Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-08-13 / 1019. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1938 AUG. 13 NUMBER 1019 SZÁM RICHMOND, Vi.-BAN AZ EXPORT LEAF TOBACCO COMPANY KIZÁRTA SZTRÁJKOLÓ MUNKÁSAIT A TÁRSULTVEZETŐK BEISMERÉSE SZERINT OLYANOK IS VANNAK MUNKÁSAIK KÖZÖTT KIKNEK HETI KERESETE NÉGY DOLLÁR. A DOHÁNYGYÁRBAN CSAK NÉGEREKET DOLGOZTATNAK Richmond, Virginiából olyan hirt kaptunk, hogy ha nem egy angol kapitalista lapban jelent volna meg, a legnagyobb kétellyel kellene fogadnunk annak hihetelenül hangzó tartalmát. 200 feketebőrü dohánygyári munkás sztrájkjáról szól e hir, akik augusztus 2-án szervezetten fellázadtak az éhbérek és szégyen- teljes viszonyok ellen. “Egy hetes fizetéses vakációt akarunk”. A sztrájk nem volt százszázalékos érthető okoknál fogva. Vannak öreg, úgynevezett megtűrt munkások is a gyár alkalmazásában, akik koruk miatt, sehol többé elhelyezkeni nem tudnának. Ezeket agyon rémisztették a társulatvezetők de az ijesztgetés, dacára a gyár 250 munkásából 200-án sztrájka léptek. A munkások legfőbb követelése, a 25 centes óránkénti minimum bér bevezetése, mely a Szövetségi törvények értelmében kotóberben esedkessé válnék. Jelenleg, a lemagasabb fizetés 22 és fél cent, amit csak a leggyorsabb és legerősebb munkások képesek megkeresni. Ugyanis fontszámra mérik le és ellenőrzik a kocsántól megfosztott dohányt és a legamagasabb bért csak azoknak fizetik ki, akik a megkívánt mennyiséget egy nap alatt szállítják is. A sztrájk kapcsán, a négereknek fizetett kuli bérekről az egész városban tudomást szereztek s a társulat szuperintendense nem merte megkockáztatni a telep sztrájktörőkkel való megnyitását, hanem lezárta a gyárat és ez aktussal kizárással válaszolt a sztrájkra. A velőkig kizsákmányolt feketék siralmas helyzetét a CIO. szervezet vezérei is kihasználják. A megfogalmazott követelés nem megy túl a 25 centes órabérminimumon, de magában foglalja a zártmühely és a chek- off rendszert is. Ezt a rendszert Lewisék gyakorolják sikerrel a bányászok között, ahol a társulat végzi a tagsági illetékek behajtását illetve levonását a munkások fizetéséből. A sztrájkolok inkább ijesztgetésnek veszik a kizárást, mint amivel megfélemlíteni akarják őket. Annak sem adnak hitelt amit a superintended kijelentett, hogy nincsen szándékában a telepet sztrájktörőkkel megnyitni. így 24 órás piketvonalat vontak a gyár körül és táblákra irt jelmondatokkal figyelmeztetik a járókelőket, harcuk jogosságáról. Többek között ilyen jelmondatok vannak tábláikra felírva. “Ne vegyétek el a munkánkat — segítsetek kivívni a tiz dolláros hetibért valamennyiünknek egyformán”. “Testvér, ezen falakon belül rabszolgaság uralkodik. — A falakon innen szabadságért folyik a küzdelem. Tarts velünk”. “Gazdánk tizenhét háznak a tulajdonosa, mi meg házbért sem tudunk fizetni”. A Munkaügyi Hivatal Washingtoni női alosztályának igazgatónője, Mary Anderson egy Chicagóban lefolytatott vizsgálat döbbenetes eredményéről számolt be a minap a Department fejének, Perkins asszony munkaügyi miniszternek. Anderson asszony jelentésének nyilvánosságra hozott részleteit, vádiratnak tekinthetjük a kapitalista társadalmi rendszer ellen. Mert az ellenőrzése mellett lefolytatott vizsgálat megálapitja, hogy Chicago városában — és az arány másütt sem fest másként — a nyomorba és nincstelenségbe taszított nők három negyed részben meghaladták a negyven esztendőt. