Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-12-31 / 1039. szám

? oldal BÉRMUNKÁS 1938 december 31. Ezer előfizetőt a csermunkásnak! Vércseppekkel van az IWW tör-|| táneime megírva, MIT NEM HAGYHATUNK SZÓNELKÜL “___CS. . .0 MEGJEGYZÉSEI (Folytatás az és szadista érzelmeiket kielégí­tették. Öt óra hosszat feküdt eszméletlenül Avilla, mig magá­hoz tért és visszavánszorgott a városba. Ott újból elfogták “a törvény és rend őrei” és három havi nehéz kényszermunkára Ítélték. Meg kell említenünk, hogy egy tagunkat Birmingham Ala.- ban elvitték a börtönből a me­gyei kiállításra, ahol egy vas­ketrecbe csukva 25 cent belépő dij mellett mutogatták az őt bámulóknak. William D. Haywood, akit Denver, Colo.-ból elhurcoltak Boise, Idahoba, ahol 18 hónapig volt bebörtönözve, mig a tör­vényszék felmentette a gyilkos­ság vádja alól. Ugyancsak Chi­cagóban 1917 nyarán, Landis bíró 20 évi börtönt szabott ki rá. Ügye fellebezése alatt 30,- 000 dollár bond hátrahagyásá­val Oroszorszgba menekült. Frank Little-t a börtönből vitték ki Iron Riveren, Mich.- ben és automobilon, — egy né­hány rendőrtiszt, szövetkezve, egy néhány bánya hosszal — ki­vitték a városból, erős kötelek­kel hozzákötötték egy fatörzs­höz és ott hagyták a dúló vihar­ban egyedül. Előbb kegyetlenül elverték és megfogadtatták ve­le, hogy soha többé lábát Iron Riverbe be ne tegye, mert kö­vetkező esetben, nem kikötik, de felkötik. Nem is ment oda vissza többé, mert sietnie kel­lett Butte, Mont.-ba, ahol a réz­bányászok álltak harcban a réz­tröszt uraival, ott naponta báto­rította, szervezte a tőke rabja­it. Mankón, két törött bordával állt Frank Little a harcoló réz­bányászok élén, kit a réztröszt gunmenjei éjjel orozva, ágyá­ban, álmában meglepve, kegyet­lenül összeszurkáltak. A félholt embert egy autó után kötötték és eszeveszetten rohanva hur­colták körül a városon a roncs- csá lett testével, kit végül egy hid oszlopára felakasztottak és az alaktalan testét szitává lőt­ték. Centrália, Wash., november, 1919. — Ismeretes tragédia, mely a fegyverszünet megköté­sének évfordulóján történt. Az American Legion tagjai felvo­nulást rendeztek azon a napon s támadást intéztek az IWW helyisége ellen, melynek követ­keztében lövöldözés támadt, melynek eredményeképpen a Legion négy tagja meghalt és számosán megsebesültek. Az IWW helyiségét összerombol­ták Wesley Ewerest munkástár­sat elragadták és meglincselték. Egy hidra akasztották fel a go­lyókkal átlövöldözött embert. Holttestét később levették a gyilkosok, vissza hurcolták a börtönbe és ott azok közé a munkástársak közé dobták, aki­ket ez ügyben már letartóztat­5-ik oldalról) J tak. Ezek közül négyet arra kényszeritettek, hogy f egy ve­res őrség kísérete mellett halott munkástársuk tetemét egy ud­varra vigyék, ott megássák a sírját és eltemessék. Ewerett munkástárs — a meggyilkolt ember — a világ­háború veteránja volt. Francia- országban harcolt az Egyesült Államok demokráciájáért. \mi- kor a háborúból vissza tért, uj-. ból belépett az IWW-ba meg­kezdve újból a harcot a lumber tröszt ellen. Utolsó szava, ez volt: “Mondjátok meg a fiuk­nak, hogy osztályomért haltam meg”. A tőkés osztály nem szűnik meg szedni az áldozatokat a munkásosztály soraiból, hogy ezzel elrémitse a munkásokat a szervezkedéstől. A tőkés osz­tálynak a szervezetlen munká­sokra van szüksége, hogy job­ban kizsákmányolhassa, hogy több profitot halmozhasson fel, hogy hatalma ereje, jóléte, ha­tártalanul nagy legyen. Mind­nyájunk által ismeretes a Mike Lindway ügye, aki szintén szervezeti tevékenysége miatt hosszú rabságra lett Ítélve, el­szakítva családjától rothasztják a börtön cellában. És mindezeken kívül száz és száz más igazságtalanságokat követtek el az IWW tagjai el­len. Az IWW szervezetét és tag­jait állandóan alattomos táma­dások érték; vércseppek, kínok, keserves könnyei és gyötrő, szivettépő kegyetlenkedések jel­zik az IWW előre haladásának minden lépését. Az IWW létezése óta soha frontot, nevet nem változtatott. A munkásosztályt soha cserben nem hagyta, mint a politikai pártok, akár forradalmi, akár félforradalmi pártjai és annak vezérei, akik szemünk láttára minduntalan cserélik taktikáju­kat ,théziseiket, elvüket, nevei­ket. Tegnap vérvörösek voltak, mára sárgák lettek és holnapra fehérek, vagy feketék lesznek. Aki az IWW ellen vét, az ön­maga ellen vét, a saját család­ja ellen vét, vét az igazság el­len, vét a munkásosztály ellen, vét a testvériség ellen, vét a munkásosztály jövője ellen. Gátlója a haladásnak, a fejlő­désnek és egy becsületes mun­kás ember nem lehet mindezek­nek ellensége, a józan észnek, a humanizmusnak és saját osztá­lyának nem lehet árulója. Mert az IWW megszületése óta állan­dóan harcolt a munkásosztály­ért, a szebb jövőért ,a nagyobb darab kenyérért és az ipari de­mokráciáért. És ha vannak munkás emberek, akik nem ezt akarják, vagy ha ezt nem tud­ják megérteni, átérezni és nem akarnak cselekedni, azok nem mi közibénk valók. Magyar a Magyarért Az Egyesült Magyar Egyle­tek nagy segély akciójáról az elszámolás megjelent. Ebből az elszámolásból megállapíthatjuk azt, hogy az ilyen honmentő ak­cióba mindig akadnak olyan pa­tent hazafiak, akik a hazafias­kodás lángjánál megsütik a ma­guk kis pecsenyéjüket. Az elszámolás szerint bevétel volt: $521.35, kiadás $292.20. Eszerint a maradvány $229.15., Vagyis minden egyes dollár gyűjtése egy dollár húsz centbe került. Tehát már itt az admi- nisztráicós költségek a “szegé- nyenknek” juttatott egy dollár egy dollár húszba került. Elgon­dolhassuk, hogy mennyi marad ebből az összegből mire az eljut a “felszabadított szegények­hez”. De mint — a részünkre meg­lepő — az elszámolásból lássuk a városban levő 2 ultra hazaffy sajttakaró vette le a tejfelt a gyűjtésből. A két honfitárs $110.40 emelt ki a “szegények” szájából. Egy dőli a szegények­nek, 50c a hazafiaskodásból élő szerkesztőknek. Az sem kutya ám, hogy a nagy hazaffy “pro­fesszor” minden egyes közre­működő zenésznek, egy dollár útiköltséget számított fel, nem is tudtuk, hogy itt Clevelandon ily drága a villanyos. A titkár ur, kiadásaiból meg az tűnik ki, hogy miden kiküldött levelező lap elküldése 5 centbe került, miután 218 lapot küldött ki Így ő sem fizetett rá a honmentés­re. És ti honfitársak csak adja­tok, ha minden jól megy, talán az általatok adott dollárokból, egy-két cent el fog jutni vala­melyik szegényhez — feltéve, hogy nagyon jámbor az illető és jó protekciója van. Az Egyesült Magyar Egyle­tek nagy felhívással fordulnak Cleveland magyarjaihoz, hogy jelenjenek meg az egyik szín­házban ahol “a világhíres ma­gyar színműírónak, Molnár Fe­rencnek, a leghíresebb színda­rabját a “Liliomot” mutassák be”. Az aláíró elnök és titkár, kik­nek a Náci érzelme és a magyar kormánnyal szembeni alázatos szolgaiassága közismert, bizo­nyára nem tudja azt, hogy a “világhírű” írónak ezt a “világ­hírű” darabját már évek óta ki­tiltották a magyar színpadról, sőt a jövőben a “világhírű” iró egyetlen színdarabja sem játsz­ható magyar színpadon, mert Molnár Ferenc aki tényleg hí­ressé tette nemcsak a nevét, de a magyar nevet is — zsidó. Er­re a sorsra jutott a nemkevés- bé hires felesége, Darvas Lili a legnagyobb magyar színésznő is. Azt javasoljuk a clevelandi náci uraknak, hogy sürgősen reparálják ezt a baklövést ne­hogy elveszítsék az óhazai fő­nácik kegyeit, a jövőre nézve pedig több óvatosságot, hogy ne kompromitálják se magukat, se Molnár Ferencet, aki van annyira kultur ember, hogy rá nézve szégyen legyen az önök pártfogása. A szavazás értéke A clevelandi városi tanács ki­akarja bővíteni a városi villany­telepet. A kibővítéshez szüksé­ges bondok megszavazását, rendkívüli szavazás alá bocsáj- totta. Ez a terv levesz e&y kis darabkát abból az óriási profit­ból, amit a társaság évente be­zsebel a lakosságtól. A szent profit védelmére nemcsak a társaság mozdult meg, hanem vele együtt az összes kapitalis­ta intézmények élen a Chamber of Commerc-el. A rádió nap-nap után, az újságok egész oldalas hirdetésekben, a kortesek ezre­it, a “felvilágosító” röpiratok milliói agitáltak a javaslat el­len. A városi adminisztráció is mozgósította az egész aparátu- sát maga mellett. Az eredmény mellékes, de eb­ből a kis esetből is láthatja a munkásság, hogy milyen erőt jelent a kapitalisták kezében levő gazdasági erő a szavazó bódéban is és ha “el is buknak” a választáson, meg van arra a hatalmuk, hogy azt megakadá­lyozzák, vagy meghamisítják. A munkásosztály tényleges eredményt csak a termelés szín­terén tud elérni ha megfelelő módon szervezi meg az erejét és azt szembe tudja állítani a kapitalisták szervezett erejével. Egyetlen szervezeti forma az IWW, amely nemcsak arra alkalmas, hogy a profitból le­törjön ,hanem arra is és főleg arra, hogy megdöntse ezt az egész rendszert. NEW YORK FIGYELEM! Szilveszter csak egyszer egy évben van, de egész éven emlé­kezetében fog maradni, ha de­cember 31-én a SZILVESZTER ESTÉT az IWW new yorki csoportjá­nak és a Modern Színkör rende­zésében fogja eltölteni. Mert olyan SZILVESZTER ESTÉT sehol a világon nem látott és nem hallott, ahol EGY DOL­LÁRÉRT egy házilag készített disznótoros vacsorát kaphat és egész éjjel kitűnő cigányzene- kar mellett táncolhat és mulat­hat. Tehát a SZILVESZTER ESTÉT töltse ön is a Bérmunkás Ott­honban, 1351 Third Ave. Elő­jegyzéseket tehet bármely szer­da vagy péntek este ugyanott, a rendező bizottság tagjainál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom