Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-08-13 / 1019. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1938 augusztus 13. sima kákán is görcsöt találna. Most is piszkálódik botjával a kiszurkált acatok közt s figyel­meztet bennünket, hogy ne ha- gyogassuk el az acatot. Más nem történik, elmegy, a munkáscsapat föllélegzik, a pal­lérok is megkönnyebbülten néz­nek utána . . . Déltől estig A delelés épugy folyik le, mint a frostok, ideje pontosan kimért egy óra, egy kicsit lehet pihenni is. Ez a megtoldott idő is hamar elfut. Most már az est van még messze, mikor majd “virrad” . . . A délután is csak olyan las­san, egyhangúan telik, mint a délelőtt. Nincs semmi különös újság. Annyi történt csak, hogy egy vékonyruháju, mezitlábos napszámosasszony abbahagyta a munkát, nagyon átfázott, be­teg lett, de hát ki tehet róla, munkássors ... Ha most abban az órában, amikor ez a szeren­csétlen nő kibukott a munkából más valami történik, például egy állat betegszik meg, rög­tön van orvos és gyógyszer. Sze­rintem az uradalmakban is le­hetne állandó kommenciós or­vos, mint ahogy van intéző, fő­felügyelő, alfelügyelő, erdész, parádéskocsis, gazda, csősz, stb. Az állandó orvos rögtön kéznél volna és törődnék velünk. Lassan, lassan eljön az est is. A Nap lebukik az égről s mi elindulunk a hodály felé, mely úgy sötétlik, mint egy óriás szörnyeteg s elnyel bennünket éhségünkkel, tehetetlenségünk­kel, panaszainkkal, álmainkkal együtt . . . Fehérkarszalagos orvosok ér­keznek és futás közben kinyito- gatják táskájukat. A környező uccákban előírás szerint a gya­logjárókon vesztegelnek már az autók, hogy az úttestet szaba­don hagyják a mentőautók és tűzoltók részére. Tűzoltókra most nincs szükség, mert ezút­tal nem gyujtóbombákat szór­tak a repülők, viszont a város minden mentőautója is kevés lesz a sebesültek elszállítására. Hangos tülköléssel robognak a mentőautók, amelyekről ledo­bálják a hordágyakat. Az orvo­sok öt perc múlva már levetik kabátjukat és ingujjban dolgoz­nak. Először azokat emelik hord­ágyra, akikben még van élet. A legtöbb sebesült sebéből ömlik a vér, a kötözéssel nem lehet várni, amig az autó a korházba ér; az uccán állítják fel a' kőtö- zőhelyet, Egy gyermeknek két karja hiányzik. Ez meghal kö­tözés közben. A Quinta Columna Leszakított karok és lábak között járok, amint a mentők nyomában átjutok a kordonon. Egy sebesült mellett fiatal or­vos térdel és amikor éppen a sztetoszkopot egy haldokló szi­vére illeszti, puskalövés dördül, az orvos a fejéhez kap és rábu- ki a sekbesültre. Újabb puska­lövések következnek, nem sor- tüzszerüen, hanem szaggatot­tan. A kordonon túl a megret­tent embertömeg megriad és egymást taposva menekül. Azt hiszik, hogy újabb repülőtáma­dás. De a rendőrök tudják azt, hogy most nincs repülőtámadás A puskalövések az egyik házte­tőről jönnek. A Quinta Columna munkába lépett . . . A Quinta Columna — az ötö­dik hadoszlop — a kötársaság belső ellenségeinek fegyveres alakulata. A Quinta Columna pánikot kelt, fényjeleket ad le az ellenséges repülőknek, rém­híreket terjeszt és a háztetők­ről lövöldözték a menekülőket. A gyárak ezért egyáltalán nem használhatnak már sziréna je­let a munka megkezdésének vagy befejezésének jelzésére. A szirénabugás csak légitáma­dás esetén hangzik föl. A rendőrök felrohannak a házba, ahonnan a Quinta Co­lumna lövi a vérben úszó Ronda San Antoniot. A háztetőről két embert hoznak le. A tömeg át­töri a rendőrkordont és félholt­ra veri a Quinta Columna két tagját. Amire eltakarították a repü­lőtámadás nyomait, hatvan ha­lott sorakozott kiterítve, ag- noszkálásra várva, az egyetemi kórház hullaházában. A kórhá­zakban 150 sebesültet szál­lítottak, de közel száz sebesül­tet a lakására vittek. Ez volt Barcelona ünnepnap­ja. Gergely Imre. CLEVELANDI GYŰLÉSEK. Most pénteken este, a szokott helyen, Buckeye Rd. és 123-25- ik uccák közötti telken folyó gyűlésünkre, Takács József és Dave Harris (angol) lesznek az előadók. Tömeges megjelenést kérünk. CLEVELANDI PICNIC Az IWW. 440-es Vas és Fém Munkások Ipari Szervezetének helyi gyári csoportjai, 1931 augusztus 21. vasárnap tartják ez évi NYÁRI MULATSÁGU­KAT a WALLINGS GROVE kerthelyiségben, melyre a cle­velandi munkásságot szeretet­tel meghívják. Lesznek szórakoztató játé­kok, versenyek és minden, ami egy pickniket kellemessé tesz. Tánc jó zene mellett, ételek és hűsítők. Útirány: A Wallings Grove, a Broadwiew és State Roadok között van. A Broadwiew villa­mos, vagy a Brookpark feliratú villamosok végállomásaitól, reg­gel 9:30-tól kezdve, amig csak vendégek érkeznek, díjmentes kiszállítás a helyszínre. Néhány szó: Munkástársak! A fentemlitett nyári mulatsá­gunk, a clevelandi csoportok be­kapcsolódása a Lindway véde­lemhez. A tiszta jövedelem is ezt a célt szolgálja. Ugyanak­kor egy sorsolás is folyamatban van, melyre a helyszínen lesz meg a húzás. Kérjük a munkás­társakat, mozgalmunk barátait és ismerőseit, hogy augusztus 21-én legyenek a vendégeink. MÉG HÁROM HÉT. Ezen lapszámunk dátumától számítva, még három héttel rendelkeznek munkástársaink ahoz, hogy az akció bizottság­ban vállalt kötelességüknek ele­get tegyenek. A SZERKESZTŐ KIRÁNDULT Az e héten elmaradt “frics­kák” nem születtek meg amiatt, hogy a szerkesztő élt a felkinál- kozó alkalommal és elfogadta a neki felajánlt üres autó ülést egy cihcagoi week-end kirándu­lásra. Aligha kell mondanunk, hogy az alkalmi utazást a mozgalom ügyeinek megbeszélésével kö­tötte össze és csak sajnálja, hogy a magyar IWW.-isták va­sárnapi kirándulásáról hiány­zókkal nem birt találkozni. PITTSBURGHIAK! ! ! Most pénteken az IWW ma­gyar tagjai, az Internacional Socialist Líceumban, fontos gyűlést tartanak. A környékbe­li munkástársak megjelenését is elengedhetetlenül szükséges­nek tartjuk. Titkár. A G.R.U. newarki csoportja saját helyiségében, 294 Market St. minden hó első és 3-ik ked- jén tartja rendes gyűléseit. Beérkezett előfizetések július 26-tól, Aug. 10-ig. G. Barcza, S. Norwalk ____ 2 F. Szüch, S. Bend ................ í A. Kucher, Pittsburgh ....... 2 Mrs. Blasko, P. City, Fia...... 1 L. Gáncs, Carolina ... 1 J. Feczkó, N. York ........... 1 J. Nyers útról ....................... 3 P. Hering, Buffalo ........... 2 R. Deutsch, Miami, Fia. ...... 1 J. Merez, Mulmont, Pa........ 1 J. Dushek, Nutley ........... 1 S. Dorogházi, Granite C........ 1 M. Danka, Cleveland _____ 1 így láttám ‘ÜNNEPNAP” BARCELONÁBAN A VÉRZŐ VÁROSBAN Az első repülőtámadások után megindult Barcelonából a nagy népvándorlás. Először ugyanis a külvárosokat, a munkás- negyedeket bombázták, Barcelona belső városrészeit, ahol a gaz­dag polgárok fényes palotái sorakoztak és a középosztály lakott, megkímélték a bombatámadások. A külvárosok kiürültek, a bel­ső negyedekben pedig nem lehe-®- tett méregdrága pénzért sem al­bérleti szobát