Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-08-20 / 1020. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1938 augusztus 20. Mi történik Mexicoban? A legutolsó mexicoi lázadás értelmi szerzője és vezére, La- turino Cedillo generális még mindig a hegyek között bujkál és a látszat szerint teljesen levan verve. A kormány gazdagabb lett 57 repülőgéppel amit a felkelőktől vettek el, mig a földnéküli fölművesek 30 négy- zetmértföldnyi földdel, amit a kormány szétosztott közöttük. A felkelés véget ért, de a harc tovább folyik mindaddig amig Mexico vérig kizsákmányolt peonjai földhöz nem jutnak és a nyomor helyett bőségben nem élhetnek. Legalább is ez a terve Cardenas elnöknek. A hat éves tervei amit nemrég fektettek le, a mexicói életszínvonalat akarják emelni. A szándékuk az, hogy a következő hat évben többet fognak tenni a munkások érdekében, mint az elmúlt 400 év alatt tettek. Amikor a Spanyol hódítók elfoglalták az Aztecsek fővárosát 1521-ben, a napi fizetés 28 cent volt. Az 1934-ik évben a peo- nok napi bére még mindig 28 cent köri volt, de a 28 cent vásárló értéke sokkal kevesebb. A két dátum között 400 év van, amely idő alatt többek állítása szerint a civilizáció lassan fejlődött visszafelé. Ezen állapotokon akart a mexicói kormány és Cardenas változtatni és 1938 évben kisajátította a külföldi tőkések birtokában levő olajku- takat, amiket a tervek szerint követni fog a bánya ipar kisajátítása is. Gazdag föld — szegény nép. Cortez, az ő szerencsevadászaival 1519-ik évben lépett a mai Mexico földjére és azt leigázva, hajóival minden értékes tárgyat Spanyolországban szállított, amiket természetesen erőszakkal rabolt el a legyőzött in- diánaktól. Az ország kincsének külföldre való szállítása azóta megszakítás nélkül folyt az utolsó 400 év alatt, ami közben az elnyomott munkásság csaknem elvérzett. Az utóbbi években próbáltak gátat vetni a külföldi tőkepénzesek szertelen kizsákmányolásának. Mind sűrűbben kezdik hangoztatni, hogy “Mexico a mexicoiaké” a külföldi tőkések ipartelepeit kisajátítani, teljes kártalanítás mellett. Csak természetes, hogy ez A VASUTASOK TÁRGYALNAK. Washingtoni békéltetők kezébe került a vasutbárók és a vasúti munkások kontroverziá- ja — mely egy 15 százalékos bérlevágás tervezet körül mozog. A vasutasok szakszervezetének bizottsága és a vasutbárók képviselete, hánapok óta nem birt megegyezésre jutni. Nem, mert a tulajdonosok csökönyösen ragaszkodnak a bérlevágáshoz, a vasutasok viszont éppen azt nem akarják. Mindkét fél közös megegyezéssel fogadta el az Állami egy- eztetőket és hajlandónak mutatkoznak döntésükbe bele nyugodni. Na, majd meglátjuk . . . egy jó alkalom volt a külföldi financtőkének, a Mexico ellen megindított propagandára. A látszat szerint Mexico a legnagyobb prosperitásnak örvend, ugyankkor népe földhöz ragadt szegény. Az ország hihetetlenül gazdag természeti kincsekben és termő földekben. A világháború alatt a mexicoi petróleum világhírű lett. Az 1929 évben az oljatermelés elérte a 193,000.000. hordót. A földben levő óriási mennyiségű olaj nagyon fontos szerepet töltene be egy újabb világháború esetén. Könnyen megérthető tehát az olaj kutakért való elkeseredett küzdelem a különféle érdekeltségek részéről. A legutóbbi időkig az összes olajkutak és az arany, ezüst, réz és ólom bányák 90 százaléka a külföldi tőkések kezében volt. A hihetetlen nagy haszon amit mexco dolgozói kiizadtak, kxlföldre vándorolt. A hasznot termelő munkásoknak meg ott maradt a 400 éves állandó nyomor. Legnagyobb részük ma is sárból készült kunyhókban él, mint 400 év előtt, életük örökös .nyomor és nélkülözés. A földmunkások földet kaptak. Amerikai és Angol tőkepénzesek közel egyezerötszáz millió dollárt fektettek be Mexicoba. A régi jó időkben, minden úgy történt ahogy ők akarták. Állandóan támogatták a föld- birtokos osztályt, akik tulajdonosai voltak a föld nagy részének, amig 16 millió Töldnélküli peon a régi jobbágy módra élt és dolgozott a nagy birtokokon. A küföldi tőkések vesztegetéssel elnököt tudtak választani, vagy azt megbuktatni, ha az nem úgy táncolt ahogy ők akarták. A hadsereg tisztjeit, amiből túlsók volt — könnyű volt megvesztegetni és velük egy kis forradalmat kezdeni. Mexico a mexicoiaké nagyon népszerű közmondássá vált az utóbbi két évtizedben. Obregon véget vetett a revolver politikának 1920-ban és az akkori kormány hozzá fogott a fenti jelszó végrehajtásához. Első volt a földosztás és 14 millió hold földet osztották szét az indiánok között, továbbá hitelt és gazdasági felszerelést adva nekik, mig a szervezkedés jogát elismerték hivatalosan. A 250.- 000 szervezett munkás kétmillióra szaporodott rövid idő alatt a földmunkások bevonásával. Külön választották az egyházat az államtól és megkezdték az ingyenes iskolák építését. Harc a külföldi finánctőke ellen. A gazdasági helyzet lassan kezdett változni, mig a kitűzött cél nagyon szerény volt. Abban az időben general Cedillo a banditák és felkelők között ingadozott — ami nagyon jellemzi a mexicoi politiusokat — megszállta fegyveres embereivel a San Luis Potosi — Tampico vasútvonalat. Obregon, az akkori elnök azonnal megkérdezte tőle, hogy mit akar? Muníciót, hogy megvédelmezhessem a birtokomat, ekéket és iskolákat, 'anitókat és könyveket meg jó utakat. De nem akarok se korcsmát se papot, vagy templomot. Megkapta amit kért és ez egy- gyik tipikus formája volt az akkori- reformoknak. Az amerikai olaj érdekeltségek beavatkozást sürgettek, a nagy birtokosok beszüntették a termelést, a mindig' kész generálisok forradalomért kiabáltak. Az 1924-ik évben Obregont, Calles generális, egy volt tanító követte az elnökségben, aki a munkásvédő törvényeket kezdte életbe léptetem, úgy, hogy a független kisbirtokosok száma gyorsan szaporodott, a szervezett munkásokéval eggyütt. Az 1934-ik évben Lazaro Cardenas a PNR. (National Revo- lutonary Party) jelöltje rendes választás utján elnökké választatott. Az alig 34 éves Cardenas rögtön meghasonlott Calles, volt elnökkel, túl lassúnak találta az újítások életbe léptetését, ezt gyorsítani akarta tekintet nélkül a külföldi érdekeltségekre. Hogy ez könnyen kivihető legyen, 1936-ban egy olyan törvényt hoztak, amely megengedi a kormánynak a magántulajdon kisajátítását, ha azt az ország gazdasági érdeke megkívánj a, azzal a kiegészítéssel, hogy ezért tiz éven belül megfizet. Ebben az időben az olajipar munkásai kezdtek nyugtalankodni, egyik sztrájk a másikat követte, úgy, hogy az olajmezők tulajdonosai és az olaj munkások egy országos értekezletre jöttek össze, ahol a'munkások követelését tulmagasnak találva, megtagadták annak a teljesítését. A munkások akkor 1937 májusban kimondták a sztrájkot az összes olajmezőkre. A Federal Labor Board az ügyet átvizsgálva, jogosnak találta a munkások