontos a Haynau-Horthy féle rendszer imádata és a szolgalélek, meg velejárója a puha gerinc. A parasztság, a munkásság gyermekei előtt miként 10-12 évvel ezelőtt már annak idején megírtuk, bezárultak a középiskola kapui, egyetméről, hogy ne is beszéljünk. A tandijakat oly magasan állapította meg a Haynau-Horthy fasizmus, amit sem a paraszt, sem a munkásifju szülei megfizetni nem bírtak. S hogy ne bírjanak ez körmönfont ravaszsággal a paraszt túladóztatásával, terményeinek az elkótyavetyélésre való kényszerítéssel, a munkásságnak a bérek állandó letörésének szorgalmazásával elősegítették átvinni. De ez még nem minden. Amikor ennek dacára az egész ország területén 10-12 tucatnyi paraszt és munkásgyermeknek mégis sikerült bejutnia a középiskolák falai közé, kiagyalták a fölvételi vizsgák rendszerét és e fölvételi vizsgákon nem az előző tanévről szóló bizonyítványt, nem az ifjú tudását nézték, hanem kik a szülei? Köztisztiveslő-e vagy sem? A paraszt és munkásifjuság iskolai továbbtanulását kettétörték ezzel teljesen, a köztisztviselők csemetéit pedig 50-90