kapni. Kaszár­nyákban, iskolákban, középüle­tekben és a tereken tanyáztak a megriadt munkáscsaládok, amelyeknek lakásait hadszíntér­ré avatta a totális háború. A belváros fölénnyel nézte ezt a nagy menekülést, mert azt hit­te, hogy a repülők következete­sen csak a munkásnegyedeket látogatják meg. De egyszerre véget ért a bel­városok nyugalma és életbizton­sága is. Ezen a napon éppen ün­nepnap volt. Halálosan kimerül­ve, leírhatatlan izgalmaktól megviselve vánszorogtam haza lakásomra s ezeket vetettem a naplómba: Kora este a kellemes, enyhe időben jókedvű tömeg hullám­zik a Ramblán, a Pásén del Gra- zián, a Pelaion, a Cortezen. Is­merősök és ismeretlenek biza­kodva, mosolyogva üdvözölték egymást. Egy ismerős családot keresek föl a Piaza de Catalu- nyán és abban a pillanatban, amikor este félnyolckor belé­pek a kapun, hatalmas dörre­nést hallok. Első pillantásom az eget keresi: azt hiszem égi- hábour van. De az ég kék, csil­lagok kévéje ragyog a város fö­lött. Aztán még egy dörrenés és még egy. Fölsikolt a sziréna, légitámadás. Hatezer méter magasban jöt­tek a repülők, a sziréna csak ak­kor szólalt meg, amikor már hullott a haláleső az irtózatos magasságból. Egyik bomba a másikat követi. A ház megre­meg, vakító villanásokat látok, aztán füstöt, porfelleget és a lábam meginog. Rettenetesen szédülök, forog velem minden. A légnyomás ereje. A tűz, a porfelleg a szomszédos uccában, a Ronda San Antonion szökik a 'magasba. Itt érték a földet a bombák. Én mindössze száz méter tátolságra vagyok a rob­banások színhelyétől és amikor erőmet összeszedem, rettenetes színjáték tanúja leszek. Az ucca zsúfolva volt sétá­lókkal. Öt perccel előbb még vi­dáman csilingeltek a villamosok robogtak az autók. Az első dör­renés után egy autó a levegőbe emelkedik, szinte az első eme­let magasságáig, ott ajtaja ki­csapódik és két ember kizuhan belőle. Az autó rájuk; esik. A járókelők futással menekülnek. A bombaszilánkok azonban arat­nak közöttük. Egy asszony es­tében belekapaszkodik egy fér­fi lábába és azt is magával ránt­ja. Egy emberi kar csapódik a kapuba, ahonnan a halál aratá­sát nézem. A robbanás légnyo­másának szele sodorta a leszakí­tott kart a Plaza de Catalunyá- ra. Az embert, akihez tartzoott nem is látom. Bomba után gépfegyver Most újabb dörrenés és egy villamos úgy fröccsen szét mint szappanbuborék. Padok, desz­kák, vasdorongok, üvegszilán­kok repülnek szerteszét. A há­zak falához emberi testek, ka­rok, lábak csapódnak. Azután motorok zúgását hallani. Alig száz méter magasban, féloldal­ra dőlve, egymás nyomában su­hanó két repülőgépet látok. A bomba már nem hull, de meg­szólal a gépfegyver. Akiket a bombaszilánkok elkerültek, a Ronda San Antonion és a kör­nyező uccákban, azokat most kaszálja a gépfegyver. Tébo- lyultan menekülnek nők, férfi­ak és gyermekek a gépmadarak halálesője elől, de aki az uccán van, annak a számára nincs menekvés. Talán két perc alatt kaszálta végig a két vadászgép a széles uccát, amelyet a sortüz nyomán ünneplőruhás véres holttestek, testrészek és jajga­tó sebesültek borítanak. A légelháritó ütegek, amely­eknek ágyúi fülsiketítő kísérő­zenét szolgáltatnak a bombarob­banások dübörgéséhez, elhall­gatnak, annak jeléül, hogy a tá­madó repülőgépek eltávoztak a város felől. Kezdődhet tehát a mentés. Futva érkezik egy ren­dőrcsapat. Minden irányból el­zárják a Ronda San Antoniót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom