Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-08-06 / 1018. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS • OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio undgr--theL.Act of March, 3, 1879 VOL. XXVI. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1938 AUG. 6. NUMBER 1018 SZÁM Bojkotot követelnek az IWW tengerészek IPARI DJREKTAKCIÓT KELL GYAKOROLNI SOPÁNKODÁS HELYETT — SZŰNJÖN MEG A HALÁLTHOZó ESZKÖZÖK SZÁLLÍTÁSA, FRANCOÉK TÁMOGATÁSA. FELHÍVÁS AZ AMERIKAI TENGERÉSZEKHEZ. Munkástársak: olyan időben és olyan felhívással fordulunk hozzátok, mikor a Spanyol forradalmi munkásság haláltusá­ja döntő forduló felé közeledik. Midőn a hősiesen küzdő marok­nyi, elszánt forradalmi csoport, a nemzetközi fasizmus hordáival szemben, haláltmegvető bátorságot tanúsít és bámulatba ejti a bámészkodó világot. <S>-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Szabadságukért harcolnak. A gazdasági szervezetbe tö­mörült Spanyol munkások meg­mutatták az utat, melyen a fasizmust térhódításában feltar­tóztatni lehet. A harctereken, ahol az ellentálló emberi anya­got és a felhasznált muníciót amit önerejükből állítanak ki, szembe szegzik a fasizmus hor­dáival, a spanyol tőkésekkel, azok nemzetközi támogatóival s ha győznek, győzelmüknek felbecsülhetetlen kihatása lesz a világ dolgozóira. De ha elbuk­jak — szervezeteik elmerülnek, szólás, sajtó, gyülekezési sza­badságuk megszűnik — ipari szolgaság vár rájuk. Tudják és érzik, hogy buká­sukkal, egyenlő a francia, angol munkások béklyóba verése — s hogy ne áltassuk magunkat, minket az Egyesült Államok munkásait sem fog következmé­nye érintetlenül hagyni. A spa­nyol proletáriátus támogatása nem csak az emberszeretet, hu­manitás és szolidáris kötelessé­günk, de szoros érdekünkbe vá­gó feladatunk is, mert ha ők veszítenek, mi is elbukunk. Le a fasizmussal. 'Franco, a keresztény “civili­záció” védelmezője, Mohame­dán mórokat szegődtetett zsold- jába, a keresztények és a civi­lizáció lemészárlásához. Hitler­rel áll szövetségben, ki irtó had- jratot indított nem csak a né­met munksság, de a kathólikus papság és általában a keresz- étnység ellen. Szövetségese Mussolininek és fasizmusának, mely háborús őrületével és ké­szülődésével, a civilizáció sírját ássa. — De ugyanakkor, Fran­co hadjáratára még az is jellem­ző, hogy saját csapataiban, ál­landó a belső lázadás, mert még zsoldosaiban is fellázad az em­ber, az embertelenségek ellen. Az az igazság, hogy Franco nem más, mint a viág kapital­izmusának frontharcosa, kinek győzelmében, a nemzetközi ka­pitalizmus, a világ munkásmoz­galmának vereségét látja, mely­nek előcsatározása folyik most a spanyol vérmezőkön, melyen ha végeznek és győznek, sorra veszik más országok munkássá­gát és munkásmozgalmát is. Ez az oka “a benemavatko- zásnak”, a semlegességnek. Ez­ért zárta le franciaország spa­nyol határait. Ezért tűri Anglia hajóinak elsüllyesztését és ez­zel magyarázható meg az is, hopr az Egyesült Államok szál­lítják a muníciót — kina-japán­ba, de egy töltényt sem enged­nek Loyalista spanyolország­A KAPITALISTA hírszolgá­lat lapzártakor Orosz-Japán ösz- szecsapásokról számol be a Man­ch uko-Orosz határról .melyben a halottak és sebesültek számát közel 500 főre becsülik. 1931 óta nem volt ilyen határmenti összeütközés Japán-Orosz csa­patok között és a nemzetközi szakértők sem voltak ennyire bizonytalanok a jóslásaikban, mint a most érkező hírek kap­csán. A Japán Imperializmus nem fér a bőrében és nehéz vol­na előre megmondani, hogy az ilyen incidensnek milyen követ­kezményei lehetnek a közeli na- nokban. Senkisem tudja mit hoz a holnap, de jót sem var senki. A SPANYOL Loyalisták meg­állították Franco hordáinak elő­renyomulását és offenzivába kezdtek az egész vonalon. Át­keltek az Ebró folyón és a leg­újabb fronthirek szerint, csak tiz mértföldnyire vannak Terű­éitől, mely várost hat hónappal ezelőtt kényszerülve voltak kiü­ríteni. A Loyalista offenzivába a Catalánok és a nemzetközi brigádok kapták a döntő Szeré­nák. Ez nem más, mint a nem­zetközi kapitalizmus szolidari­tása, a nemzetközi munkásmoz­galom elpusztítására. Bojkottot a fasizmus ellen. A nemzetközi kapitalizmus kihívására, felelni és válaszol­ni kell a munkásosztálynak, és roppant erejét szembeszegezni. Könyörgés, vagy kérelem, az uralkodó osztályra nincsen ha­tással. A munkásságnak saját ügyét, sorsát, saját kezébe kell vennie. A spanyol dolgozókon, csak direkt akcióval segíthe­tünk. Az amerikai munkásság­nak a bojkott fegyveréhez kell nyúlni, hogy megszűnjék a há­borús eszközök szállítása, a fas­izta kikötőkben. Tengerészek, rakparti mun­kások, tengerszállitó munkások. A szállítási iparban tiétek az‘ utolsó és a döntő szó. Mert ha ti elhatározzátok, hogy fasizta gyártmányú holmikat népi szál­lítotok: ha elhatározzátok, hogy fasizta kikötőbe háborús anya­got nem visztek — egyetlen úgynevezett demokratikus or­szágból sem — Angliából, Fran­ciaországból, Amerikából vagy Oroszországból stb. Halálos csa­pást tudtok mérni a háborút csináló és háborúskodó fasiz­musra. De e cselekvést nem ha- (Folytatás a 3-ik oldalon) pékét. Catalóniából friss és jól képzett jól felszerelt munkás­csapatokkal erősítették meg a Loyalisták hadseregét, mely győzelmet győzelemre halmoz. Francoék egész hadművelete összeomlott, mely miatt, angol, német és olasz körökben nagy az aggodalom, de a szabadság­szerető munkásságban szerte a világon nagy örömet keltenek a spanyol fronthirek. BULGÁRIÁBÓL nagyarányú munkásüldözésekről számol be a hírszolgálat. A nagy terror és üldözések évei alatt, uj taktiká­kat dolgozott ki a munkásság, erejének megszervezésére és harcainak tovább vitelére. Ha­sonlóan ,horthyék ellenforradal­mához és a Tanács Rendszer le­veréséhez, a bolgár horthyék is elbántak a munkásosztályai, amit terror és diktatúra kisért. Évekig azután keveset halot­tunk a bolgár munkásmozga­lomról. Hogy volt és van, most bizonyosodott be az által, hogy a szigorított cenzúrán keresz­tül szivárgó hírek, tömeges le­tartóztatásokról adnak számot. DÖNTETLEN LETT A HARLAN, KY.-I NAGY PER A Jury nem birt megegyezni. 7-5 ellenében holt pontra jutott és nem hozhat a biró ma­rasztaló ítéletet. London, Kjy. aug 2. — A far­merekből, kisüzletesekből álló esküdtszék tiz órai sikertelen huza-vona után, bejelentette Ford bírónak, hogy nem tud egységes döntést hozni a har- lani per vádlottjainak ügyében, mire a biró a tárgyallást sem­misnek nyilvánította. A harlani széntársulatoknak tisztviselői és bérenceik igy el­kerülték — vagy legalább is el­odázták kiérdemelt büntetésü­ket és abban az esetben, ha a Szövetségi Kormány nem ren­del el uj tárgyallásst, úgy ha­juk szálának görbülése nélkül uszták meg azt a bűnügyet, mely rácsok mögé kellett volna juttassa őket. Hozzávetőleges számítás sze­rint, a per 350 ezer dollárjába került a Szövetségi Kormány­nak. A tárgyallás 11 hétig tar­tott. A koronatanúk közül ket­tőt lövetett agyon az a maffia, mely évtizedek óta terrorizálva tartja a széntelepek bányászait és falvainak lakosságát. A tárgyallás menete alatt egy fogdmeget is utói ért a bosszú keze és életével fizetett — ami nem megy meglepetés szám azon a vidéken. Hogy a per és a hamis tanuk felvonultatása, a megvesztege­tés mennyibe kerülhetett a széntársulatoknak, arról nem készítettek kimutatást. Viszont annyit tudunk, hogy a döntet- lenséggel hátráltatták nemcsak az igazságszolgáltatást, de az­oknak az elevenen eltemetett bányászoknak kiszabadulási le­hetőségét is, kiket azok frame- uppoltak és jutattak a rácsok mögé, akik most kicsúsztak a törvény gyenge markolatából. Jones, Hightower s a többiek hiába reménykedtek ,hogy az ügyük és sorsuk kedvezőre for­dul e perdöntés által .Újból csak a munkásságra hárul a feladat, hogy őket börtönükből kiszaba­dítsa. A munkásokra akik szervezett erejükben bíznak és nem a kapitalista igazságszol­gáltatásban. NEMZETKÖZI HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom