Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-12-31 / 1039. szám
6 oldal si: R At U Vége lesz, vagy nem lesz vége? Irta: Hujber István Az automobil kihatása az amerikai életmódra V K Á S 1938 december 31. Figyelemreméltó cikk jelent meg az egyik amerikai magyar napilapban “Egy clevelandi lelkész hozzászólása az Amerikai Magyar Szövetség ügyéhez” cim alatt. írója Petre Gábor baptista prédikátor, akit Írásai révén nagyon jól ismer minden újságolvasó. Csak a közelmut napokban ért véget (s nem rajta múlt, hogy már végétért) az a hosszú vita, melyben schwäre auf weiss bebizonyította, hogy hamarosan vége lesz a világnak; jó lesz tehát, ha ki-ki aszerint intézi a dolgát. Mivel nem állt elő konkrét indítvánnyal: mit kéne tenni ebben a kérdésben, azóta úgy vagyunk, hogy se kint, se bent. Féllábbal itt, féllabbál odaát. Az érdemes lelkipásztor azonban vagy megfeledkezett az egész dologról, vagy maga sem vette komolyan, mert legutóbbi cikkében erősen megrójja az Amerikai Magyar Szövetség megalakitóit, amért az igazgatósági lista összeállitásál róla megfeledkeztek. A mellőzésért keserű szemrehányást tesz a főkuktáknak: “Nem tudom megérteni — kesergi a prédikátor — miért kell az igazgató tanácsnak csak nyolc, vagy kilenc tagból állania?” Mi sem tudjuk megérteni. Mit árhatott volna, ha eggyel (Reverend Petrével) többen vannak? Jó ha van egy olyan ember kéznél, aki a Bibliából mindenre tud kádenciát találni! “Minket, amerikai magyar baptistákat — folytatja tovább A. Gergely, Toledo ................ 3 Jos. Phillip, Chicago ............ 2 M. Kacziban, Cleveland .... 6 B. Farkas, Cleveland ........... 1 F. Horváth, Cleveland ......... 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 2 A. Keresztesy, Pittsburgh .. 1 A. Schöpf, Camden ................ 2 Ch. Ruttkay, Philadelphia .... 4 L. Rost, Philadelphia ........... 1 G .Takács, Canada ............... 1 J. Nagy, Terrace ................... 1 — semmiféle más felekezetnek a képviselői sem vallási, sem társadalmi, sőt még politikai dolgokban sem képviselhetnek, mert más gondolkozásu világban élünk és más meggyőződéssel bírunk.” Azt nem árulja el, hogy miért akarnak hát mégis bekapcsolódni egy ilyen mozgalomba, ha már előre is tudják, hogy más a meggyőződésük? “Szerintem egy országos szervezkedésnél nem csupán az észt, a fényt kell figyelembe venni, hanem a minden értéket felülmúló jellemet is.” Úgy látszik ezt a minden értéket felülmúló jellemet csakis a baptisták tudnák szállítani. A többire nem vállalkoznak. “A múltban hasonló szervezkedéseknél volt az előbbi kettőből bőségesen. Ott volt a magyarság esze, de nem volt elég jelleme s igy természetesen az alakulat nem volt hitelesítve Isten által. Ami pedig nincs Istentől, előbb, vagy utóbb elpusztul.” (Ap. csel. 5:38-39.)” Ez a legerősebb tromf. Ki szállhat vitába az apostolokkal? S ha ennek dacára az amerikai magyarság még mindig nem okul ám vessen magára, ha a közügyek szekere — megfelelő jellem hijján — megint csak kátyúba fenekük. Nem volna sok értelme annak, ha Petre Gábor prédikátor túlságosan mellre szívná ezt a dolgot. Ha igy is, úgy is, záros határidőn belül vége lesz a világnak, ő nemsokára úszni fog az örök boldogságban, amitől azoknak, akik az igazgatóságból kitúrták — koppanni fog a szemük. F. Szüch, So. Bend ............... 1 A. Török, Chicago ___ 2 J. Zára, Chicago _____ 1 St. Szabady, Chicago _____ 1 J. Herold, Bridgeport ..... 