követelését. Y. J. (Befejezés a jövő számban) NEWARK FIGYELEM! Az IWW. newarki osztálya Pickniket rendez aug. 21-ikén 10 órai kezdettel a LESLEY HALLBAN, WINDSOR PL. NUTLEY. Ételek, italok és szórakoztató játékokról gondoskodva lesz. Belépti dij 25 c. Útirány: Vegye a 28-as Bust East Passaic Ave. Nutley feliratait amely kijön a Pen. R.R. állomásról. Szál jón ki Kingsland Rd. és Windsor Pl. sarkán, onnan egy block a Halihoz. BRIDGEPORTIAK FIGYELEM! Az IWW. bridgeporti tagjai és a Bérmunkás olvasói most vasárnap, augusztus 21-én 9 órai kezdettel CSALÁDI KIRÁNDULÁST rendeznek a HÉ- DER FARMRA. (Easton közelében). Aki tehát egy kellemes napot akar eltölteni jöjjön el agusztus 21-én a nevezetes Hé- der erdőbe. A tiszta jövedelem a Bérmunkás javát fogja szolgálni. Útirány: A Sport Hill Road- on kell haladni a Silver Hill Roadig. A Silver Hill Roadon balra öt percnyi gyalog séta a farm. Rossz idő esetén következő vasárnap lesz megtartva. Hírek a szövőiparból (Folytatás az 1-ső oldalról) pasztalatunk az — ő simítási képességeikről —- de bezzeg sokszor maradt az már üres Ígéret. Hiszen amint toljuk a trucko- kat — bughit — rogyásig selyemmel megrakva, csak úgy dülled a szemünk és feszülnek ereink, mikor a kerekek egyik gödörből a másikba billennek. És bezzeg az ilyen gödröknek a kisimítása is hetekbe kerül nekik. Julius és agusztusban 220 uj munkást állítottak munkába és három shiftában folyik a termelés a legteljesebb speed-up mellett. Akik dolgozhatnak most örülnek. Igen . . . mert nem értik és nem sejtik, hogy a gyáros raktároz, készül a szerződések lejárati idejére, mint mondani szokás az esős időszakra. A leromlott gazdasági viszonyok között, kiakarják használni a tőkések a kedvező alkalmat. Szó sincsen a viszonyok javításáról. A szervezet már megvolna elégedve, a heti 40 órás munkahét és 66 centes órabérek megtartásával és szívesen lemondana a két hetes fizetett vakációról. A gyárosoknak mindez nem elég. ők teljes kontrolt akarnak és most még azt sem lehet tudni, hogy a kontrolon felül mit mennyit és hogyan? Csak kevés azoknak az öntudatos és minden harcra kész munkásoknak a száma, kik tudják, hogy szervezett erővel és együttes cselekvéssel sok mindent lehetne és sok mindent másként lehetne csinálni, mint azt a gyárosok és a szakszervezeti vezérek tervezik. De ahá- nyan vagyunk, nyitva tartsuk a szemünket és a szájunkat is és minden eshetőségre készen állunk. A. Ráfi CLEVELANDI PICNIC Az IWW. 440-es Vas és Fém Munkások Ipari Szervezetének helyi gyári csoportjai, 1931 augusztus 21. vasárnap tartják ez évi NYÁRI MULATSÁGUKAT a WALLINGS GROVE kerthelyiségben, melyre a clevelandi munkásságot szeretettel meghívják. Lesznek szórakoztató játékok, versenyek és minden, ami egy pickniket kellemessé tesz. Tánc jó zene mellett, ételek és hűsítők. Útirány: A Wallings Grove, a Broadwiew és State Roadok között van. A Broadwiew villamos, vagy a Brookpark feliratú villamosok végállomásaitól, reggel 9:30-tól kezdve, amig csak vendégek érkeznek, díjmentes kiszállítás a helyszínre. Néhány .szó: Munkástársak! A fentemlitett nyári mulatságunk, a clevelandi csoportok bekapcsolódása a Lindway védelemhez. A tiszta jövedelem is ezt a célt szolgálja. Ugyanakkor egy sorsolás is folyamatban van, melyre a helyszínen lesz meg a húzás. Kérjük a munkástársakat, mozgalmunk barátait és ^ ismerőseit, hogy augusztus 21-én legyenek a vendégeink.