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a nők túlnyomó része, egészségtelen. Annyira egészségtelenek és betegek, hogy nem merték számadatokban és százalék arányban kimutatni a számot. A polgári társadalom frázisa jelentéktelen semmivé zsugorodik össze, ha hitelt adunk ezen hivatalos jelentésnek, noha sem“Corbin fizetése (super) 1935-ben $21,290 dollár volt — nekünk a gyárban dolgozóknak, a 10 dolláros heti bért is sokalják”. Az union tisztviselők és a vezetőség között folytatott tárgyalások a sztrájk első napjában nem jártak eredménnyel. A társulat csökönyösen ragaszkodik, az “érdem” illetve a munkamennyiség szerinti bérekhez és azt hangoztatja, hogy a gyár munkásainak legalább 15 százaléka nem tud olyan munka- mennyiséget szállítani, mely egyen jogúvá tehetné őket az egyforma fizetésre. Hogy milyen lehet az élet- sztandardja az olyan munkásoknak, kiknek keresete heti 4-r-6 és tiz dollárok között váltakozik, annak elképzeléséhez nem kell fantázia. Maga a sztrájk viszont azt érzékelteti, hogy a napos South rabszolgatartóinak ege borulni kezd. Az idők fordulását mutatja, e néger lázadás és a szervezkedés szellemének bevonulását, a legkiszolgáltatottabb és legsötétebb munkatelepekre. E cikk ango szövegét Hülber munkástárs küldte be. mi okunk benne kételkedni nincsen. Hiszen ahonnan jött, ahol elkészítették, szépítettek volna a kimutatáson, ha lehetett volna. A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a házasságon kívüli, vagy elvált nők problémáinak megoldása saját erejükön felüli, illetve erejüket és képességüket meghaladó teljesítmény és sürgős társadalmi beavatkozást követel meg. A reliefre és kényszermunkára kényszeritett negyvenen felüli “független nők” helyzete fekélye a kapitalista társadalomnak. Egészségi állapotuk siralmas volta mellett, ruházkodásuk és lakás viszonyuk is olyan, hogy végleg le kell mondjanak a magán utón való elhelyezkedésről, mert munkát nem kaphatnak, versenyképtelenek a fiatalabbakkal. A társadalomból és a javakból igy kiközösített asszonyok a hivatalos erkölcsre is kihatással vannak oly annyira, hogy a Munkaügyi Hivatal által elkészített statisztika morális cikKERTI MULATSÁG Az IWW. női csoportjának a rendezésében, most szombaton este, a Bérmunkás Otthon udvarán, (augusztus 13-án) társas vacsorával egybekötött KERTI MULATSÁGOT tartunk melynek konyhakiadásait Lef- kovits munkástársnő fedezi. A teljes szórakozásról, Birkás és Bangó zenészek is garantálnak. Akik egy kellemes estét akarnak eltölteni a szabadban, azok most szombaton résztvesz- nek a Bérmunkás Otthon (2759 E. 7 9St.) Kerti Mulatságán, melynek jövedelme lapunk javára lesz fordítva. lusát csak válogatott szemeknek mutatták meg és elzárták a nyilvánosság elől. Anderson asszony megállapításai egyébként helyesek. Magát a társadalmat teszi a negyvenen felüli nők siralmas helyzetéért felelőssé. A társadalmat ostorozza és javaslatában, azonnali beavatkozást sürget. Megállapítja többek között azt is, hogy az emberi élet meghosszabbításával párhuzamosan nem az elhelyezkedési lehetőség hosszabodott meg, hanem ennek ellenkezője. A munkában alkalmasok és kívánatosak életkor határa redukálódott. A munkanélküliség, mely szorosan összekötődött a géptermelési rendszer fejlődésmenetével, olyan rombolást vitt véghez a két kezük keresetére szoruló asszonyok között, hogy azok egészségben, testben megtörve, erkölcsben lezülve és lerongyolódva azonnali társadalmi beavatkozást sürgetnek. Egy bürokrata hivatal bürokratájától, mint amilyen Anderson asszony is, többet nem várhatunk sőt, hogy őszinték legyünk, szinte meglepetésszerűen hat ránk bátor szókimondó megállapításai. De nem várunk többet gazdáitól és a társadalomtól sem. Mert a megsürgetett politikai, vagy társadalmi beavatkozást, épen azok nem tartják sürgősnek, akiktől Anderson asszony a megoldást várja. A munkásnők társadalmi helyzete bármilyen “acute” bármilyen szomorú és égbekiáltó, külön nem oldható meg és külön nem is választható a munkásság egyetemes problémájától, melyet felülről lefelé megoldani nem képesek és nem is fognak. A megoldásnak alulról felfelé, szervezkedés által kell történnie. Ez még egy ok arra, hogy a társadamat átformáló forradalmi ipari szervezeteket kiépítsük! "Negyven évnél kezdődik az élet” DE NEM AZOKNAK A NŐKNEK, KIKRŐL A LABOR DEPARTMENT MOST HOZTA NYIVÁNOSSÁGRA A STATISZTIKÁT.