3 A. Alakszay, Akron .......,.... 1 A. Bukovszky, Berwyn ....... 3 G. Rauch, Akron ...*.............. 4 Geo. Kuhn .Cleveland ........... 1 J. Feczkó, New York ........... 2 J. Farkas, Akron ................. 5 A. Karácsonyi, Bridgeport .. 1 Most, hogy negyven amerikai városban tartanak automobil kiállításokat, nem érdektelen felvetni a kérdést, hogy milyen kihatással van az autóipar az amerikai gazdasági életre és általában életmódunkra? A mó- toripar fellendülésében sokan az általános gazdasági helyzet fellendülését látják. Annak dacára, hogy az egész világon gyártott automobilok hetven százalékát amerikaiak vásárolják, a motorkocsi gyártás további ki- terjesztése várható ebben az or- szában. A motorkocsi már évek óta nem jelent luxust, hanem szükséges' jármüvet, amire a munkásnak és farmernek egyként szüksége van. A motorok korszaka, ugyancsak mély nyomokat hagy az amerikai életben. A városi lakosság lassanként a nagyvárosok külső vidékeire terjeszkedik ki. Sokan jósolták meg, hogy a közeljövőben az amerikai város a kereskedelem és ipari telepek tömegeit fogja magában foglalni, mig a lakóvidékek a város környékén lesznek elhelyezve, mintegy 100 mérföldes átmérőn belül. Sok millió újabb gépkocsira lesz szükség, hogs ez az álom valóra váljék. Igen sok sok gépkocsira lesz szükség, hogy a városi lakos a hegyek erdők friss levegőjét szívhassa a kényelmes vidéki lakótelepeken, messzi a gyárak, bányák és túlzsúfolt városi uccák piszkától, bűzétől és zajától. Az automobil feflődése. A motorkocsi ipari termelése 1900-ban kezdődött, amikor is összesen 4,192 automobil készült el és került a piacra. Ezek a régimódi gépkocsik nem any- nyira a mai automobilhoz, mint inkább a régi farmer szekerekhez, illetve fogatokhoz hasonlítottak. Mindamellett az 1900-as Kocsik hidalták át az utat a homokfutótól a mótor-korszakig. 1910-ben több mint 181,000 automobilt gyártottak. Ma körülbelül 45,000,000 automobil szalad a világ minden részében és ezek közül 31,500,000 automobil ,tehát az összlétszám 70 százaléka ebben az országban található. A automobilt nem egyetlen ember találta fel, tehát a jog nem egyetlen emberhez fűződik. Automobil részekre 300,000 patentot jegyeztek be. A mai motorkocsik a fokozatos fejlődés* eredményei. Az autó, amikor először bemutatták 7,000 rész- állt. Ma az átlagos motorkocsi 15,000 részből áll és a részeket könnyen pótolni lehet, aminthogy a kocsi kezelése is sokkal könnyebb ma, mint régebben. Egy uj hatalmas iparág. Amikor az automobilt először forgalomba hozták sokan amiatt aggódtak, hogy az autóipar több régi iparágat fog kikergetni a piacról. A lovaskocsi gyárak, lószerszám készitők megérezték, hogy a lovaskocsi ipar alkonya hamarosan beköszönt. A konflis kocsisok is megijedtek .amidőn egyre sűrűbben jelentkezett a bérautó . . . Kiszámították, hogy a motor korszak, mintegy 1,460,000 embert taszított ki a régi iparokból. Arra azonban nem gondoltak, hogy egy uj, hatalmas iparág van kifejlődőben, amely minden elvesztett állás helyett négy újabb állást igér. 1937-ben 583,- 000 embert alkalmaztak a motorkocsik készítésében, 1,250,- 000 embert foglalkoztattak az eladás és mótorkiszolgálás terén és 279,000 embert foglalkoztattak útépítéseknél. Ezenkívül a mótorkorszak 3,109,000 teherautóvezetőt, 171,000 bus és bérautó sofőrt alkalmaz, tehát 6,037,000 ember foglalja el helyét annak az 1,460,000-nek akiket a lovaskocsi éra ölelt fel. A farmer helyzete, életmódja ugyancsak megváltozott a mó- torkorszakban. Motoros traktorok vették át a helyét a régimódi lóval vontatott ekének, boronának és az automobil egyszeriben véget vetett a farmerok elszigeteltségének. Érdekes dolog például, hogy a városi lakosok közül csak tiz százalék engedhette meg magának azt a luxust, hogy lovaskocsit tartson ,mig manapság az automobilok világában a városi lakosság mintegy ötven százaléka rendelkezik motor jármüvei. Ám nem mind arany, ami fénylik. A motorkocsinak meg van az árnyoldala is, hiszen Amerikában óriási vesztességet jelent minden esztendőben az a kár, amit úgy emberéletben, mint pénzértékben okoznak az automobil szerencsétlenségek. Az 1936. esztendőben 36,800 embert öltek meg a motorkocsik és 967,840 embert sebesitettek meg, a sebesülések és halálozások száma ismét emelkedik . . . Az idei kiállításon különös érdeklődésre tartanak igényt a kocsik biztonsági felszerelései. Bizonyos, azonban, hogy az autószerencsétlenségeket csak fokozatos és erőteljes neveléssel, oktatással lehet majd a minimumra csökkenteni. Ebben az oktató munkában úgy a sofőröket, mint magán hajtókát, valamint a járókelő közönséget részesíteni kell. FLIS. Az Egyetemes Védelmi Bizottsághoz befolyt összegek: Hung. Singing Club. Clev. $5.00 W.S.B. Federation Pittsb. 5.00 W.S.B. Fund Br. 65 Clev. 2.00 A. Bukovsky, Berwyn, 111. 5.00 A. Török, Chicago, 111...... 5.25 J. Fodor, Cuyahoga Falls, 2.50 W.S.B. Federation Br. 13 Chicago, 111................. 6.00 G. Zatyko, L. Island City 3.75 W.S.B. Federation, Akron, Ohio ........... 2.50 M. Stefanko, Brooklyn, .... 3.00 W.S.B. Federation, Br. 135 Chicago, 111.................. 5.00 L. Gáncs, Carolina, W.Va. 35.00 J. Kozan, Saratoga Spring 5.00 J. Lockner, Cleveland ....... 1.00 W.S.B. Federation Br. 23, Pittsburgh, Pa............14.30 J. Feczko, New York ....... 7.15 HOGYAN HASZNÁLTÁK KI A KÉT NAPOS ÜNNEPET A BÉRMUNKÁS ÉRDEKÉBEN ORSZÁGSZERTE? Lapzártáig még kevés levél jöhetett annak a munkának az eredményéről ,amelyt a magyar nyelvű ipari unionisták végeztek a két napos ünnep alatt a Bérmunkás kampány érdekében. A lapbizottság ettől és a következő heti újévi szintén kétnapos ünneptől várja az országos értekezlet által megjelölt célkitűzés — ha nem is a teljes kvótája — de a megközelítését, hogy a még hátralevő 15 nap alatt megszerezhessük a hiányzó előfizetések számát. Újból kihangsúlyozzuk, hogy a Bérmunkás legfontosabb fentartói az olvasók tábora és annak kiszélesítése jelenti azt, hogy minden hónapban a lejárt előfizetésekből tudunk annyit bekollektálni, hogy a Bérmunkás pontosan, hetenként megjelenhessen, hogy elvigye az amerikai magyar munkások közzé az ipari unionizmus eszméjét, amely az IWW útmutatása alapján az egyedüli eszköz ahoz, hogy megszűnjön a munkanélküliség, hogy nelegyünk ráutalva segélymunka és segélyadományokra, de minden munkás elhelyezést nyerjen az iparokban a munkaidő arányos elosztása utján. Ezt senki más mint a munkásság csinálhassa meg és sehol másutt nem csinálhassuk meg mint az ipari szervezetünk segítségével. Minél több olvasója van a Bérmunkásnak és az IWW többi lapjainak, annál gyorsabban valósíthassuk meg minden munkásnak a munkán való elhelyezését. December 18-tól, december 24-ig a következők küldtek előfizetéseket :
