Bérmunkás, 1939. január-június (27. évfolyam, 1040-1064. szám)

1939-04-08 / 1053. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1939 április 8. BEKMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: E'g-y évre .................._... $2.00 One Year __________ $2.00 félévre ................... 1.00 Six Months ________ 1.00 Egyes szám .......... 5c Single Copy ________ 5c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ....... 3e______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd.. Cleveland. O. Egy kategóriába tartozik, a szólásjoggal, a sajtószabadság­gal, a szervezkedési szabadsággal és a mindent ellenző törvényes tilalmakkal. Szervezett, szolidáris, cselekvési hajlam és minden­nel dacoló szervezett erő, csinál is, bont is törvényt, ha a munká­sok is úgy akarják. Szervezkedjünk hát, hogy úgy ákakrjuk, hogy akarhassuk. A zsidókérdés és ami mögötte van IRTA: FÖLDVÁRY MIHÁLY, BUDAPEST Entered as seer ad-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the 'NDI'STRIAL WORKERS OF THE WORLD Szervezett erő és a törvény Alig, hogy kimondotta az öregemberek tanácsa, az ülő­sztrájk törvénytelenségét, gyors egymásutánban történnek olyan dolgok, amelyek igazolják azt a régen megállapított tényt, hogy a törvény minden Írott paragrafusánál sokkal többet számit az erő. ..................................... Erő alatt mi szervezett erőt értünk. Szervezett erőt, melyet a helyes alapokra épitett munkásszervezetekhez tartozó munká­sok generálni bírnak: amit a helyes felismerés és a helyes cse­lekvés gyakorlatban mindenkor igazol. A kapitalista lapok első oldalára hangos kiabáló betűkkel helyet követelt magának az a legújabb jury döntés, melyet Phi­ladelphiában hoztak az American Federation of Hosiery Work­ers (CIO) unió és tisztviselői ellen. Ez ügyet hallgató bölcs Jury úgy döntött, hogy az 1937-ber az Apex Hosiery Mill társulat ellen levezetett 48 napos ülő­sztrájkért, a szervezet $711,952 dollárt köteles fizetni a társu­latnak, mint kártérítést. Tegyük fel, hogy ha legalább annyi szolidaritás és osztály­szellem élne a CIO-hoz tartozó Hosiery munkások szervezetében, mint amennyi hiányzik belőle — és ennek a Jury döntésnek alap­ján az a 16 ezer munkás, amely állítólag a megbüntetett szerve­zetnek kebelébe tartozik, sztrájkba lépne mindaddig, amig tör­vényesen megsemmisítenék a büntető törvényt — mit gondol­tok? meddig kellene sztrájkolniuk? Hát pem sokáig. De tegyük fel, hogy a szóbanforgó szervezet sztrájkja sem elégséges ilyen büntetési határozat megsemmisítéséhez. Hát hol vannak a többi szervezetek, amelyek valamennyiének szoros ér­deke az ilyen döntés elleni tiltakozás. A CIO hivatalból, szokás­ból és tradícióból, valamint a forradalmi szellem hiánya folytán fél az ilyen cselekvéstől és minden valószinüség szerint, kilin­cseléssel, fellebezésekkel fog próbálni a büntetés megfizetése alól-kibújni, mert fizetni nem fog, de harcolni sem, mert a szo­lidaritás hiányzik a szótárból. .......................................................... Redding Californiában, törvényt szabtak a piketelés ellen, mire a munkásság azonnal piketeléshez fogott olyan számban és elhatározással, hogy a város és környékének minden börtöne megtelt piketelőkkel és a piketelés még mindig tart. Edgewater New Jerseyben, amint a Supreme Court meg­hozta az ülősztrájk ellenes döntést, azonnal elbocsájtottak 50 munkást, mint akik felelősek voltak egy ülősztrájk miatt. Az elbocsájtásra, 350 munkás sztrájkkal felelt és egyéb követelé­seik mellett, társaikat is visszahelyezte munkába a sarokbaszori- tott társulat. Van törvény az ülősztrájk, a piketelés ellen. Adnak és adtak is tiltóparancsokat (injunction) mindenütt és minden időben, ha a helyzet a tőkések részére azt megkívánta. De a munkásod mindenkori szervezettsége, ereje, harcikészsége és a szolidaritá­sa döntötte el és döntötte meg az ilyen törvények és rendeletek sorsát. A Bill of Rights — alkotmányos törvény értelmében min­denkinek korlátlan szólásszabadságot biztosítanak, az Egyesült Államok mind a 48 államában. Amellett, hogy ebből az alkot­mányadta jogból kevesen kivánják kivenni részüket, számos esetben fordult már elő, hogy az alkotmányos jogokat, törvény­tilalmakkal korlátozták. Az Egyesült Államok számos városában, Spokane, Everett, Fresno, Sandiego, Toledo és egyebütt, megvonták a szólásjogot Erre az IWW harcot kezdett a szólásszabadságért és minden esetben kivívta azt önmagának és mindenkinek, aki vele élni óhajtott. A Criminal Syndikalista törvényekkel is ugyanazt a célt akarták elérni a háború alatt és közvetlen utána, amit most a Supreme Court döntése kapcsán, az ülősztrájk ellenes határozat tál. Nincsen itt kevesebbről, mint arról szó, hogy a munkásság elfogadta, mert megértette az ülősztrájk horderejét és semhogy a gyárak előtt agyba főbe veresse magát és letegye a szerszámot, bent marad és lefoglalja azt, hogy sztrájktörők ne dolgozhassa­nak vele. Mi ezt a harcitaktikát helyesnek tartjuk. Hirdettük az IWW kibontakozása óta és helyesnek tarjuk annad dacára is, ha egy­néhány öregember helyteleníti azt. Pontosan most márciusban múlt egy éve, hogy a magyar nincstelenek, elégedetlenkedők, éhezők és lázongok jászlába dob­ták a zsidókérdés kóróját, hadd rágódjanak, hadd kérődzenek a magyarok azon, mert hisz ez is időnyereséget jelent a korhadt és összedőléssel fenyegető Haynau Horthy féle fasizmus épüle­tének. A fajvédő Haynau-Horthy fe ♦ le fasizmus 20 esztendős dicső népsányargató és pusztító rend­szere eljutott tehát minden po- temkin szociálpolitikája dacára amivel nemcsak a belföldi, de külfödre a nagybirtok nyomá­sa és a reakciós elnyomatás ál­tal kiüldözött magyarságot és az egész .világot szinte megszé- ditett. Ahová a cári rendszer jó­val előbb jutott el, mint a lá­zongás villámhárítójához, an i azt addig, addig vezetgette le sikerrel, amig magát a cári rendszert is halálra sújtotta, az antiszemitizmushoz, a pogro­mokhoz. Ma természeszerüleg moder­nebb ez a pogrom. Amig a cári rendszer a parasztokat, munká­sokat szabadította rá a zsidók­ra, addig ma “törvényes” utón azt az elnyomók maguk csinál ják és a parasztnak öntudatlan munkásnak azt az “élvezetet” hagyják meg, hogy kérődzőn a sok pro és kontra szócsaták sza­vain amit a dunaparti DUMÁ- ban a képviselők a törvényja­vaslat tárgyalásán egymáshoz intéznek. Mindenki aki gondolkozni tud világosan látja ez az u. n. Il-ik zsidótörvény amit egyébkén- mint vazallusi állam germán parancsra fog (már megi is va­lósította — szerk. ) megvalósí­tani a Haynau-Horthy rezsim az ország lakosságának 85 szá zalékának semmi hasznát nem jelenti, azaz sem az I. sem a II., sem az ezeket követő többi zsi­dótörvény, miként Haynau- Horthy ék ezen a 20 éven át ho­zott és a magyarságra oktrojál egyetlen törvényt sem oldott meg semmit a magyar nép prob­lémáiból, de minden egyes tör­vényük a pusztulást gyorsította meg csupán és tette azt bizto­sabbá. Ha az egy év óta csépelt zsi­dókérdést nézzük és tisztában akarunk lenni mi rejlik emó- gött, úgy közel 2 évtizedet kell visszafordítanunk a magyar nép történelmének kerekét. 1919, A román hadsereg án- tánt által erősített szuronyai­nak védelme alatt vette a Hay- nanu-Horthy rezsim az ántánt általi jóváhagyással birtokába egyetlen puskalövés nélkül Ma­gyarországot. Valahogy sokkal könnyebben mint 1849-ben a cári hadseree szuronyainak segítségével előd­je Haynau tette volt. A birtokbavétellel egyidejű­leg hatalmas antiszemita áram latot indíttatott meg Haynau- Horthy a zsidóságot, mint a for­radalom és a komün megvalósí­tóját állította a szenvedélyek elé bűnbakul, mélységesen hall­gattak a háború előidézőiről és a hadseregnek az éhség és nyo­mor általi összeroppanásáról. A zsidóság üldözött vad lett ezekben a “szép” napokban. De sanda mészárosként a paraszt­ság és a munkásság letörése, gúzsbakötése, kifosztása volt a cél. Behozták pontosan a jelenlegi miniszterelnök, akkori minisz­terelnökségének ideje alatt a hírhedt numerus clausust. Azt hirdették, ha ez törvény lesz, nem lesz baj. Törvény lett és a talaját vesztett középosztály tagjai diplomákkal zsebükben várták 1938-ig a mesebeli sült galambnak szájukbani repülé­sét, anélkül, hogy az u. n. kér- lek-alássan-i módszer szerint hivatali stallumokba bírták vol­na arany-ifjuságukat nagyobb számban “benyomni”. Igaz, hogy ezt főleg azok tették le­hetetlenné, akik egy orrhosszal érkeztek célba 1919-ben és 4-5, sőt több állást foglaltak el ma­guknak személyenként és töl­tötték be. A középiskolák, az egyetemek pedig 20 éven át ontották a tan­díjmenteseket, a burzsoá és a közalkalmazottak végzett ifjú­ságát, amely ifjúság kasztjának megfelelő “tisztviselői” állást volt hajlandó csak elfogadni, ahol sem ész, sem tehetség, sem szorgalom nem fontos, a fontos a Haynau-Horthy féle rendszer imádata és a szolgalélek, meg velejárója a puha gerinc. A parasztság, a munkásság gyermekei előtt miként 10-12 évvel ezelőtt már annak idején megírtuk, bezárultak a középis­kola kapui, egyetméről, hogy ne is beszéljünk. A tandijakat oly magasan állapította meg a Hay­nau-Horthy fasizmus, amit sem a paraszt, sem a munkásifju szülei megfizetni nem bírtak. S hogy ne bírjanak ez körmön­font ravaszsággal a paraszt túl­adóztatásával, terményeinek az elkótyavetyélésre való kénysze­rítéssel, a munkásságnak a bé­rek állandó letörésének szorgal­mazásával elősegítették átvinni. De ez még nem minden. Amikor ennek dacára az egész ország területén 10-12 tucatnyi paraszt és munkásgyermeknek mégis sikerült bejutnia a középiskolák falai közé, kiagyalták a fölvéte­li vizsgák rendszerét és e fölvé­teli vizsgákon nem az előző tan­évről szóló bizonyítványt, nem az ifjú tudását nézték, hanem kik a szülei? Köztisztiveslő-e vagy sem? A paraszt és munkásifjuság iskolai továbbtanulását ketté­törték ezzel teljesen, a köztiszt­viselők csemetéit pedig 50-90

Next

/
Oldalképek
Tartalom