Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-07-30 / 1017. szám
"Szervezés'7 — "Nevelés" — "Felszabadulás" w ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W * W 1938 július 30. BÉRMUNKÁS 6 oldal Az Események Nyomában Konvenciót tartottak az IWW canadai tagjai (Folytatás az 1-ső oldalról) tekben tartsuk meg őket, amely iparban utoljára dolgoztak. Mert más volna még akkor is a helyzet, ha ezen munkások legalább időközönként dolgozhatnának az iparokban. Ám, ma olyan időket élünk, melyben hosszú évekre, ha nem örökre vannak az iparokból az ott feleslegessé vált munkások kitaszítva. Azért tartjuk helyesebbnek, a külön department felállítását, mert igy jobban megtalálják helyüket és akcióképesebbekké vállhatnak ,ha mint munkanélküliek saját szervezetükben — mely szerves része az egésznek — saját problémájukkal foglalkoznak. Az ifjúság szervezése. Az ifjúság megszervezése és nevelése is szőnyegre került. Valamennyi felszólaló egybehangzóan úgyszólván egyöntetűen megegyezett abban, hogy az ifjúság szervezése és nevelése roppant nehézkes de igen fontos feladat. Utánpótlásra van szükség a munkásmozgalomban, mely feladatnak nevelés és kiképzés nélkül aligha felelhetne meg az ifjúság. Elhatároztatott a Junior Wobbly Union újból szervezése és a GÉB., valamint a DOC. utasítást kapott, hogy e feladat megvalósításához, a legmesz- szebbmenő támogatást nyújtson. Reményteljes jövő. Ha majd a következő konvenció tanácsokzásra ül össze, igazán csak akkor lesz alkalmunk megállapítani, hogy a most lezajlott tervezetei, munkaprogramja, mennyire illeszkedik bele a mai helyzetbe és viszonyok közé. Egy azonban bizonyos, alapos körültekintés, széleskörű tapasztalat, a munkásmozgalomba és a munkásosztály reményébe vetett bizodalom volt az irányitó szellem. Joggal hisszük és reméljük, hogy különösen a munkanélküliek megszervezésére kidolgozott programunk nagy lökést fog adni szervezetünknek előre, mert e lépésünkkel megnyitjuk szerevezetünk ajtaját azok előtt a tízezrek és százezrek előtt, akik szerencsétlen helyzetük folytán, a politikusoknak szabad prédái voltak csupán és csak kihasználták őket. A jövőben, úgy a termelés szinterén dolgozók, mint az onnan kiszorítottak, kezet kézben vállát vállhoz vetve dolgozhatnak. Konvenciónk azzal ért befejezéshez, hogy küzdő spanyol testvéreinknek, a CNT.-n keresztül szolidáris üdvözletünket küldtük. Az angol papság, a yorki érsekkel az élén, hevesen kikelt a Chamberlain kormány ellen, mert az nem akarja a hadsereget felhasználni a nemzetközi törvények szigorú betartására és ezen törvények megszegőinek a megbüntetésére. Az érsek .szerint több arkölcsi joga volna az angol kormánynak a nemzetközi jogokat, ha kell hadsereggel is megvédeni, mint a régi időben területekért vagy gazdasági okok miatt háborúskodni. Épen azért az angol hajóhadnak azonnal meg kellene akadályozni az angol kereskedelmi hajók elsüllyesztését Franco generális fasizta repülői által. De mi is az a “nemzetközi” törvény, amit meg kell védeni? Amerika vagy Anglia, Japán vagy Németország mind hivatkozik a nemzetközi törvényekre, de mindenik másképen magyarázza azokat. A természeti kincsekben szegény országoknak a létfentartásuk sincs biztosítva. Természetesen, ezen országok nem tartják a nemzetközi törvények megsértésének azt, ha egy-egy kicsit elcsíphetnek azoktól, akik bőven rendelkeznek vele. Példa rá Mussolini vagy Hitler, Japánt nem is említve. Viszont az úgynevezett “demokratikus” országok, akik tulajdonosai a természeti kincsekben gazdag területeknek, az aranykészletnek, a világpiacnak másként gondolkoznak. Szerintük, akik ezen korlátlan hatalmat veszélyeztetik, automatikusan megsértik a nemzetközi törvényeket. Mi hát tulajdonképen az a sokat emlegetett “nemzetközi’ törvény? Sokak szerint egy modern kifejezése a területek birtoklása vagy a gazdasági érdeknek. Most már kezdjük érteni, miért akarja a yorki érsek, még egy esetleges újabb világháború árán is megvédeni a nemzetközi törvényeket. Az elmúlt világháborúban a demokráciát kellett védeni és utána gomba módra szaporodott a diktátorok száma. Vájjon mi történne, ha most a nemzetközi törvények megvédésére kezdenének egy újabb világháborút? Ettől a könnyen bekövetkezhető eseménytől azonban libabőrös lesz nem csak Chamberlain, de az uralkodó osztály háta is. Mert több mint bizonyos, hogy egy újabb világégés után a százszor elbolonditott és agyonsanyargatott munkások hoznának igazi nemzetközi törvényt és ezt a törvényt betartanák a föld minden részén. Ez a törvény pedig a bárrendszer nemzetközileg való eltörlése lenne. Spanyolországban két éve folyik a munkások vére, nem csak a férfiaké, akik fegyverrel a kezükben állnak ellent a nemzetközi fasizta hordáknak, — de nők, gyermekek, tehetetlen öregek vére naponta festi pirosra a városok uccáit .A front mögötti védtelen városok bombázását, a lakosok hidegvérű gyilkolását, óra pontossággal végzik a nemzetközi brigándok. Nincsen olyan család, amely legalább egy hozzátartozóját ne gyászolná. Ezen tömeggyilkolás harmadik évfordulója alkalmával Hitler és Mussolini üdvözlő táviratokat küldtek Franco generálisnak, biztositva őt a további támogatásról. A hóhérok gratulálnak egymásnak. Az angol vezetőférfiak sohasem szűkölködtek az Ígéretekben, különösen ha szorongatták őket. Az elmúlt világháborúban is igy tettek, ígértek füt-fát, jobbra-balra, de mikor a háborúnak vége lett, megfeledkeztek az ígéret betartásáról. A világháborúban, hogy tö- rökországot gyöngítsék, (aki Németország szövetségese volt) fellázították ellene az arabokat, akik szintén Mohamedánok voltak de ellenezték a török uralmat. Az araboknak független arab országot ígértek amelyhez természetesen Palesztina is hozzátartozott volna. Az arabok tízezrei segítettek Angliának, Törökország leverésében. Az angol államférfiak azonban hamarosan megfeledkeztek az araboknak tett Ígéretükről és az egységes arab állam helyett öt részre szakították az egyesülni akaró arabokat. Palesztinából meg zsidó országot létesítettek, megnyitva a kaput a világ minden részéről oda vándorolt zsidóknak. Az arabok természetesen nem nézték ezt jó szemmel, különösen mikor a földjeiket kezdték tőlük “törvényes” utón elszedni. Mivel az analfabéta arabok nem tudták oklevéllel bizonyítani a föld tulajdonjogát, ez könnyen ment. Az arabok az utolsó 18 évben ötször lázadtak fel, de mindig lelettek verve. A mostani a legkomolyabb és véresebb, a kimenetele pedig bizonytalan. A világháború, befejezésekor Palesztinának alig 65 ezer zsidó lakosa volt, ma több mint 400.- 000. A nagy zsidó bevándorlás rendkívüli mód elkeserítette a földmives arabokat, akik azt látták, hogy egymásután szedik el tőlük azt a földet, amit generációkon keresztül munkáltak és oda zsidókat telepítenek le. Általános az a vélemény, hogy a zsidók és arabok békés együttműködése — lehetetlen. Halálosan gyűlölik egymást és — Angliát. Aki becsapta úgy az egyik félt mint a másikat. Egész kis hadsereg próbálja a “rendet” fentartani és az eredmény az, hogy mindkét fél egyformán harcol az angol katonák ellen is, amikor nincs alkalmuk egymást gyikolni. Az egészre Mussolini tette a koronát, aki titokban támogatja az araboAKCIÓBAN A magyarajku IWW.-isták szeptemberi konvenciójáig a Bérmunkás támogatására, őt dollár önkéntes megadóztatást vállalták a következő munkástársak. J. Vizi. Akron ................... 2.00 A. Alakszay, Akron ......... 1.00 L. Décsi, Akron ..................3.00 J. Herold, Bridgeport ........ 5.00 J. Pataky, Brooklyn ......... 5.00 M. Stefanko, Brooklyn .... 8.00 Vaszko G. Bronx ............. 5.00 G. Mailak, Bridgeport ..... 3.00 V. Munkácsi, Bethlehem .. 2.00 G. Drágos, Carteret ........10.00 M. Fekete, Coraopolis ....... 5.00 L. Páll, Coraopolis ........... 5.00 Coraopolisi olvasó ........... 2.00 P. Turucz, Chicago ......... 6.00 Mrs. Grenwald, Chicago.... 5.00 J. Zára, Chicago ............... 3.00 Török S. Chicago ............. 4.00 A. Szász, Chicago ............. 2.00 J. Weigh, Chicago .... 4.00 Bukovszki, S. Chicago ..... 4.00 J. Freeman, Chicago ....... 4.00 H. Varjú, Chicago ........... 1.00 J. Horváth, Chicago ....... 5.00 St. Bukovszky ,Chic. 111. .. 5.00 L. Lefkovits, Clev.............. 4.00 J. Takács, Cleveland ....... 5.00 B. Farkas, Clev.............. 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 3.00 Rose Koncz, Cleveland .... 5.00 J. Fodor, Cu. Falls ........... 4.00 Mrs. Sike, Detroit ...........10.00 Nagy J. Flushing __ 5.00 Z. Révész, Hollywood ..... 8.00 Vlasits M. Jackson, Hts. ..6.00 Ch. Nagy Lauderdale ....... 5.00 G. Bakos, Los Ang.,Cal...... 5.00 L. Ürge L. Angeles ......... 3.00 A. Réfi, Lodi, N.J.............. 3.00 Bodnár J. N. York ........... 8.00 F. Pelárgus, N. York ....... 5.00 Fischbein L. N. York ..... 4.00 J. Feczko, N. York........... 3.00 Szajkó E. N. York ........... 4.00 Ifj. Csorba P. N. York..... 2.00 Beresnyák J. N. York ..... 1.00 Ács S. N. York ............ 1.00 Csorbáné, N. York ........... 2.00 J. Németh, N. York .......... 4.00 Z. Zatykó, New York ....... 5.00 L. Fülöp, New York ....... 1.00 X23159, New York ........... 5.00 S. Deutsch N. Brunswick 3.00 J. Duschek Nutley ............10.00 L. Rost, Phila ................... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 3.00 J. Lukács, Pittsburgh .... 5.00 B. Vargg, Pittsburgh ....... 1.00 J. Kutassy, Pittsburgh .... 2.00 A. Péchy, S. Barbara ....... 6.00 S. Kóta Triadelphia ........ 2.00 J. Policsányi, Triadel. 1.00 Gyurcsek J. Wynesburgh 2.00 N. N. .................................. 2.00 N. N...................................... 4.00 J. Gatnarek, Pittsburgh .. 2.00 E. Havel, Garfield, N.J...... 5.00 A G.R.U. newarki csoportja saját helyiségében, 294 Market St. minden hó első és 3-ik ked- jén tartja rendes gyűléseit. kát. Annyi biztos, hogy nem az irántuk érzett szeretetből teszi ezt. A politikai boszorkány konyhában főzött méreg hatása kezd terjedni. V. J.
